Karolina tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karolina tér (Piața Muzeului)
Karolina tér Kolozsvár.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Település Kolozsvár
Városrész Belváros
Korábbi nevei kispiac, Óvár tér, óvári kispiac, Piața Dimitrov
Irányítószám 400019
Körzethívószám +40 264
Földrajzi adatok
Távolság a központtól0,2 km
Elhelyezkedése
Karolina tér (Kolozsvár)
Karolina tér
Karolina tér
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 23° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 23° 35′ 13″

A Karolina tér (románul Piața Muzeului) Kolozsvár belvárosában, az Óvárban található; a város legrégebbi piactere.

Neve[szerkesztés]

Eleinte kispiac vagy óvári kispiac néven említették. 1869-ben már megjelent az Óvár tér megnevezés, 1899-ben kapta a Karolina tér nevet. Ennek megfelelője az 1919 utáni román Piața Carolina név. 1954–1967 között Piața Dimitrov volt a hivatalos neve, 1967-ben kapta a Piața Muzeului (Múzeum tér) nevet.[1]

Herepei János szerint a Karolina tér a közhiedelemmel ellentétben nem a Karolina-oszlopról kapta nevét, hiszen az eredetileg a Fő téren állt, és csak a Mátyás király emlékmű felállításakor került át ide, hanem a Karolina-kórházról.[2] Ezzel szemben Kelemen Lajos azt állította, hogy teret a kórházhoz és az oszlophoz hasonlóan Karolina Auguszta királynéról nevezték el.[3]

2014 őszén Comedy Cluj filmfesztiválhoz kapcsolódóan több belvárosi utca és tér átmenetileg neves filmvígjáték-alkotók nevét viselte; ekkor a Karolina tér Monty Python névtáblával szerepelt.[4]

Története[szerkesztés]

A tér eredetileg az Óvárat létrehozó betelepített szász hospesek vásártere volt, és a következő évszázadokban is főleg szászok lakták. 1568-ban a magyar polgárok panaszt tettek a fejedelemnél, hogy „az Óvár a szászoké, s a magyart onnan kirekesztik.”[5] A 11–12. században a téren épült a város első temploma, majd a tatárjárás után a város központi temploma.[6] Báthory Gábor fejedelem 1609. március 20-án kelt adománylevelében részletesen szerepelnek a templommal szomszédos épületek: dél felől Filstich Péter aranybeváltó, fejedelmi tanácsos háza, északról a domonkosrendi kolostor.[7]

Szakál Ferenc feljegyzései szerint a német katonai parancsnok 1704. augusztus 26-án a kispiacon a templom előtt tarackokkal lövetett annak örömére, hogy „háromnemű ellenségen triumfáltak: francián, bavaruson és magyarokon.”[8]

A tér közepén 1881-ben Pákey Lajos tervei alapján parkot létesítettek, és megszüntették a téren tartott zsibvásárt.[9] 1899 tavaszán az addig a Fő téren álló Karolina-oszlopot ide helyezték át; ugyanekkor kapta a tér a Karolina nevet.[10]

Az 1970–1980-as években a tér több épületét újjáépítették.[11] 1990-ben az 5. számú ház előtt római kori és középkori épületmaradványokat tártak fel; a gödröket csak 1999-ben tömték be. 2005–2006-ban a teret felújították, 2008-ban kikövezték, és sétálóövezetté nyilvánították.[12][13][14] A tér felújítási projektje 2010-ben bejutott a Barcelonai Kortárs Kulturális Központ(wd) által kezdeményezett European Prize for Urban Public Space díj döntőjébe.[12][15]

Épületei[szerkesztés]

A tér északkeleti sarkán (a későbbi ipartestületi székház) helyén állt a ferences harmadik rendi nővérek Szent Erzsébet-klastroma és kórháza; utóbb ezt nevezték Karolina-kórháznak. Az épületet 1914-ben bontották le.[16]

1907-től a 3-as szám alatt volt bejegyezve a Galilei szabadkőműves páholy.[17] Ugyanitt működött az 1990-es évekig a fások (faipari munkások) klubja.[18][19]

A tér északi során, a 4-es számon található a 18–19. század fordulóján késő barokk stílusban épült Mikes-ház. Itt működött a Karolina-kórház sebészete.[13] Az épületet az 1870-es években eklektikus stílusban átépítették, és bérházzá alakították át, ekkor bontották le a térre néző lábas erkélyét.[11][20]

Az 5-ös szám alatt állt a reneszánsz Basta-ház, amelyben a Karolina-kórház szülészetét rendezték be, és amelyet 1902-ben, az egyetemi klinikák megépülésekor bontottak le.[11][21] A helyére épült lakóház homlokzatán a korábbi épületből egy 1628-as dátumú családi jelvény maradt meg.[13] Az 1896-ban megalakult kisiparos érdekvédelmi szervezet, a Kolozsvári Ipartestület 1914-ben az 5. szám alatt építtetett székházat.[22]

A térre néző további műemléképületek közül a ferences templom és kolostor címe szerint a Ferencrendiek u. (Str. Deleu) 2–4. alatt, a Kőváry-ház pedig a Bástya (Str. Constantin Daicoviciu) u. 1. alatt helyezkedik el.[23] Szintén a térre néz a Petrichevich-Horvát-ház (Történelmi Múzeum), melynek címe Bástya u. 2.[24]

Műemlékek[szerkesztés]

A térnek az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[25]

Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
Középkori épületek CJ-I-m-B-06921.05
Római kori épületek padlófűtéssel CJ-I-m-B-06921.06
4 Cluj Palatul Mikes2 Piata Muzeuui 4.jpg Mikes-ház 19. század CJ-II-m-B-07434
5 PiataMuzeuluiNr5.JPG A Basta-ház telkén álló épület 17. század CJ-II-m-B-07435
Cluj Napoca Obelisc.jpg Karolina-oszlop 1831[26] CJ-III-m-B-07816

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 254. o. ISBN 973 8341 44 2  
  2. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 168. o. ISBN 973-7993-03-9  
  3. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 98. o.  
  4. Ferencz Zsolt: Ideiglenes utcanevek nagy nevettetőkről. Szabadság, (2014. okt. 13.)
  5. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 164., 169. o. ISBN 973-7993-03-9  
  6. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 81–82. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  7. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 165–166. o. ISBN 973-7993-03-9  
  8. Szakál Ferenc: történeti feljegyzései (1698-1718). In Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Bukarest: Kriterion. 1990. 294. o.  
  9. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  10. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 81. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  11. a b c Weisz Attila: Mikes-palota, Kolozsvár. Romániai magyar lexikon. transindex.ro (2011. feb. 5.) (Hozzáférés: 2016. szept. 11.)
  12. a b Piaţa Muzeului din Cluj-Napoca a impresionat Europa. adevarul.ro (2010. ápr. 1.) (Hozzáférés: 2016. szept. 11.)
  13. a b c Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 89. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  14. Május közepéig sétálóvá alakul a Karolina tér. Szabadság, (2008. feb. 23.) Hozzáférés: 2016. szept. 10.
  15. Európai döntőben a Karolina tér új arculata. Szabadság, (2010. ápr. 3.) Hozzáférés: 2016. szept. 10.
  16. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 233–234. o. ISBN 973 8341 44 2  
  17. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Egy különleges szabadkőműves lap, a Székesfehérvári Figyelő. Magyar Könyvszemle, CXXIII. évf. 4. sz. (2007)
  18. Ilyés Sándor: Történeti szubkultúrák/ csoportkultúrák Kolozsváron a 20. században. Korunk, (2006. okt.)
  19. Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 146. o. ISBN 973 8341 44 2  
  20. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 149. o.  
  21. Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 186.  
  22. Ilyés Sándor: Kolozsvári munkásklubok az 1950–1960-as években. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 2013. 67. o. ISBN 9786068377230  
  23. A kolozsvári műemlékek jegyzéke. www.klmt.ro (Hozzáférés: 2016. szept. 10.)
  24. Contact. Muzeul Național de Istorie a Transilvaniei (Hozzáférés: 2016. szept. 10.)
  25. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2017. jan. 28.
  26. Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 79. o. ISBN 978 606 92279 0 9  

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Museum Square (Cluj-Napoca)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolina tér témájú médiaállományokat.