Hídelve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolozsvár térképe 1897-ből

Hídelve Kolozsvár egyik történelmi városrésze. A Kis-Szamos bal partján alakult ki, az egykori Híd-kapu előtt, a Fellegvár aljában. Főutcája a városközpontot és a vasútállomást összekötő egykori Nagy utca, később Ferenc József, ma Horea út. Egyike a 16-19. századi iratokban hóstátnak nevezett városrészeknek.

Fekvése[szerkesztés]

A Hídelve az Óvártól északra fekszik (ettől a Kis-Szamos választja el) a folyó és a Fellegvár közé ékelődve. Északi határa a Nádas patak, amelyen túl a Kerekdomb fekszik. Fő közlekedési útvonala a Ferenc József út (korábban Nagy utca, ma Horea út), amely a belvárost köti össze a vasútállomással. A másik fő útvonal a Kis-Szamos partján végigfutó Árpád utca (ma Traian).

Története[szerkesztés]

Az Astoria
A református templom
A neológ zsinagóga
A vasútállomás

A Kis-Szamos bal partján alakult ki az egykori Híd-kapu előtti térségben, a Fellegvár alatt. Először 16. századi források említik a többi külvárossal együtt, a város egyik hóstátjaként.[1] Jellemző volt, hogy az összes várfalakon belüli fertálynak illetve azok főutcáinak egy-egy várfalakon kívüli része is volt. A Hídelve az Óvár falakon kívüli része volt, erről korabeli iratok is tanúskodnak, amelyekben Vetus extra moenia (jelentése falakon kívüli Óvár) néven említik. A Hídelve, a szinte kizárólag szászok lakta kolozsvári Óvárral együtt, Kolozsvár Vetus (Castrum) nevű fertályát képezte, ahol az óvári polgárok majorjai és kertjei, fennebb a Kőmálon pedig szőlei feküdtek. Hídelve kialakulását illetően, megállapítható az európai városkutatás azon megfigyelése, miszerint a folyó mentén létesült városok hídjainál törvényszerűen külvárosok alakulnak ki, mint például München és Regensburg esetében.[2][3][4]

A kolozsvári hóstátok közül a Hídelvéről maradt fenn a legtöbb adat. A külvárost, amelyet zömmel szászok laktak a 16-17. századi adókönyvek Neustadt, gyakrabban azonban Neustift néven említettek. Az utóbbi megnevezés valószínűleg arra utal, hogy a Hídelve magja az egykori Szent Erzsébet ispotály volt. Az egykori ispotályról kevés adat létezik, valószínűleg a 13. század végén, 14. század elején létesítették. Írott forrásban először 1332-ben szerepel. A 16−17. századi iratok pedig pontosabban is megjelölik a helyét: a Szamos-hídon túl, a Híd-utcában állt. A hídelvei épületegyüttes véglegesen a kuruc kor harcaiban pusztulhatott el. Vélt romjaira az 1959-ben, a mai Astoria szálló alatt végzett ásatások során bukkantak. A egykori Metropol szálló építésekor, 1910-ben, majd 1941-ben egykori sírokat bolygattak meg, ami arra utal, hogy a Szent Erzsébet ispotály maradványai a mai Astoria szálló és a Horea úti benzinkút közötti területen lappanganak. Ugyancsak a korabeli iratokból ismert, hogy az ispotályt a kolozsvári németajkú lakosság tartotta fenn.[5]

A 17. századi iratok arról tesznek említést, hogy a Fellegvár erre néző oldalán, a Kőmálon, szőlőtermesztéssel foglalkozó szász családok kertjei voltak. A megszilárduló, állandó ottani tartózkodásra is alkalmas külvárosok lakói közül soknak belvárosi ingatlana is volt, ezért városostromok idején behúzódtak a városba, ahol még évekig éltek. E kettős birtoklás miatt ostromok idején a külső részek elpusztítása a falakon belül élők számára is rendkívül jelentős veszteség volt. Ezt természetesen az ostromlók is tudták, és a város megtörése érdekében rendszeresen felgyújtották a külvárosokat.[6]

A korabeli telek és népesség összeírások arról tanúskodnak, hogy a város házainak nagy része fából készült. Ez a magyarázata, hogy többször is nagyobb tüzek pusztítottak, mint például 1689. május 17-én, amikor Hídelve nagy része elpusztult. 1720-ban és 1738-ban pestisjárvány, 1723-ban újabb tűzvész pusztította a várost.[7] 1704. áprilisában kuruc seregek érkeztek Kolozsvár falai alá. Az összecsapásban leégett Hídelve külső része.[8]

A Hídelvét a 19. század második feléig szinte csak földészek lakták, akiknek birtokai a Kőmál oldalára nyúltak fel. Az első bérpaloták a 19. század végén épültek meg, miután a városrész fő közlekedési útvonala, a Ferenc József út (ma Horea) végében felépült a vasútállomás. A 19. század végén végbevitt közigazgatási rendezés során a Hídelve Kolozsvár V. kerülete lett. Arculatát mai napig megőrizte.

A második világháború során, 1944. június 2-án az amerikai légierő bombázása következtében találat érte a Marianum hátsó szárnyát, földig rombolódott a Református Kórház épülete, a vasútállomás épületének nagyobb része, és súlyosan károsodott a Horthy út számos háza.[9]

Nevezetes épületei[szerkesztés]

  • Benigni- vagy Berde-palota (a Szamos hídelvi, bal partján, baloldalt) - a bérházat valószínűleg Benigni Éliás vagy Bénigni Sámuel mészárosmester leszármazottja építtette a 19. század utolsó éveiben.
  • Elián-palota (a Szamos hídelvi, bal partján, jobboldalt) - az első bérház volt a Szamos hídelvi oldalán. 1891-ben épült. Nevét Élián Viktor borkereskedőről kapta, aki az első világháború után szerezte meg családja számára.
  • Astoria - az egykori szálloda az 1910-es években épült szecessziós stílusban. 1990-ben a Kereskedelmi és Iparkamara vette birtokba.
  • Uránia - a korszerű mozgóképszínházzal rendelkező bérház az 1910-es évek elején épült. Az időközben többször átépített mozi a 2000-es évek első feléig működött.
  • Első Magyar Általános Biztosító vagy Metropol - 1905-ben épült a biztosító számára. A földszintjén kávézó működött, majd rövid ideig szövetraktár volt. Az 1960-as években helyiségeiben nyílt meg a Metropol étterem, amely az 1990-es évek első feléig működött. Földszinti helyiségeiben ma is vendéglátóipari egységek működnek, emeletein bérlakások találhatók.
  • Zsidótemplom vagy neológ zsinagóga - jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma.
  • Marianum - Kolozsvár hajdani katolikus leánynevelő intézete, illetve ennek az épülete. Az épületben jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara működik.
  • Hídelvei református templom - 1897-1898-ban épült eklektikus stílusban.
  • Református kórház - 1933-ban nyílt meg. Ma a mentőszolgálat működik benne.
  • Vasútállomás - 1902-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján. Az előző, fából készült indóház építését és az első vasúti sínek lefektetését 1869. január 7-én kezdték el.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A Hídelve tömegközlekedés szempontjából legforgalmasabb útvonala a Ferenc József út (ma Horea), illetve a város egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja a vasútállomás előtti tér (egykor Baross Gábor nevét viselte, ma Piața Gării).[10]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Benkő E., i. m. 16. old.
  2. Benkő E., i. m. 17. old.
  3. Benkő E., i. m. 18. old.
  4. Benkő E., i. m. 50. old.
  5. Benkő E., i. m. 48-50. old.
  6. Benkő E., i. m. 18-19. old.
  7. Bálint, István János: Egy város a századok sodrásában. Kincses Kolozsvár. Magyar Hírmondó, 1987. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
  8. Magyari, András: Kolozsvár a Rákóczi vezette felkelés idején. Kincses Kolozsvár. Magyar Hírmondó, 1987. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
  9. Asztalos Lajos: Ma 66 éve bombázta Kolozsvárt az amerikai légierő. Szabadság, (2010. jún. 2.)
  10. Rețeaua de transport. RATUC. (Hozzáférés: 2011. január 5.)

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]