Nicolae Iorga

	Nicolae Iorga
	1914-ben
Született	1871. január 17.; Botoșani
Elhunyt	1940. november 27. (69 évesen); Ploiești mellett
Állampolgársága	Egyesült Fejedelemségek; Román Királyság;
Nemzetisége	román
Házastársa	Nicolae Iorga.jpg
Gyermekei	hat gyermek:; Liliana Iorga
Foglalkozása	politikus; író; történész
Tisztsége	romániai országgyűlési képviselő; Románia szenátusának elnöke; Románia miniszterelnöke (1931. április 19. – 1932. június 6.);
Iskolái	Jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem; Lipcsei Egyetem; Humboldt Egyetem; École pratique des hautes études;
Kitüntetései	Francia Becsületrend
Halál oka	lőtt seb
Sírhelye	Bellu temető
	Nicolae Iorga aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Iorga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nicolae Iorga, külföldi munkáiban Nicolas Jorga néven szerepel, (Botoșani, 1871. január 17. – Ploiești mellett, 1940. november 27.) román történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus. A fasizmus áldozata.

Élete[szerkesztés]

A középiskolai évek alatt részt vett a szocialista mozgalomban. A párizsi, berlini és lipcsei egyetemeken tanult és 23 évesen doktori címet szerzett. 1894-ben versenyvizsgával nyerte el a középkori és újkori történelem tanszéket a bukaresti egyetemen. 1896-tól három évi európai utazást tett. 1898-ban a Román Akadémia levelező tagjává, 1911-ben rendes taggá választották.

Főleg a románok középkori története foglalkoztatta, majdnem 1003 könyvet, 12 755 cikket és 4963 recenziót írt. A tudományos munka mellett aktívan részt vett a társadalmi és politikai életben is. Versei és irodalomkritikai írásai jelentek meg a Contemporanul, Revista nouă, Convorbiri literare illetve Literatură și artă română lapokban.

1907-ben képviselővé választották, és a parlament tagja maradt 1938-ig, a parlament feloszlatásáig. 1910-ben részt vett a Demokrata Nacionalista Párt megalapításában. Az első világháború után a Román Nemzeti Gyűlés elnökeként dolgozott. 1931-től 1932-ig Románia pártonkívüli miniszterelnöke volt.

A királyi diktatúra idején szembehelyezkedett a fasisztákkal, ezért a Vasgárda tagjai sinaia-i lakásáról elrabolták, majd 1940. november 27-én a Prahova megyei Strejnicu erdőben több lövéssel megölték.

Főbb művei[szerkesztés]

Geschichte des Rumänischen Volkes im Rahmen seiner Staatsbildungen, 2 kötetben, 1905
Geschichte des Osmanischen Reiches, 5 kötetben, 1908–1915
Essai de synthese d l'histoire de l'humanité, 4 kötetben, 1926–1928
Histoire de la vie byzantine, 3 kötetben, 1934
La place des Roumains dans l'histoire universelle, 3 kötetben, 1935–1936
Istoria românilor, 11 kötetben, 1936-1939; ezt ő maga fordította franciára Histoire des Roumains et de la Romanité Orientale címmel, 1937–1945
Istoria literaturii române in secolul XVIII, 2 kötetben, 1901
Istoria literaturii religioase a românilor până la 1688, 1905
Istoria literaturii românești în veacul al XIX-lea, de la 1821 înainte, 3 kötetben, 1907–1909
Istoria literaturii românești, 1925–1928
Istoria literaturii românești contemporane, 2 kötetben, 1934

Magyarul[szerkesztés]

Az erdélyi katholikus státus a szenátus előtt; Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza; Fortuna Ny., Cluj-Kolozsvár, 1932
A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. Románok és magyarok / Contra duşmăniei dintre naţii. Români şi Unguri; előszó Makkai László, Miskolczy Ambrus, bibliográfia Lipcsey Ildikó, Horváth Andor, előszóford. Gelu Păteanu; ELTE BTK, Bp., 1992 (Encyclopaedia Transylvanica)

Források[szerkesztés]

Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de literatura română (román nyelven). București: Editura Univers, 201-204. o. (1979)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Politikaportál
Románia-portál

Nicolae Iorga

1914-ben
Született	1871. január 17. Botoșani
Elhunyt	1940. november 27. (69 évesen) Ploiești mellett
Állampolgársága	Egyesült Fejedelemségek Román Királyság
Nemzetisége	román
Házastársa	Nicolae Iorga.jpg
Gyermekei	hat gyermek: Liliana Iorga
Foglalkozása	politikus író történész
Tisztsége	romániai országgyűlési képviselő Románia szenátusának elnöke Románia miniszterelnöke (1931. április 19. – 1932. június 6.)
Iskolái	Jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem Lipcsei Egyetem Humboldt Egyetem École pratique des hautes études
Kitüntetései	Francia Becsületrend
Halál oka	lőtt seb
Sírhelye	Bellu temető


Nicolae Iorga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Iorga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Románia kormányfői m v sz Románia kormányfői
Egyesült Román Fejedelemség (1862–1881) A minisztertanács elnökei	Barbu Catargiu (1862) · Apostol Arsache (1862) · Nicolae Creţulescu (1862–63) · Mihail Kogălniceanu (1863–65) · Constantin Bosianu (1865) · Nicolae Creţulescu (1865–66) · Ion Ghica (1866) · Lascăr Catargiu (1866) · Ion Ghica (1866–67) · Constantin A. Creţulescu (1867) · Ştefan Golescu (1867–68) · Nicolae Golescu (1868) · Dimitrie Ghica (1868–70) · Alexandru G. Golescu (1870) · Manolache Costache Epureanu (1870) · Ion Ghica (1870–71) · Lascăr Catargiu (1871–76) · Ion Emanuel Florescu (1876) · Manolache Costache Epureanu (1876) · Ion Brătianu (1876–81)
Román Királyság (1881–1947) A minisztertanács elnökei	Ion Brătianu (1881) · Dimitrie Brătianu (1881) · Ion Brătianu (1881–88) · Theodor Rosetti (1888–89) · Lascăr Catargiu (1889) · Gheorghe Manu (1889–91) · Ion Emanuel Florescu (1891) · Lascăr Catargiu (1891–95) · Dimitrie Sturdza (1895–96) · Petre S. Aurelian (1896–97) · Dimitrie Sturdza (1897–99) · Gheorghe Grigore Cantacuzino (1899–1900) · Petre P. Carp (1900–01) · Dimitrie Sturdza (1901–04) · Gheorghe Grigore Cantacuzino (1904–07) · Dimitrie Sturdza (1907–08) · Ion I. C. Brătianu (1908–10) · Petre P. Carp (1910–12) · Titu Maiorescu (1912–13) · Ion I. C. Brătianu (1914–18) · Alexandru Averescu (1918) · Alexandru Marghiloman (1918) · Constantin Coandă (1918) · Ion I. C. Brătianu (1918–19) · Artur Văitoianu (1919) · Alexandru Vaida-Voevod (1919–20) · Alexandru Averescu (1920–21) · Take Ionescu (1921–22) · Ion I. C. Brătianu (1922–26) · Alexandru Averescu (1926–27) · Barbu Știrbey (1927) · Ion I. C. Brătianu (1927) · Vintilă Brătianu (1927–28) · Iuliu Maniu (1928–30) · Gheorghe Mironescu (1930) · Iuliu Maniu (1930) · Gheorghe Mironescu (1930–31) · Nicolae Iorga (1931–32) · Alexandru Vaida-Voevod (1932) · Iuliu Maniu (1932–33) · Alexandru Vaida-Voevod (1933) · Ion G. Duca (1933) · Constantin Angelescu (1933–34) · Gheorghe Tătărescu (1934–37) · Octavian Goga (1937–38) · Miron Cristea (1938–39) · Armand Călinescu (1939) · Gheorghe Argeşanu (1939) · Constantin Argetoianu (1939) · Gheorghe Tătărescu (1939–40) · Ion Gigurtu (1940) · Ion Antonescu (1940–44) · Constantin Sănătescu (1944) · Nicolae Rădescu (1944–45) · Petru Groza (1945–47)
Román Népköztársaság (1947–1989) Miniszterelnökök	Petru Groza (1947–52) · Gheorghe Gheorghiu-Dej (1952–55) · Chivu Stoica (1955–61) · Ion Gheorghe Maurer (1961–74) · Manea Mănescu (1974–79) · Ilie Verdeț (1979–82) · Constantin Dăscălescu (1982–89)
Román Köztársaság (1989–) Miniszterelnökök	Petre Roman (1989–91) · Theodor Stolojan (1991–92) · Nicolae Văcăroiu (1992–96) · Victor Ciorbea (1996–98) · Radu Vasile (1998–99) · Mugur Isărescu (1999–2000) · Adrian Năstase (2000–04) · Călin Popescu-Tăriceanu (2004–08) · Emil Boc (2008–12) · Mihai Răzvan Ungureanu (2012) · Victor Ponta (2012–15) · Dacian Cioloș (2015–2017) · Sorin Grindeanu (2017) · Mihai Tudose (2017–2018) · Mihai Fifor (ügyvivő, 2018) · Viorica Dăncilă (2018–2019) · Ludovic Orban (2019–2020) · Nicolae Ciucă (ügyvivő, 2020) · Florin Cîțu (2020–2021) · Nicolae Ciucă (2021–2023) · Marcel Ciolacu (2023–)