Jezsuita rendház (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jezsuita rendház
ManasturuluiNr9.JPG
Hely Kolozsvár, Monostori út 9.
Építési adatok
Építés éve 16. század
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jezsuita rendház témájú médiaállományokat.

A kolozsvári jezsuita rendház a Monostori út elején található műemlék épület, a volt Gazdasági Akadémia kertjébe beékelve. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07395 sorszámon szerepel.

A jezsuiták 1579-ben csak a városon kívül kaptak engedélyt a letelepedésre. 1581-ben Báthory István nekik adta ugyan a Farkas utcai templom és zárda épületét, de 1588-ban a medgyesi országgyűlés kitiltotta őket Erdélyből. 1595-ben Báthory Kristóf visszahívta a jezsuitákat, 1603-ban Székely Mózes ismét elűzte őket, 1615-ben pedig Bethlen Gábor nekik adományozta a romos állapotban levő kolozsmonostori apátságot. Mivel ez nem volt alkalmas iskolának, Szentpáliné Galambfalvi Borbála asszony 1621-ben a rendre hagyta udvarházát plébániaház céljára. A jezsuita lelkészek itt laktak és konviktust is rendeztek be a gazdagabb diákoknak. Az 1660-as évekig itt működött a jezsuita iskola, amíg végül engedélyezték a rend betelepedését a városba. A hagyomány szerint itt tanult Pázmány Péter is, de Bíró Vencel ezt nem tartja megalapozottnak; szerinte Pázmánynak a kolozsmonostori apátsági épületben vagy a Farkas utcai kollégiumban kellett tanulnia.

1660-ban, amikor a törökök elfoglalták Nagyváradot és a hódoltság határát Kolozsvárig kiterjesztették, a jezsuiták nem érezték magukat biztonságban a város falain kívül, ezért kérelemmel fordultak a városhoz, hogy engedjék meg a beköltözésüket. Ezt követően a rendház megmaradt plébániának, de egyben a városbeli szerzetesek üdülőhelyeként is használták.

A szabálytalan U alakú épület belső szárnyát a 17. században a jezsuiták építtették, az utca felé néző, 18 méter széles barokk szárny 1762-ben épült. Az épület 1773-ig, a rend feloszlatásáig volt a jezsuiták tulajdonában. A 19. század végén az Erdélyi Római Katolikus Státus eladta az épületet az államnak. A kápolnát előbb növényszárításra használták, majd ortodox kápolna lett belőle, ekkortájt építették hozzá a kis csengettyűtornyot.

Az udvarra vezető kapu zárókövének felirata:

ANNO M:D:C·C:
XL (kereszt) VII
I(esus)H(ominumS(alvator)
DIE (jelvény) MEN(sis)
III NO (") VEMB(ris)



A kutatók feltételezése szerint az 1747-es dátum a felszentelés időpontja lehetett.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]