Régi városháza (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Régi városháza
Tanácsház
Kolozsvar Regi varoshaza2.jpg
Település
Hely  Románia, Kolozsvár, Fő tér 1.
Építési adatok
Építés éve 16. század
Rekonstrukciók évei 19. század
Építési stílus Rundbogenstil
LMI-kód CJ-II-m-B-07470
Elhelyezkedése
Régi városháza (Kolozsvár)
Régi városháza
Régi városháza
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 35′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 35′ 29″

A kolozsvári régi városháza (románul: Primaria Veche), más néven tanácsház a Fő tér déli oldalán található. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07470 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

Az épületet egy 1537-ből származó forrás említi először, a város első tanácsházaként. Ezt a korábbi épületet 1650-ben reneszánsz stílusban átépítették; a feljegyzések szerint a homlokzatát a hét szabad királyi város címere, és több mint hatvan latin mondás díszítette. Földszintjén a százférfiak tanácskoztak, az emeletét a szenátorok használták. Volt egy kis tornya, amelynek a harangja a halálos ítéleteket jelezte. Főhomlokzatát a számos latin nyelvű szentencián és szállóigén kívül gazdagon festett figurális dísz, a Törvényt, az Igazságosságot, a Halált és a Pallosjogot ábrázoló emblematikus kompozíciók, valamint a szász Egyetem, Báthory Gábor és I. Rákóczi György fejedelem festett címerei borították.

Az épület 1775-ben, majd 1798-ban is tűz martalékává vált. Mivel az épület helyreállítása túlságosan is költségesnek bizonyult, egy új tanácsház megépítése mellett döntött a városvezetés. Az új épület terve 1799-ben készült el, viszont az Aedilis Directio, az erdélyi építési hatóság, javaslatára, telekgondok és anyagiak hiánya miatt, mégis a régi tanácsház helyreállítása mellett döntöttek. Az 1826-os földrengés következtében azonban a régi épület olyan állapotba került, hogy már a tanácsüléseket sem lehetett benne megtartani. Még ebben az évben Winkler György bemutatta terveit egy új tanácsház megépítésére, de pénzhiány miatt csak 1840-ben indították el a munkálatokat. Winkler eredeti tervének módosításához a Münchenben tanult Böhm Jánost és a bécsi, olaszországi, majd német földön tanulmányokat végzett Kagerbauer Antalt kérték fel, majd utóbb úgy döntöttek, hogy a Kagerbauer Antal által készített terv alapján építtetik meg az új tanácsházat.

1842-ben elkezdték a régi épület bontását és 1843 novemberében tették le a jelenlegi épület alapkövét. A városlakóknak kötelező volt pénzzel vagy munkával besegíteni az építkezésbe. A városházát 1845. szeptember 16-án szentelték fel.

1896. május 21-én közgyűlési termében alakult meg - hivatalos nevén - a Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt, amelynek elnöke Fekete Gábor táblai elnök lett.

1991-ben a városházát áttelepítették a korábbi vármegyeháza épületébe. Azóta a Fő téri épületben városi tanácsi irodák, minisztériumok megyei kirendeltségei, civil szervezetek, az ortodox esperesség és a Nagy-Románia Párt kaptak helyet.

Leírása[szerkesztés]

Az U-alakú épület a Fő tér délkeleti sarkán áll, hátsó része kinyúlik a Király (román nevén I. C. Brătianu) utcáig. Homlokzata héttengelyes, rusztikázott felületű. Félkörívesen záródó nyílások törik át. Középtengelyében a földszinten háromnyílású bejárat, az emeleten széles, kovácsoltvas mellvédű erkély látható, amelyet voluta alakú, masszív kőkonzolok támasztanak alá. A homlokzat főpárkánya fölötti attikát a város tölgyfalevéllel koszorúzott, háromtornyos címere koronázza. Az épület csehsüveg boltozattal fedett, három hosszanti téregységből álló kapualját dór oszlopokkal váltakozó pillérek tartják, amelyekre triglifes-metopés díszítésű párkányok támaszkodnak. A reprezentációs termek barokkos kialakításúak, domborművekkel díszítve. A főlépcsőt szalagfonatos mellvéd díszíti. A kapualjban a városfalból kiemelt címerek voltak láthatóak, amelyeket 1986-ban a Történelmi Múzeumba szállítottak.

Az épület az európai romantika jellegzetes megnyilvánulásának számító müncheni Rundbogenstil típusú épületek egyik igen korai erdélyi példája, amely lényegében a firenzei kora reneszánsz paloták építészeti megoldásait veszi át.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]