Metopé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Metopé, Delphi

A metopé (vagy metope) az építészetben egyes épületszerkezeti elemekre több értelemben használt, ógörög eredetű kifejezés.

Tágabb értelemben[szerkesztés]

Az ókori görög szóhasználatban gyűjtőnévként, a különböző építészeti elemek elválasztásmódjának megjelölésére használták. Jelenthette az ajtót vagy az ablakot kettéosztó pillért, a párkányzat ritmikusan ismétlődő tagozatai közötti hézagokat, így a fogsor elemeit osztó mélyedéseket is.[1]

Szűkebb értelemben[szerkesztés]

Szűkebb értelemben a görög dór oszloprend párkányzatának frízében a triglifek között fennmaradó, legtöbbször négyzetes mezőt, betétlapot jelenti, amelyet festett agyagtáblákkal, plasztikus rozettákkal, gyakran pedig alakos domborművel díszítettek.[2] A görög dór templomok dór metopé-reliefjei kezdetben különálló jeleneteket ábrázoltak, később a képmezőkben egy összefüggő eseménysorozatot ábrázoltak, három alakos csoportokra tagolva (pl. Héraklész tettei, Olümpia, Zeusz-templom avagy az athéni Parthenón, amelynek négy oldalán a gigantomachia, az amazonharc, Trója ostroma illetve a kentaurharc látható).[3]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Major Máté
  2. Művészeti lexikon
  3. Művészeti lexikon III. kötet 305. old.

Források[szerkesztés]

  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Akadémia Kiadó, Budapest 1983. 218. old.
  • Művészeti lexikon III. kötet 305. old.