Óvár (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Óvár térképe 1831-ből

Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el. Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni.

Fekvése[szerkesztés]

A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja, amelynek egyes maradványai ma is láthatóak. Délen a határt a Fő tér és Unió utca északi házai képezik 301 méter hosszan, nyugaton a Bartha Miklós utca (223 méter), északon a Malomárok (250 méter), keleten a Híd utca nyugati házai (197 méter). A Fő tér irányából a Mátyás király utcán át közelíthető meg.[1]

Közigazgatás[szerkesztés]

A 16. században a város öt fertályból állt; az Óvári fertályhoz tartoztak az Óvár területén található utcák, valamint a Fő tér (Nagypiac) északi házsora, a Híd utca nyugati házsora, valamint Hídelve.[2]

A 19. század közepén a város tizenkét tizedből állt; az Óvári tizedhez tartoztak a Ser, Víz, Kenyér, Klastrom, Torony, Kandia, Szentlélek, Bástya és Híd utcák, az óvári Kispiac,[3] illetve a Fő tér északi házsora.[4]

A 2016-ban érvényes közigazgatási beosztás szerint az Óvár a központi városnegyedben (Cartierul Centru) található.[5]

Utcái és terei[szerkesztés]

Magyar megnevezések Román megnevezések[* 1] Irányítószám[6]
Bástya utca Str. General Gherescu, Str. Bastionului, Str. Emil Isac, Str. Constantin Daicoviciu[7] 400020
Ferencrendiek utcája, Sikátor, Barát utca Str. Franciscanilor, Str. Săvinești, Str. Victor Deleu[8] 400112
Izabella utca, Kis utca Str. Izabella, Str. Andrey Ady, Str. Păcii, Str. Marcel Cachin, Str. Georges Clemenceau[9] 400021
Kandia utca, Kinizsi utca Str. Paul Chinezu[10] 400021
Karolina tér, kispiac, óvári kispiac Piața Carolina, Piața Dimitrov, Piața Muzeului[11] 400019
Kenyér utca, Napoca utca, Báthori utca Str. Pâinei, Str. Consiliul Național, Str. Poștei, Str. Octavian Petrovici[12] 400018
Klastrom utca Str. Claustrului, Str. Abatele Zavoral, Str. Agnita, Str. Vasile Goldiș[13] 400112
Kornis utca, Híd utca szorosa, Óvárra menő sikátor, Óvári szoros Str. General Neculcea, Str. Émile Zola[14] 400112
Mátyás király utca Str. Regele Matia, Str. Matia, Str. Matei Corvin[15] 400112
Ser utca, Sör utca, Sörház utca nincs: 1920 után összevonva a Kenyér utcával[16]
Szentlélek utca, Fadrusz János utca Str. N. Filipescu, Str. Petroșeni, Str. Petroșani, Str. Virgil Fulicea[17] 400022
Torony utca, Bocskai utca Str. Ion Radu, Str. Toplița, Strada Sextil Pușcariu[18] 400111
Víz utca, Teleki Pál utca Str. Șuluțiu, Str. Roosevelt[19] 400021

Története[szerkesztés]

Régészeti feltárás a ferences kolostorral szemben

A Karolina téren illetve a ferences kolostorral szemben folytatott ásatások szerint az egykori római település (Napoca) északnyugati sarka az Óvár területén volt; a középkori várfalakat részben a római falmaradványokra építették rá.[20] A régészeti feltárások alapján az is valószínűsíthető, hogy a magyarok már a honfoglalás korában letelepedtek itt.[21]

A történettudomány korábbi álláspontja szerint Kolozs vára, vagyis az ispánság központja az Óvárban volt; az 1970-es években a kolozsmonostori apátság területén végzett feltárások óta azonban Kolozs várát a kolozsmonostori sáncvárral azonosítják.[22] Benkő Elek feltételezése szerint a 11–12. század fordulóján a várispánságot Kolozsmonostorról az Óvárba költöztették,[23] de az elmélete ellen szól az, hogy az Óvár területén nem találtak 11. századi erődítésre utaló nyomokat.[24] Más vélemény szerint az Óvár átfogó feltárásának, illetve a már megtörtént feltárások közlésének hiányában az óvári várispánság létezésének kérdése nem eldönthető.[25]

Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében.[* 2] A négyszögletű területet határoló falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.[26] Annak ellenére, hogy várvédelmi megfontolásból tilos volt a várfalhoz épületeket ragasztani, ezt a szabályt az Óvárban különösen gyakran megszegték, így a városi tanácsnak kellett intézkednie az ilyen épületek lebontásáról.[27]

A falak maradványai megtalálhatók az Unió utca északi házsorának tűzfalaiban, a Malom utcában a Műszaki Egyetem alagsorában, a Bartha Miklós utcában, a George Barițiu Nemzeti Kollégium udvarán, a Híd utca 7., 23., 25. számú házak udvarán, a Torony utca 8–10. számú házak udvarán, a Ferenc-rendi templom sekrestyéje mögött, illetve a Szentlélek utca 1., 3., 21., 23. számú telkeinek végében. 1967-ben, a telefonpalota építésekor az Óvár északi falának 13 méternyi darabját ásták ki. 2001-ben Bocskai István szülőházának (Mátyás király utca 4.) pincéjében a régészeti ásatások a várfal alapozását tárták fel.[28] A négy torony közül három beépült az újabb várba, a negyedik a város tömlöce lett, ahol tizennyolc rabot tudtak elhelyezni. Utóbbit Torony néven ismerik, és ez a város legrégebbi épülete, egyben a román kori építészet egyetlen fennmaradt kolozsvári emléke, a Fő tér 25. számú házának udvarán látható.[29]

Azon a helyen, ahol a ferences templom áll, épült fel a város első temploma a 11. század végén vagy a 12. század elején. A tatárjárás után, valószínűleg 1260–1290 között ugyanide épült a város plébániatemploma,[* 3] amelyet 1390 körül a Domonkos-rendiek kaptak meg. Az épületet 1442-ben átalakították, és hozzáépítették a kolostort.[30] Utbbb a kolostorban a protestánssá vált város iskolája kapott helyet, amely 1693-ban a jezsuita rend birtokába került.[31]

Mátyás király utca

Az Óvár lakossága a 15. század közepén még szinte kizárólag szászokból állt.[* 4] Szász volt az a Méhffi Jakab, akinek a házában Hunyadi Mátyás született,[32] és szintén szász volt az Óvárban nyomdát működtető Heltai Gáspár.[33] 1568-ban a magyar polgárok panaszt tettek a fejedelemnél, hogy „az Óvár a szászoké, s a magyart onnan kirekesztik.”[34] A 17. században az óvári háztulajdonosok többsége még mindig szász nemzetiségű volt.[35] Az óvári szászok majorjai és kertjei a Hídelvén, szőlőik pedig a Kőmálon helyezkedtek el.[36]

A város virágkorában, a 16. század második felében az Óvár eredetileg gótikus házai közül több is reneszánsz díszítést kapott, így például a (ma már nem létező) úgynevezett Basta-ház, az Izabella utca 5. számú ház, illetve a Mátyás király utcai Rodner-ház.[37] Szamosközy István szerint a 16–17. század fordulóján az Óvárban többségében új házak álltak; [38] viszont még a 17. században is találhatóak voltak szerényebb gerendaházak a negyedben.[39]

A Habsburg-uralom kezdetén, 1700–1715 között lebontották az óvári kaputornyot, helyére a katonaság sütödéje került.[40] Amikor 1790-ben Kolozsvár az Erdélyi Főkormányszék székhelyévé vált, és az 1798-as tűzvészt követően a városban új lendületet kaptak az építkezések, elkezdődött a várfalak bontása, részben a hely felszabadítása, részben pedig az építőanyag hasznosítása végett. Az Óvár délnyugati saroktornyát (a Kandia utcai bástyát) 1796-ban, az északnyugati bástya helyén épült Ötvösök tornyát 1858-ban bontották el.[41]

A 18. században épült a kispiac északkeleti részén a ferences harmadik rendi nővérek Szent Erzsébet-klastroma; 1787-ben az épületben kórházat rendeztek be.[42] Az Óvár kikövezése 1794-ben kezdődött, de a munkálatok csak 1822-ben fejeződtek be. A közvilágítás 1827-ben készült el.[43] 1837-ben a Klastrom utcai Tauffer-házak egyikében megnyílt a Polgári Társalkodó Egylet, a Nemzeti Kaszinó elődje.[44] 1851–1876 között a Mikes-házban szülőotthon működött,[45] 1865-ben Tauffer Gyula fényképészeti műtermet nyitott a Mátyás király utcai Tauffer-házban.[46] 1870-ben a postahivatal a Biasini-szállodából az óvári Eppel-házba költözött át.[47]

1881-ben a kispiacon megszüntették a zsibvásárt, és Pákey Lajos tervei alapján parkot létesítettek.[48] A Karolina-oszlopot 1899 tavaszán költöztették át a Fő térről[49]

A Torony utca végén, az 1936-ban lebontott 18. századi Bornemisza-ház helyén telefonközpont épült;[50] ezt a második világháború során 1944. október 9-én felrobbantották.[51]

Műemlékei[szerkesztés]

Az Óvár teljes egészében a műemléknek nyilvánított történelmi városközpontban található, amely a romániai műemlékek jegyékében a CJ-II-a-A-07244 sorszámon szerepel. Ezen túlmenően, az alábbi tételek külön sorszámon is szerepelnek a jegyzékben:[52]

Cím Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
Bástya utca 1. Casa Kőváry László Cluj.jpg Kőváry-ház 19. század CJ-II-m-B-07300
Bástya utca 3. DaicoviciuNr3.JPG Schläger-ház 18–19. század CJ-II-m-B-07301
Bástya utca 5. ConstantinDaicoviciuNr5.JPG Juhász-ház 18–19. század CJ-II-m-B-07302
Bástya utca 15. InstitutulPolitehnicCJ.JPG Műszaki Egyetem (Kereskedelmi Akadémia) 1887 CJ-II-m-B-07303
Ferencrendiek utcája és
Caragiale-park sarka
Cluj-Napoca - Parc arh.Deleu - IMG 1622 01.jpg Ókori és középkori épületromok CJ-I-s-B-06921
Ferencrendiek utcája 2–4.;
Híd utca 7.,23–25.;
Bocskai utca 8–10.;
Fő tér 25.;
Mátyás király utca 4.;
Szentlélek utca 1., 3., 21–23.;
Kinizsi Pál utca 5.;
Bartha Miklós utca 10.;
Malom utca 25.
A középkori város első városfalának maradványai 1260–1316 CJ-II-a-A-07241
Ferencrendiek utcája 2–4. Kvár Ferences kolostor.jpg Ferences kolostor 15–18. század CJ-II-a-A-07305
Karolina tér Cluj Napoca Obelisc.jpg Karolina-oszlop 1831[53] CJ-III-m-B-07816
Karolina tér 4. Cluj Palatul Mikes2 Piata Muzeuui 4.jpg Mikes-ház 18. század CJ-II-m-B-07434
Karolina tér 5. PiataMuzeuluiNr5.JPG A Basta-ház telkén álló épület 17. század CJ-II-m-B-07435
Kornis utca 1. és
Híd utca 15.
EmileZolaNr1 (4).JPG Dermata-bérház 20. század CJ-II-m-B-07505
Kornis utca 4. EmileZolaNr4.JPG Régi pénzverde 1608 CJ-II-m-B-07506
Mátyás király utca 1. és
Unió utca 2.
MateiCorvinNr1 (4).JPG Apor-ház 18. század CJ-II-m-B-07389
Mátyás király utca 2. és
Fő tér 18.
MateiCorvinNr2.JPG Tauffer-ház CJ-II-m-B-07390
Mátyás király utca 3. MateiCorvinNr3.JPG Rodner Lukács-ház 15–19. század CJ-II-m-B-07391
Mátyás király utca 4. Kolozsvar EMTE.JPG Bocskai István szülőháza 16–19. század CJ-II-m-B-07392
Mátyás király utca 6. Kolozsvar Matyas kiraly szulohaza.JPG Mátyás király szülőháza 15–18. század CJ-II-m-B-07393
Torony utca 1–3. ToplitaNr1-3 (3).JPG Tauffer-házak 1820 CJ-II-m-B-07466
Torony utca 5. ToplitaNr5 (4).JPG Guth-ház 1796 CJ-II-m-B-07467
Torony utca 10. ToplitaNr10 (2).JPG Volt Szent-Erzsébet-kórház 18. század CJ-II-m-B-07468
Víz utca 2. FDRooseveltNr2.JPG Szigeti-ház 16–19. század CJ-II-m-B-07457
Víz utca 8. FDRooseveltNr8.JPG Ion Piuariu-Molnar lakóháza 19. század CJ-IV-m-B-07853

Egyéb nevezetes épületek[szerkesztés]

Cím Kép Megnevezés Építés dátuma
Bástya utca 2. Transylvanian History Museum 1.JPG Történelmi Múzeum (Petrichevich–Horváth-ház) 19. század eleje[54]
Szentlélek utca 6. Reményik-ház 1890-es évek[55]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Dőlt betűvel a 2016-os állapot szerinti utcanevek.
  2. Jakab Elek az Óvár építésének idejét V. István és Károly Róbert uralkodásának időszakába teszi; lásd Jakab 1870: I. 558. o.
  3. A templomot első ízben az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék említi; lásd Gaal 2001: 316. o.
  4. A várfalakon kívüli lakosság vegyesen magyar és szász volt; lásd Benkő 2004: 13. o.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Gaal 2011 : 67. o.
  2. Asztalos 2004 : 368. o.
  3. Jakab 1870 : I. 36–37. o.
  4. Asztalos 2004 : 370. o.
  5. Tranzactii imobiliare Cluj-Napoca 2015. Primaria Cluj-Napoca (2016. szept. 7.) (Hozzáférés: 2016. nov. 19.)
  6. Caută Cod Poștal. Poșta Română (Hozzáférés: 2016. nov. 19.)
  7. Asztalos 2004 : 66. o.
  8. Asztalos 2004 : 424. o.
  9. Asztalos 2004 : 247. o.
  10. Asztalos 2004 : 232. o.
  11. Asztalos 2004 : 253–254. o.
  12. Asztalos 2004 : 239. o.
  13. Asztalos 2004 : 257. o.
  14. Asztalos 2004 : 259. és 370. o.
  15. Asztalos 2004 : 317. o.
  16. Asztalos 2004 : 421. és 428 o.
  17. Asztalos 2004 : 457. o.
  18. Asztalos 2004 : 495–496. o.
  19. Asztalos 2004 : 532. o.
  20. Asztalos 2004 : 367. o.; Benkő 2004 : 10. o.
  21. Asztalos 2004 : 367. o.
  22. Benkő 2004 : 9. o.; Lupescu 2005 : 29. o.
  23. Benkő 2004 : 10. o.
  24. Lupescu 2005 : 32. o.
  25. Gáll–Gergely 2009 : 107. o.
  26. Jakab 1870 : I. 311. o; Lupescu 2005 : 56 o.; Gaal 2006
  27. Kovács 2001 : 42. o.
  28. Lupescu 2005 : 57–59. o.; Gaal 2006
  29. Jakab 1870 : I. 310. o.; Kelemen 1982 : 105. o.; Gaal 2006 ; Gaal 2011 : 67–68. o.
  30. Gaal 2011 : 81–82. o.
  31. Bálint 1990 : 35. o.
  32. Szádeczky 1901 : 374–375. o.
  33. Sebesi 1974 : 28. o.
  34. Herepei 2004 : 169. o.
  35. Herepei 2004 : 169. o.
  36. Benkő 2004 : 48. o.
  37. Kovács 2001 : 55. o.
  38. Bálint 1990 : 25.
  39. Kovács 2001 : 59. o.
  40. Asztalos 2004 : 369. o.
  41. Asztalos 2004 : 233., 371–372. o.
  42. Asztalos 2004 : 233–234. o.
  43. Jakab 1870 : III. 618., 620. és 665. o.
  44. Gaal 2011 : 78. o.
  45. Gaal 2001 : 331. és 335. o.
  46. Gaal 2001 : 333. o.
  47. Gaal 2001 : 334. o.
  48. Gaal 2001 : 337. o.
  49. Gaal 2011 : 81. o.
  50. Asztalos 2005 : 78. o.
  51. Gaal 2001 : 355. o.
  52. RO műemlékek 2010
  53. Gaal 2011 : 79. o.
  54. Gaal 2011 : 89. o.
  55. Gaal 2011 : 91. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]