Mezőhegyesi Ménesbirtok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezőhegyesi Ménesbirtok
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.
Alapítva 2004. (Ménesbirtok Zrt.)
1992. (Állami Ménesbirtok Rt.)
Megszűnt 2017.
Jogutód Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság
Székhely 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 30.
Kiszolgált területek Békés megye
Vezetők Kun Mihály (vezérigazgató)
Ács Józsefné
Deák Hajnalka
Dr. Madarász Lajos
Dr. Tomka József
Garai András
Mészáros Istvánné
Miskucza Péter
Iparág mezőgazdaság
Alkalmazottak száma teljes munkaidősː 372 fő
időszakiː 1531 fő
Nyelvek magyar
Székház
Székház

A Mezőhegyesi Ménesbirtok weboldala
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. egy mezőgazdasági vállalat Mezőhegyesen. 2004 márciusában a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációja során jött létre. Vezérigazgatója Kun Mihály.

Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmagtermesztés- és feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás.

2017-ben újraegyesítették a lótenyésztő ágazattal. Kiemelt ágazat a szolgáltatás is (különféle lovas versenyek) és a turizmus.[1]

Elődje az 1784-ben II. József császár rendelete alapján létrehozott Császári és Királyi Ménesintézet.

Története[szerkesztés]

A létesítendő kincstári ménes helyéül a Csanád vármegyében (ma Békés megyében) fekvő, kedvező földrajzi elhelyezkedésű koronauradalmat, Mezőhegyest választották ki. Az alapításához megfelelő nagyságú földbirtokot vásároltak, amelynek funkciója a ménes elhelyezése, takarmányozása és eltartása volt. A birtok 18.127 ha legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.). Az alapítást követően a ménesbirtok területe 30.000 kataszteri hold volt. A birtoknak a lótenyésztésen kívül más gazdasági állatfajok minta-törzstenyészeteinek kialakítása és fenntartása is a feladata volt, azért hogy az ország apaállat-ellátását segítse. A kiemelt fontosságú beruházásnak köszönhetően szinte egyetlen periódusban kiépült a ménesbirtok teljes struktúrája. E struktúra művi alapelemei a központi létesítmény kertekkel övezett, szabályos épületkompozíciója; a centrumtól kívülre telepített, kisebb épületcsoportokból álló majorok sorozata, valamint ezeket a központtal összekötő, sugaras rendszerű, egyenes vonalú, fasorokkal szegélyezett utak rendszere. A birtokhatárt fasorok, határárkok és határutak jelölik ki. A földterület korabeli művelési módjai, a legelők, a tájat tagoló erdőfoltok, szántók stb. ma is jórészt a 18-19. századi telepítési határaik között maradtak. 1785-ben felépül két kaszárnya. 1786-ban elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolják Kamarás pusztát, majd 1787-ben a méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják. 1800-as évek elejére felépül az első tíz istálló. 1807-ben különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz. 1809-ben felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegzőakol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel. Négy évvel később felépül az állatkórház; 18191820-ban felépül két újabb nagyistálló.

Magyarítás[szerkesztés]

Az osztrák ménesfelügyelőség nevében Mengen ezredes 1869. december 28-án adta át a ménest a magyar államnak, megalakult a Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes (1869–1914).A ménesbirtok és a ménes irányítását 1872-től kezdődően szétválasztották egymástól. A méneskar a birtokon belül kialakította a maga külön „birodalmát”, ami a központi ménesudvarból és a külső ménesi istállókból állt. Minden ménesistálló mellett jártatópálya és legelő volt. Az abrak- és szénaellátásáról a birtok gondoskodott a vezetőség igényeinek megfelelően. A törzsmének a központi ménesudvarban voltak elhelyezve. Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái, kórháza, gyógyszertára és az időseknek külön otthona épült.

1945-től[szerkesztés]

A ménesbirtok fejlődése töretlen volt a II. világháborúig, annak során azonban súlyos veszteségek érték. 1945. január 1-én teljes mélypontról kezdődött újra a gazdálkodás. A talpra állás időszaka az 1960-as évekig tartott. Az egykori katonai ménesben 1950-ben újraindult a tenyésztői munka. Új neve Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep lett. A gazdaság 1951-ben ismét új nevet kapott: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezték át, s egyidejűleg ismét új nevet kapott: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolták a méntelepet (az egykori katonai ménest). 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztották fel a gazdaságot (6 kerület). A birtok – a bánkúti és a dombegyházi állami gazdaságoknak a ’70-es években történt hozzácsatolásával – állami gazdaságként, majd a mezőhegyesi cukorgyárral 1981-ben végrehajtott egyesítés után mint mezőgazdasági kombinát, tipikusan szocialista nagyüzemként működött. A kombinát területe a rendszerváltást követő átalakulás idején 18.168 hektárnyi volt, amelyből a szántóterület 15.880 ha-t tett ki. A termelési szerkezet négy fő növény termesztésére, négy állatfaj tenyésztésére és a megtermelt, illetve termeltetett alapanyagok részbeni feldolgozására épült.

1992-től[szerkesztés]

1992. december 31-ével a mezőhegyesi kombinát többségi állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult át. A kárpótlások miatt a birtok területe több mint 5.400 hektárral csökkent. A megmaradt terület 11.151 hektár lett, amelyből 8.864 hektár szántó. 1994 végére a birtok gazdálkodása normalizálódott, és már nyereséget termelt. A ménesbirtok 20. századi történetében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte, amely arról döntött, hogy a birtok részvényeit értékesítik, ugyanakkor a hagyományőrző tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kell maradnia, ezért ez utóbbi ágazat Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel állami tulajdonú társasággá alakult, amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása. A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működik tovább. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és - feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás. A birtok összterülete 9.862 ha, amelyből szántóterület 8.067 ha.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2017-ben alakult. Ágazatai[1] Növénytermesztés(vetőmag); Lótenyésztés (magyar sportló); szarvasmarha tenyésztés (1975. Holstein-Fríz tejelő); szolgáltatás (turizmus)

Világörökség várólistán[szerkesztés]

A világörökségi várományosi helyszínbe tartozó épületegyüttes elemei az alábbiak:

Ménesközpont épületegyüttese[szerkesztés]

  • Északi diadalív, északi kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/2, 3; 726
  • Északi reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 726
  • Ménesparancsnoki épület irodaháza, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
  • Központi méntelep:központi istálló, 1807, Hild János; hrsz.: 729; fedett lovarda, 1809, Hild János; 730
  • Déli reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
  • Déli nagy diadalív, déli kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/1, 2
  • Központi magtár, 1805 körül, Hild János; hrsz.: 672/13, 14, 15; 677/1
  • Hangai vendégfogadó, 1789, Jung József; hrsz.: 620/4, 6

Fecskés Puszta – Ómezőhegyes[szerkesztés]

  • Öregcsűr, magtár, gabonaforgalmi tárház, 1796-1810 k.; Hild János; hrsz.: 881
  • Ómezőhegyesi ménesudvar istállóépületei (18-as major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 1018/7,8,9,10,11,12

Fecskés Puszta – Külsőfecskéspuszta[szerkesztés]

  • Zabsiló-torony (81-es major, esetleg 79-es major), 1830; hrsz.: 0563/24 (volt 038/1)

Fecskés Puszta – Komlósfecskéspuszta[szerkesztés]

  • Magtár (6-os major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 0457/46
  • Pereg Puszta – Árokospuszta:
  • Zabsiló-torony (39-es major), 1830; hrsz.: 056/7
  • Istálló (39-es major), 1805 k.; hrsz.: 056/24 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – Belsőperegpuszta[szerkesztés]

  • Zabsiló-torony (56-os major), 1830; hrsz.: 0203/40
  • Gluzek Gyula elevátor-magtár (57-es major), 1888; hrsz.: 0185/1
  • Magtár (57-es major), 1805 k.; hrsz.: 0191/21 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – Külsőperegpuszta[szerkesztés]

  • Istálló (48-as major), 1805 k.; hrsz.: 0121/6 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Kamarás Puszta – Csatókamarás[szerkesztés]

  • Zabsiló-torony (66-os major), 1830; hrsz.: 037/2 (esetleg 0369/5)[2]

Lótenyésztés[szerkesztés]

Nóniusz; Gidrán; Furioso-north star típusok mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. Innen származik a Hortobágyi ménes lóanyaga.[3]

Mezőhegyesi sportló magyar sportlóként is ismert. Furioso-north star a Kiskunságba (Állami gazdaság), Apaj Pusztára került;[3] Gidrán Sárváron él.[3]

Források[szerkesztés]

  • [3]
  • [4]
  • [5]
  • [hvg.hu/cimke/Mezőhegyesi_Ménesbirtok_Zrt.]
  • [You Tube.hu] Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták (Közzé téve: 2013.07.21.)
  1. ^ a b [1]
  2. [2]
  3. ^ a b c Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták You Tube.hu Közzé téve: 2013.07.21.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nóniusz; Gidrán; Furioso-north star; Mezőhegyesi sportló; Mezőhegyes; Bábolna; Kisbér