Kolozsvár vasútállomás
| Kolozsvári vasútállomás | |
 | |
| A vasútállomás homlokzata | |
| Cím | |
| Ország | Románia |
| Hely |  Románia, Kolozsvár, Állomás tér 1-3. |
| Állomáskód | 32015 |
| UIC állomáskód | 5341401 |
| IBNR állomáskód | 5300027 |
| Műemlékvédelmi besorolás | műemlék |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1902 |
| Megnyitás | 1870 |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Tervező | Pfaff Ferenc |
| Építész(ek) | Pfaff Ferenc |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Tulajdonos | CFR |
| Üzemeltető | Căile Ferate Române |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | |
| Vasútvonalak | |
| |
| Átszállási lehetőségek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Elhelyezkedése | |
 Kolozsvári vasútállomás
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 47′ 04″, k. h. 23° 35′ 11″46.784366°N 23.586386°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 04″, k. h. 23° 35′ 11″46.784366°N 23.586386°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsvári vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
A kolozsvári vasútállomás téglaborítású épülete az Állomás téren található. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07345 sorszámon szerepel.
1902-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján. Az előző, fából készült indóház építését és az első vasúti sínek lefektetését 1869. január 7-én kezdték el. A térségi közlekedést kiszolgáló kisállomást 1975-ben építették.
Átmenő vonalak
[szerkesztés]
Közlekedéstörténet
[szerkesztés]1872-ben avatták fel a Nagyvárad–Brassó vasútvonalat, amelynek legfontosabb állomása a kolozsvári volt. Ezt követően 1873. augusztus 14-én megindult a vasúti közlekedés a Kolozsvár–Brassó vonalon is. 1890-ben Nagyvárad és Kolozsvár között már naponta 3 személy- és 2 gyorsvonat közlekedett.
1893-tól a vasútállomás és a Fő tér között gőzmozdony vontatta „közúti vasút” (helyi nevén ájváj) szolgálta a forgalmat; a balesetek miatt 1902-ben ezt felszámolták.
1944. június 2-án az amerikai légierő szőnyegbombázása a vasúti pályaudvart és 600–700 méter széles sávban a környékét érintette. Az állomás épületének jelentős része romba dőlt.
1959-ben a Kolozsvár első trolibuszvonala az állomást kötötte össze a város keleti felével. 1987-től a Monostor negyed – Vasútállomás – Nehézgépgyár útvonalon beindult a villamosközlekedés is.
Fejlesztések
[szerkesztés]
Peronmagasítás
[szerkesztés]Most már Kolozsváron is az európai szabványoknak megfelelő magasságú peron várja az utasokat. A munkálatokat 2012 júniusában kezdték és novemberre kellett a tervek szerint befejeznie a korszerűsítést végző vállalatnak.[1] A magasítást a 2-es, a 3-as, a 4-es és az 5-ös peronokon végezték el.
Történelmi események
[szerkesztés]- 1936. június 6-án a pályaudvaron köszöntötték a Bukarest felé utazó Edvard Benešt.
- 1958. február 28-án a Kádár János vezette magyar pártküldöttség megállt Kolozsváron, és az állomás előtti téren tartott népgyűlésen, Kádár mellékesnek nyilvánította a határok kérdését.
- 2014. május 27-én az épület homlokzatán emléktáblát avattak az észak-erdélyi deportált zsidók emlékére.[2]
Forgalom
[szerkesztés]Nemzetközi forgalom
[szerkesztés]Belföldi forgalom
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Rohonyi D. Iván: Fotóriport – Emléktábla a deportált zsidók emlékére. Szabadság, (2014. május 27.) arch Hozzáférés: 2014. május 27.
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei. Szabadság, (2005. január 26.)
- Asztalos Lajos: Ma 66 éve bombázta Kolozsvárt az amerikai légierő. Szabadság, (2010. június 2.) arch Hozzáférés: 2011. április 9.
- Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
