Premontrei kolostor (Ócsa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Premontrei kolostor
református templom
a templom szemből
a templom szemből
Település Ócsa
Hely 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor utca 9.
Építési adatok
Építés éve 13. század
Rekonstrukciók évei 1897 (műemléki)
19221924
19861992
Építési stílus romanika
Hasznosítása
Felhasználási terület református templom
Elhelyezkedése
Premontrei kolostor (Magyarország)
Premontrei kolostor
Premontrei kolostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 23″, k. h. 19° 13′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 23″, k. h. 19° 13′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kolostor témájú médiaállományokat.

Az egykori ócsai premontrei kolostor ma református templom. 13. századi román stílusú, három hajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.

Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték. Az Árpád-korban Ócsa térsége királyi birtok volt, ezért feltételezhető, hogy az ócsai premontrei apátságot az egyik Árpád-házi király alapíthatta. Erre utalhat a templom belsején látható freskók egy része is.

Története[szerkesztés]

Egy 1234-ben készült, az egyházak ellenőrzését tartalmazó jegyzőkönyv említi először. A 12-13. század fordulóján a helyén egy kis falu állt, amelynek lakóit odébb költöztették, amikor megindult az építkezés.

A 16. század közepén részben a török veszély, részben a reformáció előretörése miatt hagyhatták el a kolostort a szerzetesek. A templomot és a romladozó kolostorépületet a 17. századig használták a reformátusok. 1675-ben a templom már fedetlenül állt. 1702-ben még tovább romlott a helyzet. A katolikusok megpróbálták visszaszerezni a templomot, sikertelenül. A reformátusok Mária Terézia királynőtől végtére engedélyt kaptak a templom rendbe hozására, ennek során azonban sajnálatosan elpusztult sok középkori részlet is.

1872-ben villámcsapás, 1884-ben tűzvész pusztította a templomot. 1897-ben megkezdődött a műemléki helyreállítás. 1922-1924 között átalakításokra került sor (egy emelettel megmagasították például a tornyokat). 1986-1992 között került sor a templom régészeti kutatására, amit követett az épület teljes fölújítása. Ennek során visszaállították a 17. századi kerítőfalat is.

Építészete[szerkesztés]

A templom hátsó bejárata

A háromhajós, keresztházas bazilikális elrendezésű templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték. Nyugati homlokzatát monumentális toronypár uralja. A templomba a bejárás az északi ill. a déli mellékhajóba nyíló kapuk biztosítják. Az északi kapun (a kolostor felől) a szerzetesek, a déli kapun pedig a világi hívők mehettek be (a templom plébániai feladatot is ellátott). A kutatás során kiderült, hogy nyugat felé eredetileg egy boltszakasszal hosszabbnak tervezték a két mellékhajót, azonban ennek építése elmaradt, s így került ma helyére a két torony.

Bár eredetileg boltozott templomot akartak építeni, végül mégis síkfödémre váltottak. 1900-ban tárták föl a főszentély felületét borító, a 13. század utolsó harmadában festett összefüggő falkép-sort. A kolostorépület egyemeletes, egyszárnyú lehetett, a templomtól északra, teljesen elkülönülten épült föl. A földszinten volt a káptalanterem, a refektórium, az emeleten a hálóterem (dormitórium). A kolostorszárnyat keskeny kőfal kapcsolta össze a templommal. Valószínű, hogy a kerengő fából készülhetett, s ez nyomtalanul elpusztult.

További képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kolostor (Ócsa) témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]