Esterházy Kálmán

Esterházy Kálmán
Esterházy Kálmán portréja a Vasárnapi Ujságban
Született	1830. június 7. Nagyiklód
Elhunyt	1916. február 9. (85 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	gr. Bethlen Paulina
Foglalkozása	politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	Kolozs vármegye főispánja (1867–1886) főispán (1867–1886, Kolozsvár) magyarországi parlamenti képviselő (1867. május 27. – 1867. szeptember 30.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1906. február 19.)
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890

Esterházy Kálmán gróf (Nagyiklód, 1830. június 7. – Kolozsvár, 1916. február 9.) politikus, országgyűlési képviselő, huszár-hadnagy, Esterházy Dénes és Haller Cecilia fia.

Élete

Tanulmányait Kolozsváron végezte 1839 és 1848 között. 1848-ban beállt honvédnak. Több harcban részt vett, a szebeni csatában egy ágyúgolyó szétroncsolta jobb karját, melyet amputálni kellett, az ütközetekben ezért nem vehetett többé részt és érdemkereszttel tüntették ki vitézségért. A szabadságharc bukása után visszavonult, leginkább a gazdasággal és tudománnyal foglalkozott. 1865-ben mint fogarasi képviselő részt vett az utolsó kolozsvári erdélyi országgyűlésen. A kiegyezés után Kolozsvár mandátumával jött fel a pesti országgyűlésre és a Deák-párthoz csatlakozott. Jósika Lajos báró lemondása után 1871-ben Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja lett, majd a kolozsvári színház intendánsa. 1887-ben ismét mandátumot vállalt szabadelvű-párti programmal; megszakítás nélkül 1910-ig maradt képviselő.

Feleségével, gr. Bethlen Paulinával 1907-ben

Művei

• Az aranynak előjövetele a Hideg-Szamos folyó alsó völgyében 1870.
• A sztánai kimosási völgy és a kolozsvári medencze (Kolozsvári Nagy Naptárban, 1866. A sókról)
• Elnöki megnyitó beszédei az erdély múzeum-egylet közgyűlésein, az egylet kiadványaiban (1879-80.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.