Plébániaház (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Plébániaház
Kolozsvar plebania1.JPG
Hely Kolozsvár
Építési adatok
Építés éve 1450, 1477
Építési stílus reneszánsz
Elhelyezkedése
Plébániaház (Románia)
Plébániaház
Plébániaház
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″

A Plébániaház a kolozsvári Fő tér (15-16. szám) nyugati oldalának egyik műemlék épülete. Mint azt neve is mutatja, a római katolikus plébánia otthona. Több épület egyesítésével nyerte el mai formáját. A romániai műemlékek jegyzékében CJ-II-m-B-07484 és CJ-II-m-B-07485 sorszámokon szerepel.

1996 óta az épületben található a Szervátiusz Múzeum, amely Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrászművészek alkotásait mutatja be.

Leírása[szerkesztés]

A nagy, egyemeletes épület csak külsőleg egységes. Valójában törzsépülete is két különböző időben, negyedszázados különbséggel (1450, 1477) épült. Déli szárnya, a négy emeleti ablakos homlokzat pedig — a plébániaház mai kapujától kezdve — már reneszánsz építkezés és jó fél századdal a plébániaház után külön épült és vásárlás útján, későn lett a plébániaház kiegészítő részévé. Az épület legrégebbi része az Unió utcai sarokhoz közeli vége. Ez 1450-ből származik, építtetője Schleunig Gergely plébános volt. Az ő emlékét őrzi a kapubejárat feletti oroszlános, G.S. monogrammal ellátott címer. Valamikor, a kapualjban gót betűs emléktábla utalt az építés idejére. A következő olvasható rajta: Ezt az épületet építtette Szent Mihály főangyal tiszteletére tisztelendő Slevnig Gergely, a törvény tudomány és szabad művészetek koszorúsa, ez időben kolozsvári plébános, különösen előrelátó Veres Tamás és Slevnig Lőrinc városi bíró urak, az Ő nagyatyja és szülői és más jó emberek javaiból, akiknek jutalma el van téve az egekben. 1450. A kapualj átépítésekor az emléktáblát a plébániaház déli szárnyának földszintjén, a térre nyíló egyik üzlet északi falába helyezték át, majd onnan az udvar nyugatra néző falába.

Az épületet 1477-ben bővítették ki egy újabb szárnnyal, szintén Schleunig megbízásából. A reformáció idején az unitáriusok birtokába került. Itt élt többek között Dávid Ferenc is és új, kibővített déli szárnyába költözött be az Unitárius Kollégium. 1566-tól 1716-ig az összes unitárius püspök itt lakott.

A 19. század második felében az épülettel összeépítették a szomszédos négyablakos polgárházat. Ennek bejáratán, amelyen az építés évszáma (1799) is látható, ma az egész plébánia közlekedik. A kapu felett egy Szent Mihályt ábrázoló dombormű látható. Az emeleti ablakok között egy 1773-ból származó barokk emléktábla látható, amely II. József trónörökös látogatásának állít emléket.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]