Ugrás a tartalomhoz

Szervátiusz Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szervátiusz Jenő
Csomafáy Ferenc felvétele
Csomafáy Ferenc felvétele
Született1903. július 4.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1983. szeptember 15. (80 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága
GyermekeiSzervátiusz Tibor
Foglalkozásaszobrász
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (24/3-1-8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szervátiusz Jenő témájú médiaállományokat.

Pápa, Jókai-emlékkő
Szervátiusz Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 24/3-1-8. Szervátiusz Tibor alkotása.

Szervátiusz Jenő (Kolozsvár, 1903. július 4.Budapest, 1983. szeptember 15.) magyar szobrászművész, Szervátiusz Tibor szobrászművész apja.

A legerdélyibb magyar szobrász[2] – ahogy Lyka Károly, neves művészettörténész nevezte – kezdetben asztalosműhelyekben sajátította el a fafaragás mesterségét. Eredeti szakmája szerint kerékgyártó-kovács, asztalos és szekérkészítő volt. 1925-ben Vágó Gábor műtermében dolgozott a kolozsvári iparosegylet ösztöndíjával. 1925–1927-ben Párizsban élt, ahol munka mellett az École Libre esti tanfolyamán tanulta a szobrászatot. 1927-ben beiratkozott a kolozsvári képzőművészeti akadémiára, ahol 1929-ben szerzett diplomát. Ezt követően elnyerte a Hivatalos Szalon díját munkájával. Tagja volt a kolozsvári Hegyvölgy utcában szerveződött Bohém Társaságnak.[3]

1930-tól fogva kialakult stílusvilága, és népi ihletésű kompozíciókat készített. 1933–34-ben a sétatéri pavilonban tartott festőiskolát. 1940–42-ben a csíksomlyói KALOT népfőiskolán tartott fafaragó tanfolyamot. Bejárta Erdélyt. Élt és dolgozott Nagybányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkménaságon, Csiksomlyón. 1948–49-ben a Kolozsvári Művészeti Intézetben tanított mintázást, majd 1949–1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára lett.

„A modern magyar faszobrászat legnagyobb erejű, legegyénibb formavilágú s egyben legnagyszerűbb képviselője…” [4] Dolgozott kőben, márványban, de leginkább fában. Köztéri szobrai jelen vannak Farkaslakán, Csíkménaságon, Pápán, Székelyudvarhelyt. Munkáinak száma bőven meghaladja az ezret. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletére a budapesti Vigadó Galériában nagyszabású életmű-kiállítást rendeztek, amelyet D. Fehér Zsuzsa művészettörténész állított össze, és 1983. február 18-án nyitottak meg a művész jelenlétében.[5] „…kövekre, fatörzsekre rótt csodálatos emberséget hozott létre az időbeliséget költői látomássá, anyagszerű plasztikává rögzítve.”[6]

Hagyatéka a kolozsvári Szervátiusz Múzeumban látható.

Csoportos kiállítások (válogatás)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1947 Mai romániai képzőművészet, Szépművészet Múzeum, Budapest
  • 1952 A Román Népköztársaság Képzőművészete, Moszkva
  • 1964 Román képzőművészeti kiállítás, Puskin Múzeum, Moszkva
  • 1970 Dalles Terem, Bukarest
  • 1974 Emberi formák, Rodin Múzeum, Párizs

Egyéni kiállítások (válogatás)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15003.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. Lyka Károly, Pesti Hírlap, 1939
  3. Ioana Vlasiu: „A bohémság mítosza nem akar meghalni.” Fiatal kolozsvári művészet a két világháború között. www.arhivaplastica.ro (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  4. Nagy Zoltán: Új Magyar Művészet, 1941
  5. Szervátiusz Tibor: Szervátiusz Jenő kiállítási katalógus, 1983, a Vigadó Galéria 28. számú katalógusa
  6. Sorobán Raul: Szervátiusz Jenő, Corvina, 1973
  7. Gaal György: Tört kövön és porlandó kereszten: Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár: Stúdium. 2009. ISBN 978-973-643-177-7 41., 42., 52., 86., 98., 114., 178., 179., 198. p.
  8. "Maksay Albert sírjának leírása és képe a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. október 22.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  9. "Moll Elemér síremléke a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. november 9.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  10. "Asztalos István író sírjának leírása és képe a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. október 22.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  11. "Szabédi László sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. november 3.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  12. "E. Kovács Gyula és felesége, Tóth Pataki Róza, valamint Márton János sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. november 9.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  13. Szerváciusz Károlyné síremléke. Köztérkép.hu Sántha Imre Géza műlapja
  14. Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Kolozsvár, Stúdium Kiadó, 5. átdolg. kiadás, 2009. 198. p.
  15. "László Endre, László Kálmán sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában". 2025. november 9.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]