Rerrich Béla (műépítész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rerrich Béla
Rerrich Béla (1881-1932) építész.jpg
Született 1881. július 25.
Budapest
Elhunyt 1932. február 23. (50 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Rerrich Béla
Foglalkozása építész
Fontosabb munkái Dóm tér, Szeged
Gömb utcai iskola, Budapest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rerrich Béla témájú médiaállományokat.
A Gömb utcai iskola
Rerrich Béla emléktáblája Szegeden, készült születésének centenáriumára
Rerrich Béla fő műve a szegedi Dóm tér és az egyetemi épületegyüttes. A Pantheon a Dóm tér nyugati oldalán
Rerrich Béla szegedi egyetemi épületegyüttese, részlet: árkádok a Dóm tér nyugati oldalán
Idősebb Rerrich Béla és fia, ifjabb Rerrich Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető 46-1-97.

Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertépítőművész. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Egyik jeles tanára Pecz Samu volt. Jeles építészeket, s építész tanárokat képzett, köztük Arvé Károlyt, Nagy Károlyt, Sándy Gyulát és a szegedi Dóm téregyüttes megalkotóját Rerrich Bélát.[1] Rerrich építész volt, s egyben kiváló belső építész és a kerttervezés főiskolai tanára. Kertépítészként is dolgozott, tervezett kisebb házikerteket, díszes geometrikus kerteket és parkokat, falikutakat. Valójában a tájépítészet hazai úttörője Rerrich Béla, nemcsak önmagában az épületek, s azok célszerűségére és esztétikai megjelenítésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, hogyan illik bele az épített környezet az adott természeti- és emberi kulturális környezetbe. Ma már okleveles táj- és kertépítész mérnököket képeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen, mindezzel együtt hazánkban a tájépítészet elismertsége és keresettsége igen elmaradott a nálunk jóval fejlettebb angolszász- és nyugat-európai országokéhoz képest.

A Dóm tér épületegyüttese Szegeden[szerkesztés]

Belső építészet, kertépítészet Szegeden[szerkesztés]

A püspöki palota belső interieurjének kialakítása is Rerrich Bélára várt, igen sikeresen megoldotta. Bálint Sándor idézi ezzel kapcsolatban Rerrich kortársának, Ybl Ervinnek megnyilatkozását: „előcsarnokokat, lépcsőházakat és különböző termeket kellett itt az előkelő tartózkodás és kényelem jegyében terveznie. Különösen az előcsarnokok és a lépcsőház kiképzése sikerült jól. Mind térhatás, mind a részletek szempontjából itt igazán művészit alkotott. A márvány, fém, üveg, fa, aranyozott tégla, és a fehér fal együttese fölött modern szellem uralkodik, bár egyes motívumokban Rerrich régi hagyományokat dolgozott föl. A püspöki dolgozó szoba kényelmes eleganciájával, a szalon romantikus rokokójával és az ebédlő barátságos egyszerűségével árulja el a jó ízlést. Viszont igazi ókeresztényi puritánság hatja át a szemináriumi kápolna belsejét. Szerencsés harmóniáját azonban nem szabad megzavarni oda nem való szentképekkel.”[2] Bálint Sándor jelzi 1959-ben, hogy bizony amitől Ybl Ervin óvott, az megtörtént, oda nem illő szentképeket tettek időközben a kápolnába, természetesen a képeket könnyű lecserélni, ez időközben mindig változás alatt van.

Rerrich Béla mind a püspöki palota, mind a klinikák kertjeit megtervezte és megvalósította mint kertépítőművész. Közben jött a második világháború, s a sok változás, a kertművészeti elemek egyszerűsödtek mind a püspöki palotában, mind a városban. Mostanság kezd fellendülni a park- és kertkultúra, olyannyira, hogy már a Dóm téren is virágos ládákat helyeztek el, holott eddig a Dóm térnek egyetlen kapcsolata volt a természettel, s pedig a fölötte elterülő mediterrán ég, s ez is biztosította nemes egyszerűségét és fenségességét. Változnak az idők.

Alkotásai[szerkesztés]

  • ELMÜ-lakóház, 1928., Budapest XI. ker. Fehérvári út 88.-Hengermalom út 2.[3]
  • Gömb utcai iskola, 1909-1911. Budapest, XIII. ker. Gömb utca 25. sz.[4]
  • Dóm tér, Szeged, 1929-1932
  • Nyíregyháza Morgó köztemető díszkapuja és kerítése 1930.[5]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapesten az ELMÜ-lakóház oldalán dombormű őrzi az emlékét[6]
  • Szegeden teret neveztek el róla.
  • Születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett téren.
  • Rerrich Béla emlékülés Szegeden halálának 70. évfordulója alkalmából. (Szervezte a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület.)
  • A tájépítész hallgatók szakkollégiuma Rerrich Béla nevét vette fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ld. Déry i. m. 43. o.
  2. Ybl Ervin: A szegedi Templom tér (Dóm tér) épületeinek iparművészeti értékei. = Magyar Iparművészet, 1932
  3. műemlékem.hu - ELMÜ lakóház, Budapest 11. www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  4. Vasbetonszerkezetű, széles folyosóra fűzött teremsoros, ebben az időszakban több hasonló szerkezetű iskolát építettek Budapesten más építészek is. Budapest iskola- és kislakás építő programjára hatást gyakoroltak többek közt Pártos Gyula Mester utcai iskolája (IX. ker. Mester utca 19. sz.), Schulek János Pannónia utcai iskolája (XIII. ker. Pannónia u. 88-90.), Rerrich Gömb utcai iskolája is ezekhez tartozik. Lásd Déry Attila- Merényi Ferenc: Magyar építészet i. m. 162. o.
  5. http://www.nyiregyhaza.hu/a-morgo-kocsmarol-elnevezett-temeto-es-utca. www.nyiregyhaza.hu. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  6. Mozgalom, Köztérkép: Rerrich Béla-dombormű - Budapest (1928) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források[szerkesztés]

  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905 Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Dóm téregyüttesről ld. 375-376. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 Püspöki palota ld. 69-70. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146. o.

További információk[szerkesztés]