Alvernai Ferenc-rendiek temploma
| Jézus Szent Szíve templom | |
 | |
| Felszentelése 1930. augusztus 3-án | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Egyházmegye | Gyulafehérvári főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1929–1931 |
| Bezárása | 1949 |
| Tervezője | Moll Elemér |
| Építtetője | ferences rend |
| Felszentelés | 1930. augusztus 3.[1] |
| Felszentelő | Balázs Ferenc[1] |
| Település | Kolozsvár |
Az alvernai ferencrendiek temploma Kolozsváron, a Békásnegyedben található.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Alverna kifejezés latin, illetve olasz eredetű. Ez egy Arezzo mellett lévő hegy, melyen Assisi Szent Ferenc 1224. szeptember 14-én megkapta a stigmákat, és ahol kápolna és zarándokhely áll Szent Ferenc emlékére.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1900-as évektől Kolozsvár Óvárában működött Erdély legnagyobb nyomdája, melynek névadója Szent Bonaventura lett. A könyvmásoló műhely tulajdonosa és működtetője a ferences rend volt, ahol nem csak szerzetesek, hanem polgárok is dolgoztak. A nagy gazdasági világválság idején lázongások törték meg a rendet Kolozsvárott is. Mivel a ferences rend engedelmességi fogadalmat is tett, az ott dolgozó polgárok kezdtek lázongani. Megoldásként 1929-ben Trefán Leonárd, a ferences rendi kolostor házfőnöke gyümölcsöst vásárolt ezen a helyen, hogy a Szent Bonaventura nyomdában ólommal dolgozó szerzetesek és polgárok tiszta levegőn pihenhessenek. Egyúttal kolostor és templom építését határozták el, amelyet a toszkánai Alvernához hasonló búcsújáró helynek terveztek.[3][4] Az építkezéshez a ferences rend bankhitelt vett fel.[5]
Az épületegyüttes tervezőjének Moll Elemért kérte fel, aki előtte 10 évig (1909–1919) Kolozsvár főépítésze volt. A kivitelező Moll Elemér és statikus mérnök testvére volt. A Jézus Szent Szívének szentelt templom alapkövének letétele 1929. november 28-án történt. 1930-ban felszentelték a kápolnát, és 1931-ben lett teljesen kész az épületegyüttes, ami egy szállodát, egy kápolnát és egy rendházat foglalt magába. Itt zarándokhely lett, amely egy kedvelt kirándulóhellyé vált az emberek számára, ahová felekezettől függetlenül látogathattak el az oda érkezők.[3][4]
A második világháború alatt az utolsó szentmisét 1944. szeptember 17-én tartották, mielőtt a városban október 11-én bevonult a szovjet hadsereg. A háborús károk helyreállítása után 1946. május és 1949. szeptember 23. között vasárnaponként ismét szentmisét tartottak. 1949-ben a szerzetesrendeket feloszlatták, az épületet államosították. A kápolnát a Növényvédelmi Kutatóállomás kapta meg, az épületből pedig Agronómusok Háza lett. Az aradi Hönig Frigyes által öntött négy harangot leszerelték és be akarták olvasztani, de átkerültek a Jobbágy utcai Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániára. Az 1930-as évszámot viselő harangokat Szent Józsefnek, Szent Klárának, Lisieux-i Szent Teréznek illetve Páduai Szent Antalnak szentelték.[6]
A romániai rendszerváltás után a ferences rend visszaigényelte az épületet, de az eljárás 2022-ben még nem zárult le.[5] Közben az épület állaga folyamatosan romlott, mert a bizonytalan jogi helyzet miatt sem a tulajdonos ferences rendtartomány, sem a birtokban levő Agronómusok Háza, sem a bérlő lakók nem foglalkoztak a szükséges karbantartási munkák elvégzésével.[7]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A neogótikus stílusú templom magyar népies díszítóelemeket is tartalmazott. Külső és belső faliképeit Szopos Sándor készítette.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Felszentelték a kolozsvári Szennt Ferenc-rendiek békási Alverna-templomát. Keleti Újság, XIII. évf. 170. sz. (1930. augusztus 6.) 3. o.
- ↑ Murádin László: Alverna. Szabadság, XCIV. évf. 96. sz. (2002. április 27.) 9. o.
- 1 2 Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei. Szabadság, (2004. január 14.)
- 1 2 Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002. ISBN 963-361-626-3 [Kolozsvári Alverna]
- 1 2 3 Szántai János: A kolozsvári Alverna: a ferences földi mennyország, amit a kommunisták és posztkommunisták elsüllyesztettek. foter.ro (2023. január 14.)
- ↑ Asztalos Lajos: Helytörténet: Alverna. Szabadság, XXVII. évf. 100. sz. (2015. május 6.) 7. o.
- ↑ Újvári Ildikó: Alverna a város szélén. Egykor tetszetős rendház és vonzó zarándokhely, ma szinte romhalmaz. Szabadság, XXVII. évf. 100. sz. (2015. május 6.) 1 és 6–7. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság – Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár - A kolozsvári kolostor és templom iratanyaga: 1. Tematikus kötetek: 1. Historia Domus 1905-1945.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szabó Dénes: Alvernai ferencrendiek temploma. fototer.oszk.hu. OSZK Fényképtár (1940) (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
 |
Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}