Petrovácz Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrovácz Gyula
Született1877. március 26.
Óbecse
Elhunyt1953 (75-76 évesen)
nem ismert
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovácz Gyula témájú médiaállományokat.

Petrovácz Gyula (Óbecse, 1877. március 26.[1] – ?, 1953) magyar mérnök, felső ipariskolai tanár, országgyűlési képviselő, a fővárosi közgyűlés tagja.

Élete[szerkesztés]

Szülei Petrovácz József és Rajháti Ida. 1894-ben a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett. Ezt követően beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem mérnöki karára, ahol 1898-ban szerzett diplomát. Győrben kapott szakaszmérnöki állást a Folyamszabályozó Társulatnál. 1900. július 1-jén, Budapest VII. kerületében feleségül vette Lachnit Emília Magdolna Teréziát.[2] 1901-ben a Magyar Királyi Állami Felső Építőipar Iskola oktatója lett: előbb az út-, víz- és hídépítéstan, utóbb az építési szerkezettan előadója. Ekkoriban kezdte templomtervezői munkásságát, részben Foerk Ernővel közösen. Nagyjából 50 templom és templomfelújítás, helyreállítás dicséri a keze munkáját. Ezen kívül számos iskola, plébánia és gazdasági intézmény terveit készítette el.

1907-től a kalocsai érsekség műszaki tanácsosa lett, s a kalocsai főegyházmegye művészeti előadója. A fővárosi Keresztény Községi Párt egyik alapító tagja, 1920-tól pedig tagjává választották a székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. 1922-től a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsába is bekerült. 1923-ban a Keresztény Gazdasági Párt programjával Budapest III. választókerületének nemzetgyűlési, majd 1927 és 1939 között a déli kerületek országgyűlési képviselője lett. 1935-ben kinevezték a Képzőművészeti Társulat igazgatójának. Részt vett a budapesti, XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében mint a műszaki bizottság igazgatója.[3]

Az 1950-es évek elején, feleségével együtt kitelepítették Budapestről. Utolsó ismert lakhelye a XIV. kerületben, Zuglóban volt, a Gyarmat utca 4. szám alatt.[4]

Legfontosabb művei[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

Egyéb épületek[szerkesztés]

Írói, szakírói tevékenysége[szerkesztés]

  • A kalocsai érs. főegyhm. újabb templomi építkezései 1907–1911. Budapest, 1912 (Foerk Ernő társszerzővel)
  • Földmérés. Építő munkavezetők könyvtára sorozat. Budapest, Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése, 1914
  • Jelentés az építőiparos-tanulók asztala első 10 évének működéséről. Budapest, 1914
  • Huszonöt év a kalocsai érseki főegyházmegye építőmunkájában. Apostol Nyomda, Budapest, 1929

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]