Teleki-ház (Kolozsvár)
| Teleki-ház | |
 | |
| Település | Kolozsvár |
| Cím | Farkas utca (7) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1790–1795 |
| Építési stílus | barokk |
| Tervező | Josef Leder |
| Építési költség | 1000 forint |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| LMI-kód | CJ-II-m-A-07375 |
| Elhelyezkedése | |
 Teleki-ház
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 23° 35′ 37″46.767944°N 23.593528°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 23° 35′ 37″46.767944°N 23.593528°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki-ház témájú médiaállományokat. | |
A kolozsvári Teleki-ház (románul Palatul Teleki) a Farkas (Kogălniceanu) utca és a Minorita (Hermann Oberth) utca sarkán található impozáns barokk épület. A Bánffy-palota után ezt tartják a városbeli 18. század végi profán építészet legkiválóbb alkotásának. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07375 sorszámon szerepel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az építkezés, amelyet három telken gróf Teleki Ádám kezdett el, 1790 és 1795 között tartott és 1000 forintba került. A tervező Josef Leder volt, aki Johann Eberhard Blaumann vicepallérjaként már elismerést szerzett a városban. Az ácsmunkákat Überlacher Antal végezte, az építkezés vezetője Franz Gintner volt. Teleki Ádám utód nélkül hunyt el, így az építkezést rokona, Teleki László fejezte be. A házat utána fia, Teleki József történetíró, Erdély gubernátora örökölte, aki itt írta A Hunyadiak kora című művét. Az ő idejében az emeleti szalon az erdélyi közélet fontos színhelye volt, amelyet a kormánypárti és ellenzéki felfogásúak egyaránt látogattak.
Az 1930-as években a ház az erdélyi római katolikus egyház tulajdonába került. A kommunista rendszerben államosították, és kollégiumi szállásokat illetve lakásokat alakítottak ki benne. Jelenleg a homlokzati részt az Octavian Goga Megyei Könyvtár foglalja el, az udvari részben lakások vannak.
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legkorábbi tervek jóval szerényebbek, mint a végül is elkészült épület; a terv módosítása feltételezhetően a nagyszabású Bánffy-palota hatását mutatja. A palota stílusában ötvöződnek a csehországi késő barokk illetve az erdélyi barokk elemei, de az oszlopos erkély illetve az emeleti oszloprend már a klasszicizmus felé mutat. A homlokzat 14 tengelyes és 35 méter széles. Fő jellegzetessége az enyhén kiugró rizalit, amelynek kőfaragó munkáit Hartmann Antal készítette. A kocsibejáró feletti erkély konzoljait két kompozit oszlop tartja. Az emelet feletti részt pártafal díszíti, amelyen három urna helyezkedik el.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bíró József: Erdély beszélő kövei. Kolozsvár: Kriterion. 2008. 54–59. o. ISBN 978 973 26 0918 7
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- "Lista monumentelor istorice: Județul Cluj" (PDF). Ministerul Culturii. 2015. Hozzáférés: 2017. január 28.
- Vincze Zoltán: A kolozsvári Farkas utca. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 973 643 038 3
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Weisz Attila: Teleki-palota, Kolozsvár – Lexikon.adatbank.ro
.svg){kind=small}