Foerk Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Foerk Ernő
Foerk Ernő.jpg

Született 1868. február 3.
Temesvár
Elhunyt 1934. január 26. (65 évesen)
Budapest
Iskolái Bécsi Képzőművészeti Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Foerk Ernő témájú médiaállományokat.

Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3.Budapest, 1934. január 26.), Förk: magyar építész, építészeti szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Főképp történeti stílusban dolgozó templomépítőként tartják számon, aki eredetileg szobrásznak készült, közben építőmesteri gyakorlatot szerzett. Majd tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Smidt Frigyes tanítványaként. Iskolai ideje alatti tanulmányutakon ismerte meg az észak-olaszországi építészetet, ekkor alakult ki vonzalma a lombardiai téglaarchitektúrához. 1891-től Steindl Imre asszisztense lett a Műegyetemen, ahol az új Országház belső kiképzésén, és berendezésén dolgozott. 1898-tól a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola tanára, majd 1920-tól igazgatója lett. Tanítványaival főleg az iskolai szünidőkben felmérte a magyarországi műemlékek állapotát. Tanítványaival együtt hazai műemlékekről készített felvételeit (1917-ig), hat füzetben adatta ki az Ipariskolával. 1927-ben az Építész Egylet a Hollán Ernő-díjjal tüntette ki. 1929-ben nyugdíjazták. A szegedi Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Szegeden a Fogadalmi templom Foerk tervei alapján épült
Foerk Ernő tervei alapján épült a vállaji római katolikus templom

Steindl Imre irodájában is dolgozott, s irányította az Országház belsőépítészeti munkáit. Több műemlék felújítási munkálataiban vett részt, restaurálta a kalocsai székesegyházat és az ócsai román kori református templomot. Építészeti stílusára jellemző volt a historizmus, eklektikus épületein előszeretettel alkalmazott középkori román és gótikus formaelemeket. Mintegy félszáz temploma és középülete közül legkiemelkedőbb alkotásai a zágrábi postaépület (1903),[2][3] amelyet Sándy Gyulával tervezett, a nagykőrösi református templom tornyainak 1907-es évre esedékes megmagosítása is Foerk és Sándy együttes tervei alapján épült meg, ezzel mintegy a városképet is előnyösen jellegzetesre alakították. A téglaburkolatos, eklektizáló építészet igényes és felkészült tervezői voltak Foerk Ernő és Sándy Gyula[4]

Kiemelkedő munkái közé tartozik még a diósszentpáli Tüköry-kastély (1904) is.[5] 1907-1911 között a kalocsai érseki főegyházmegye területén Petrovácz Gyulával közösen számos templomot épített. Foerk restaurálta és bővítette a kalocsai székesegyházat, az ő tervei alapján készült el ott az új főoltár és az érseki sírbolt is. 1912-ben megbízták a temesvári emléktemplom, a püspöki palota és szeminárium megépítésével. Következő évben már Szegeden találni, ahol a város vezetése a fogadalmi templom terveinek átdolgozásával bízta meg.

1913-ban kezdett hozzá a szegedi Fogadalmi templom felépítéséhez Schulek Frigyes terveit alakította át Foerk, kellett egy nagyon igényes, de kevésbé drága templomot terveznie miután Schulek Frigyes kisebb költségvetést igénylő tervét sem tudta finanszírozni Szeged városa. Foerk a Fogadalmi templom építését (1913-1930) azzal a kikötéssel vállalta el a szegedi városi vezetéstől, hogy Schulek Frigyes eredeti tervein részleteiben módosíthat, Szeged város ehhez szabad kezet adott Foerk építésznek. Ennek eredményeképpen alakult ki a mai Fogadalmi templom látványa. Foerk 76 m-ről 93 m-re növelte a tornyok magasságát Schulek terveihez képest, továbbá a tornyok a főhomlokzathoz képest a szentély irányába tolódtak el, a főhomlokzat hangsúlyosabbá vált, mint az oldalhomlokzatok, és nagy rózsaablak került a főbejárat fölé. Foerk kevesebb hangsúlyt adott a kupolának, kisebbre vette a kupola körpárkányát és szűkebbre a dobot. A Schulek által tervezett fehér kőburkolattal borított templomot Foerk téglával burkolta, csak a díszek és a domborművek készültek kőből.[6]

Munkásságának következő állomását jelentette Nagyszombat, ahol a gimnázium épületének tervei (1914) fűződnek nevéhez. 1922-1924 között restaurálta az ócsai román kori templomot, majd Foerk tervei alapján készült el az akkori Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Újpest kerületében, amely ma Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium néven ismeretes, továbbá a budapesti domonkosok temploma, valamint a szatmári vállaji római katolikus templom. Budapesten, az akkori Tomori-úton lévő Szent-Mihályról elnevezett plébánia-templom (1930-31) tartozik alkotásai közé, és a Szent Kvirinus vértanú püspök emlékének szentelt szombathelyi szalezianus templom is az ő tervező tehetségét dicséri (1932-1933), mintegy az utolsóként megvalósult munkái közül valóan.

Szakirodalmi munkássága közül kiemelkedik az „Árpádkori templomaink típusa” - című dolgozata, amelyért kapta a Hollán Ernő-díjat 1927-ben, a Magyar Mérnök- és Építész Egylettől.[7]

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Nyughelyén, a szegedi Fogadalmi templom altemplomában 1934-től domborműves emléktábla őrzi emlékét (Tóth István alkotása).[8]

Foerk Ernő halálának 50. évfordulója tiszteletére az Országos Műemlék Felügyelőség (=O.M.F.) Magyar Építészeti Múzeuma emlékkiállítást rendezett, a kiállítás 1984. június 29.1984. október 10-éig volt megtekinthető.

Egykori lakóhelyén, az általa tervezett óbudai házon (Föld utca 61) 2004 óta emléktábla található.[9]

Nyomtatásban megjelent műveiből[szerkesztés]

  • Alaktan; Kunstädter soksz., Bp., s.a.
  • Építészettörténet; Kunstädter Ny. Bp., 191?
  • A kalocsai érseki főegyházmegye újabb templomépítkezései 1907–1911; tervezték és vezették Foerk Ernő, Petrovácz Gyula; Élet Ny., Bp., 1912
  • Olasz levelek; Korvin Ny., Bp., 1912
  • Állószerkezetek alaktana (1913)
  • A szegedi Fogadalmi templom építőtervei (1914)
  • A kalocsai székesegyház (1915)
  • Az óbudai aquaeductus in: Budapest régiségei (1923)
  • Alaktan [Litogr.] (1927)
  • A szerb-ortodox templomtípus fejlődése (1927)
  • A magyar épitőművészet rövid története. Magyar műemlékek nyomán; szerzői, Kecskemét, 1929
  • Sopron barokk polgárházai[10] (1929)
  • Az építészeti stílusok fejlődése. Foerk Ernő előadásai nyomán; Vörösváry soksz., Bp., 1932
  • Vignola oszloprendjei (1932)
  • A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei (1912-1942)[11] (2002)
  • Török emlékek Magyarországban / Macaristan'daki tarihi Türk eserleri; ford. Kraus Zsófia; Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség Budapesti Koordinációs Irodája [TIKA], Bp., 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fogadalmi templom Kripta 771 Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
  2. Damjanovic, Dragan. „In the Shadow of Budapest (and Vienna) – Architecture and Urban Development of Zagreb in the Late 19th and Early 20th Centuries. // Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies. 67 (2018) , 4; 522-551” (en nyelven). Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies.  
  3. Dundović, Boris (2016). „The Palace of the Post and Telegraph Administration Office in Jurišićeva Street, Zagreb: Architectural and Stylistic Features” (angol nyelven). Prostor 24 (1), 14-31. o. ISSN 1330-0652.  
  4. Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. ISBN 9630034905 185. o.
  5. Dundović, Boris (2019). „Ernő Foerk and Gyula Sándy’s Tüköry Mansion in Dioš, Croatia: Genealogy of Architectural and Stylistic Features” (angol nyelven). YBL Journal of Built Environment 7 (2), 36-47. o, Kiadó: De Gruyter. ISSN 2063-997X.  
  6. Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom. Budapest, 1988. ISBN 9635555466
  7. Sz. Gy.: In memoriam Fock Ernő, Magyar Művészet, X. évfolyam, 1934. 2. szám. 55. old.
  8. https://www.kozterkep.hu/27227/foerk-erno-emlektabla
  9. http://www.antiqua.hu/emlektabla.foerkerno.emlektabla.html
  10. In: A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei : 1926-1927. Erdős Lászlóval et al. 1. füz. 7 o. 50 lev. ill. (Ser. Szünidei felvételek ; 8.)
  11. Foerk korábbi kiadásának reprintje Déry Attila előszavával. 702 o. ill. ISBN 9630094800

Források[szerkesztés]

  • Sz. Gy.: In memoriam Foerk Ernő - Magyar Művészet, X. évfolyam, 1934. 2. szám, 55. oldal
  • Hadik András – Pusztai László: Foerk Ernő (1868-1934) építész emlékkiállítása. Az O.M.F. Magyar Építészeti Múzeumának katalógusa. Budapest, O.M.F., 1984. 55 o. ill. ISBN 9630158221
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 725. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Bartháné Boga Ildikó: A szegedi Szöriné Boga Lujza ötvös-iparművész életműve. Foerk Ernő tervezte ötvösmunkák a szegedi dómban; Révai Digitális, Bp., 2013 + DVD

Külső hivatkozások[szerkesztés]