Karolina tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karolina tér (Piața Muzeului)
Karolina tér Kolozsvár.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Település Kolozsvár
Városrész Belváros
Korábbi nevei kispiac, Óvár tér, óvári kispiac, Piața Dimitrov
Irányítószám 400019
Körzethívószám +40 264
Földrajzi adatok
Távolság a központtól0,2 km
Elhelyezkedése
Karolina tér (Kolozsvár)
Karolina tér
Karolina tér
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 23° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 23° 35′ 13″

A Karolina tér (románul Piața Muzeului) Kolozsvár belvárosában, az Óvárban található; a város legrégebbi piactere.

Neve[szerkesztés]

Eleinte kispiac vagy óvári kispiac néven említették. 1869-ben már megjelent az Óvár tér megnevezés, 1899-ben kapta a Karolina tér nevet. Ennek megfelelője az 1919 utáni román Piața Carolina név. 1954–1967 között Piața Dimitrov volt a hivatalos neve, 1967-ben kapta a Piața Muzeului (Múzeum tér) nevet.[1]

Herepei János szerint a Karolina tér a közhiedelemmel ellentétben nem a Karolina-oszlopról kapta nevét, hiszen az eredetileg a Fő téren állt, és csak a Mátyás király emlékmű felállításakor került át ide, hanem a Karolina-kórházról.[2] Ezzel szemben Kelemen Lajos azt állította, hogy teret a kórházhoz és az oszlophoz hasonlóan Karolina Auguszta királynéról nevezték el.[3]

2014 őszén Comedy Cluj(wd) filmfesztiválhoz kapcsolódóan több belvárosi utca és tér átmenetileg neves filmvígjáték-alkotók nevét viselte; ekkor a Karolina tér Monty Python névtáblával szerepelt.[4]

Története[szerkesztés]

A tér eredetileg az Óvárat létrehozó betelepített szász hospesek vásártere volt, és a következő évszázadokban is főleg szászok lakták. 1568-ban a magyar polgárok panaszt tettek a fejedelemnél, hogy „az Óvár a szászoké, s a magyart onnan kirekesztik.”[5] A 11–12. században a téren épült a város első temploma, majd a tatárjárás után a város központi temploma.[6] Báthory Gábor fejedelem 1609. március 20-án kelt adománylevelében részletesen szerepelnek a templommal szomszédos épületek: dél felől Filstich Péter aranybeváltó, fejedelmi tanácsos háza, északról a domonkosrendi kolostor.[7]

Szakál Ferenc feljegyzései szerint a német katonai parancsnok 1704. augusztus 26-án a kispiacon a templom előtt tarackokkal lövetett annak örömére, hogy „háromnemű ellenségen triumfáltak: francián, bavaruson és magyarokon.”[8]

A tér közepén 1881-ben Pákey Lajos tervei alapján parkot létesítettek, és megszüntették a téren tartott zsibvásárt.[9] 1899 tavaszán az addig a Fő téren álló Karolina-oszlopot ide helyezték át; ugyanekkor kapta a tér a Karolina nevet.[10]

Az 1970–1980-as években a tér több épületét újjáépítették.[11] 1990-ben az 5. számú ház előtt római kori és középkori épületmaradványokat tártak fel; a gödröket csak 1999-ben tömték be. 2005–2006-ban a teret felújították, 2008-ban kikövezték, és sétálóövezetté nyilvánították.[12][13][14] A tér felújítási projektje 2010-ben bejutott a Barcelonai Kortárs Kulturális Központ(wd) által kezdeményezett European Prize for Urban Public Space díj döntőjébe.[12][15]

Épületei[szerkesztés]

A tér északkeleti sarkán (a későbbi ipartestületi székház) helyén állt a ferences harmadik rendi nővérek Szent Erzsébet-klastroma és kórháza; utóbb ezt nevezték Karolina-kórháznak. Az épületet 1914-ben bontották le.[16]

1907-től a 3-as szám alatt volt bejegyezve a Galilei szabadkőműves páholy.[17] Ugyanitt működött az 1990-es évekig a fások (faipari munkások) klubja.[18][19]

A tér északi során, a 4-es számon található a 18–19. század fordulóján késő barokk stílusban épült Mikes-ház. Itt működött a Karolina-kórház sebészete.[13] Az épületet az 1870-es években eklektikus stílusban átépítették, és bérházzá alakították át, ekkor bontották le a térre néző lábas erkélyét.[11][20]

Az 5-ös szám alatt állt a reneszánsz Basta-ház, amelyben a Karolina-kórház szülészetét rendezték be, és amelyet 1902-ben, az egyetemi klinikák megépülésekor bontottak le.[11][21] A helyére épült lakóház homlokzatán a korábbi épületből egy 1628-as dátumú családi jelvény maradt meg.[13] Az 1896-ban megalakult kisiparos érdekvédelmi szervezet, a Kolozsvári Ipartestület 1914-ben az 5. szám alatt építtetett székházat.[22]

A térre néző további műemléképületek közül a ferences templom és kolostor címe szerint a Ferencrendiek u. (Str. Deleu) 2–4. alatt, a Kőváry-ház pedig a Bástya (Str. Constantin Daicoviciu) u. 1. alatt helyezkedik el.[23] Szintén a térre néz a Petrichevich-Horvát-ház (Történelmi Múzeum), melynek címe Bástya u. 2.[24]

Műemlékek[szerkesztés]

A térnek az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[25]

Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
Középkori épületek CJ-I-m-B-06921.05
Római kori épületek padlófűtéssel CJ-I-m-B-06921.06
4 Cluj Palatul Mikes2 Piata Muzeuui 4.jpg Mikes-ház 19. század CJ-II-m-B-07434
5 PiataMuzeuluiNr5.JPG A Basta-ház telkén álló épület 17. század CJ-II-m-B-07435
Cluj Napoca Obelisc.jpg Karolina-oszlop 1831[26] CJ-III-m-B-07816

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 254. o. ISBN 973 8341 44 2  
  2. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 168. o. ISBN 973-7993-03-9  
  3. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 98. o.  
  4. Ferencz Zsolt: Ideiglenes utcanevek nagy nevettetőkről. Szabadság, (2014. okt. 13.)
  5. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 164., 169. o. ISBN 973-7993-03-9  
  6. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 81–82. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  7. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 165–166. o. ISBN 973-7993-03-9  
  8. Szakál Ferenc: történeti feljegyzései (1698-1718). In Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Bukarest: Kriterion. 1990. 294. o.  
  9. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  10. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 81. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  11. ^ a b c Weisz Attila: Mikes-palota, Kolozsvár. Romániai magyar lexikon. transindex.ro (2011. feb. 5.) (Hozzáférés: 2016. szept. 11.)
  12. ^ a b Piaţa Muzeului din Cluj-Napoca a impresionat Europa. adevarul.ro (2010. ápr. 1.) (Hozzáférés: 2016. szept. 11.)
  13. ^ a b c Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 89. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  14. Május közepéig sétálóvá alakul a Karolina tér. Szabadság, (2008. feb. 23.) Hozzáférés: 2016. szept. 10.
  15. Európai döntőben a Karolina tér új arculata. Szabadság, (2010. ápr. 3.) Hozzáférés: 2016. szept. 10.
  16. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 233–234. o. ISBN 973 8341 44 2  
  17. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Egy különleges szabadkőműves lap, a Székesfehérvári Figyelő. Magyar Könyvszemle, CXXIII. évf. 4. sz. (2007)
  18. Ilyés Sándor: Történeti szubkultúrák/ csoportkultúrák Kolozsváron a 20. században. Korunk, (2006. okt.)
  19. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 146. o. ISBN 973 8341 44 2  
  20. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 149. o.  
  21. Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 186.  
  22. Ilyés Sándor: Kolozsvári munkásklubok az 1950–1960-as években. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 2013. 67. o. ISBN 9786068377230  
  23. A kolozsvári műemlékek jegyzéke. www.klmt.ro (Hozzáférés: 2016. szept. 10.)
  24. Contact. Muzeul Național de Istorie a Transilvaniei (Hozzáférés: 2016. szept. 10.)
  25. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2017. jan. 28.
  26. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 79. o. ISBN 978 606 92279 0 9  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolina tér témájú médiaállományokat.