Benkő Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benkő Elek
Született 1954. augusztus 23. (68 éves)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
SzüleiB. Nagy Margit
Benkő Samu
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1978, régészet, történettudomány)

SablonWikidataSegítség

Benkő Elek (Kolozsvár, 1954. augusztus 23. –) történész, régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.[1] Benkő Samu és B. Nagy Margit fia.

Élete[szerkesztés]

1978-ban végzett történelem-régészet szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémián történelemtudomány (régészet) kandidátusa, 2003-ban MTA doktora fokozatot szerzett. Külső alapító tagja az ELTE Régészet Doktori Programjának, és előadásokat tart a Babeş-Bolyai Egyetem magyar nyelvű tagozatán. 2012-től önálló doktorátusvezetői joga van a romániai egyetemeken.

1979–1988 között a Székelykeresztúri Városi Múzeum régész-muzeológusa, 1989–től az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa, 1992-től tudományos főmunkatársa, 2003-tól tudományos tanácsadója, 2012-től igazgatója. A magyar középkori régészet vezető kutatója.

Kutatási területei elsősorban a középkori Erdély régészete és településtörténete, a középkori réz- és ónfeldolgozás Magyarországon, a pilisi királyi magánuradalom középkori emlékei, illetve középkori régészeti módszertan és tudománytörténet.

2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2022-ben rendes tagjává választották. Szerkesztőbizottsági tagja az Acta Siculicának és a Dolgozatoknak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapító tagja, illetve tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1980 Hetény Árpád-kori története. In: Quibus expedit universis. (Szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 5–22.
  • 1980 A nyársapáti udvarház és házak a középkorban. In: Quibus expedit universis. (Szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 53–92.
  • 1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia archaeologica Hungarica (5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
  • 1997 Középkori mezőváros a Székelyföldön. Kolozsvár. (tsz. Demeter István - Székely Attila)
  • 2002 Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest-Kolozsvár.
  • 2007 Ciszterci apátság Pilisszentkereszten. Budapest. (tsz. Hervay F. — Takács I.)
  • 2008 Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön. Budapest. (tsz. Székely Attila)
  • 2009 Mittelalterliche archäologische Funde im Szeklerland. In: Die Szekler in Siebenbürgen. Hg. von Harald Roth. Köln–Weimar–Wien, 13–43.
  • 2010 Bronzeguß im mittelalterlichen Esztergom (Gran, Ungarn). In: Varia Campanologiae Studia Cyclica. Hrsg. v. Konrad Bund, Rüdiger Pfeiffer-Rupp. Greifenstein, 73-80
  • 2010 A középkori székelyek. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő E.–Kovács Gy. Budapest, 221–254.
  • 2010 A pilisi ciszterci monostor geofizikai kutatása. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő E.–Kovács Gy. Budapest, 401–419.
  • 2010 Fémfeldolgozás a középkorban. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon II. Szerk. Benkő E. – Kovács Gy. Budapest, 691–708.
  • 2011 Harangok a középkorban. In: A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban. Ed. Visy Zsolt. Budapest, 71–82.
  • A középkori Székelyföld 1-2.; Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Bp., 2012
  • In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén" / Archaeological, art historical, and historical researches 'in the middle of the kingdom'; szerk. Benkő Elek, Orosz Krisztina; MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Bp., 2015
  • Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. A 2015. május 11-13. között, Budapesten rendezett konferencia előadásainak és posztereinek kivonatai; szerk. Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes; MTA BTK Régészeti Intézet, Bp., 2015

6 önálló és további 3, társszerzőségben megjelent könyve monografikus jellegű. Kiemelkedő jelentőségű a középkori Keresztúr szék régészeti topográfiája, A középkori Székelyföld című monográfia, a középkori harangöntésről és a zarándokjelvényekről írt könyve, a székelyföldi középkori mezővárosokról, a székelyföldi középkori udvarház és nemesség problémájáról, az erdélyi középkori bronzművességről és a székely írásról (rovásírás) készített monográfiái. 66 cikk és 81 lexikonszócikk szerzője. Kiemelendő A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon című kétkötetes és az In medio regni Hungariae című, kézikönyv jellegű tanulmánykötet.

MTMT publikációs lista[szerkesztés]

Publikációs listája az MTMT-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. mta.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]