Széchy Károly (irodalomtörténész)

Széchy Károly
Született	1848. február 18. Cegléd
Elhunyt	1906. január 3. (57 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész
Tisztsége	egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchy Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Széchy Károly, Závodszky (Cegléd, 1848. február 18. – Budapest, 1906. január 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Pályája

A gimnáziumot Szarvason, az egyetemet Pesten végezte, ahol megalapította a tudományos és műegyetemi olvasókört. Ezután a hírlapírói pályára lépett. A Csernátony szerkesztette Ellenőr irodalmi rovatát vezette, majd a lap segédszerkesztője volt és számos bírálatot és egyéb cikket is írt (1873-78). 1874-ben Otthon címmel szépirodalmi és ismeretterjesztő havi folyóiratot alapított. Bölcseletdoktori oklevelének megszerzése után Német- és Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett. 1878-ban tanári vizsgát tett és Münchenben Carrierenak a híres elméleti esztétának tanítványa volt. Amikor hazatért, 1880-ban a kolozsvári állami felsőbb leányiskolánál vállalt rendes tanári állást; egyszersmind 1885-től 1890-ig a kolozsvári egyetem magán- és ugyanott 1890. augusztus 8-ától a magyar irodalom rendes és 1894. június 30-ától az esztétika jogosított tanára lett. 1905 elején Budapestre került, mint Gyulai Pál tanszékének örököse. A Magyar Tudományos Akadémia 1902. május 5-én a választotta levelező tagjának. Felesége Lorenz Jozefine írónő volt.

Cikke az Akadémiai Értesítőben (1903. Tasso és Debreczen). Munkálatait részletesen felsorolja az Akadémiai Almanach (1903. 199-205. és 1905. 232. l.).

Munkái

• Bessenyei György, Irodalmi tanulmány. Pest, 1872.
• Szép Ilonka. Verses regény tíz énekben. Bpest, 1881. (Ism. Egyetértés 92. sz.).
• A kolozsvári felsőbb leányiskola átalakításáról az állami szervezet szerint. Emlékirat Kolozsvár sz. kir. város nevében Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Kolozsvár, 1887.
• Dalmady Győző. Irodalmi tanulmányi Uo. 1890.
• Kazinczy Ferencz levelezése. Tanulmány. Uo. 1891. (Különny. az Erdélyi Muzeumból).
• Vajda Péter élete és művei. Bpest, 1892.
• A Pannoniai ének. Uo. 1893. (Különnyomat az Irodalomtört. Közleményekből).
• Gróf Gvadányi József 1725-1801. Uo. 1894. (M. Történeti Életrajzok. Ism. Prot. Szemle 424. l., Fővárosi Lapok 111. sz., Vasárnapi Ujság 25. sz.).
• Benyomások és emlékek. Uo. 1897.
• Kisebb tanulmányok. Irodalmi alakok és adalékok. Uo. 1897. (Ism. Századok 1898., Politikai Heti Szemle).
• Gróf Zrinyi Miklós a költő 1620-1664. Uo. 1896. 1899-1903. Öt kötet. (M. Történeti Életrajzok, Ism. Budapesti Hirlap 1896. 264. sz., Kath. Szemle 1897. és polemia. Budapesti Szemle 1903. 113. k. Pesti Hirlap 23. sz.).
• Debreczeni Márton életrajza. Uo. 1903. (Ism. M. Szemle 1904. 18. sz., Budapesti Hirlap 220. sz.).
• Debreczeni Márton költői művei. Szerkesztette az Erdélyi Irodalmi Társaság megbízásából. Uo. 1903. Két kötet. (Terjedelmes életrajz. I. Kisebb költemények. II. A Kióvi Csata).
• Báró Balassa Bálint és Gróf Zrinyi Miklós. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta. Uo. 1905. (Magyar Remekírók I.) Online
• Gróf Zrinyi Miklós költői művei-t sajtó alá rendezte. Uo. 1906.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]

További információk

• 125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1998.
• Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997.
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7