Moll Elemér
| Moll Elemér | |
| Feleségével 1935-ben | |
| Született | 1886. február 24. Ságh |
| Elhunyt | 1955. november 2. (69 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész, építészeti szakíró |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1908) |
| Sírhelye | Házsongárdi temető (Kertek, 527.)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Moll Elemér témájú médiaállományokat. | |

Moll Elemér (Ságh,[2] 1886. február 24. – Kolozsvár, 1955. november 2.) magyar építész, építészeti szakíró, Moll Károly orvos testvére.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]Középiskolát Pozsonyban végzett, a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen építészeti oklevelet szerzett (1908). Tanársegéd a középítészeti tanszéken Pecz Samu mellett (1908–1909), majd Kolozsvárt városi mérnök (1909–1919). 1910-ben Budapesten házasságot kötött Doctorics Ilonával.[3] Az impériumváltás után az állami hűségesküt nem tette le, tervező és építő magánvállalatot alapított. Európai körútja során Németországban és Olaszországban végzett tanulmányokat (1938). Újra városi főmérnök 1940-től, a Gazdasági Akadémia előadó tanára.
Mint műépítész számos középületet (Alvernai Ferenc-rendiek temploma, Villanytelep, Sportpark, Konzervatórium, Leánygimnázium, Közvágóhíd), valamint ONCSA-típusházakat, villákat tervezett, s a második világháború befejeztével tevékeny részt vállalt a károkat szenvedett kolozsvári középületek helyrehozásában. Ezekről a munkálatokról 1944-től 1946-ig részletes naplót hagyott hátra. Építkezéseiben eleinte az eklektika s a magyar szecesszió érvényesült, később azonban Bauhaus-elemeket alkalmazott s a korszerű, új építészet úttörője.
1909 körül részt vett a Műegyetem tervezési munkálataiban Pecz Samu mellett.[4]
Szakirodalmi tanulmányaival a Művészeti Szalon (1926) és A Hírnök (1930) hasábjain jelentkezett. Az Ellenzék 1932-es karácsonyi számában a modern építőművészet mellett foglalt állást, szembefordulva az utánzó művészet mesterséges voltával, melyből hiányzik a szükségesség jellege.
További cikkeiben (1933) bemutatta az új építészeti stílust; állást foglalt a vasbeton stílusalkotó lehetőségei mellett, de a laposfedelet csak magasépítkezésnél tartja hasznosnak; a céltalan díszítésekkel szemben kiindulópontnak a hasznosságot tekinti, láthatóvá téve belső kiképzésben is az építészeti szerkezetet.
Egy másik sorozata ugyancsak az Ellenzék hasábjain (1933) Modern lakásművészet c. alatt az építőművész hivatásává teszi, hogy a modern lakóházat intelligensen és művészi leleménnyel egységes organizmusként fogja fel. 1943-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kolozsvári osztálya nevében Brutsi Lászlóval, az osztály elnökével együtt mint alelnök nyomtatásban is megjelentetett feliratot intéz a magyar iparügyi miniszterhez "Erdély gazdasági helyzetének korszerűsítése tárgyában", amely ipari, földművelésügyi, erdészeti és népjóléti reformokat sürget, leszögezvén, hogy az erdélyi magyarság kivándorlását csak az erdélyi ipar kifejlesztésével lehet meggátolni.
A Házsongárdi temetőben (Kertek) lévő, Szervátiusz Jenő által alkotott márvány síremléke műemléki védettség alatt áll:CJ-IV-m-B-07839.354.[5]
Társasági tagság
[szerkesztés]A Barabás Miklós Céh tagja (1943)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://archive.today/2025.11.09-092447/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=527
- ↑ familysearch.org, Nemeskéri evangélikus egyház születési anyakönyve
- ↑ familyserach.org, Budapesti házassági anyakönyv
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1909/?query=%22arv%C3%A9%22&pg=491&layout=s
- ↑ Moll Elemér síremléke a Házsongárd Alapítvány adatbázisában., 2025. november 9. [2025. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés. Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. Online hozzáférés
További információk
[szerkesztés]- Szántai János: Moll Elemér, az erdélyivé lett építész, akinek a történelem ismételten kettétörte a karrierjét, Főtér, 2023. február 20. Online hozzáférés