Victor Ponta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Victor Viorel Ponta
Románia 11. miniszterelnöke
Hivatali idő
2015. július 9. – 2015. november 5.
ElődGabriel Oprea
(ideiglenesen)
UtódSorin Cîmpeanu
(ideiglenesen)
Hivatali idő
2012. május 7. – 2015. június 22.
ElődMihai Răzvan Ungureanu
UtódGabriel Oprea
(ideiglenesen)
Románia uniós jogharmonizációt felügyelő tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2004. március 11. – december 28.
UtódCristian David
Románia parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2008. december 22. – 2009. október 1.
UtódSorina-Luminiţa Plăcintă
(mint ifjúsági és sportminiszter)
a Miniszterelnöki Hivatal vezetője
(kormányfőtitkár)
Hivatali idő
2017. június 16. – június 28.
ElődAlexandru Ghigiu[1]
(ideiglenesen, mint államtitkár)
UtódAlexandru Ghigiu[2]
Született1972. szeptember 20. (51 éves)
Bukarest
PártSzociáldemokrata Párt (PSD)
HázastársaDaciana Sârbu (2)
Foglalkozásjogász
IskoláiBukaresti Egyetem
Vallásortodox keresztény
DíjakOrder of the Republic (2016)
Victor Viorel Ponta aláírása
Victor Viorel Ponta aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Viorel Ponta témájú médiaállományokat.

Victor Ponta (teljes neve Victor Viorel Ponta) (Bukarest, 1972. szeptember 20. –) román politikus, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, az első Boc-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli minisztere (2008–2009), 2012. május 7. és 2015. június 22. között, illetve 2015. július 9. és november 5. között Románia miniszterelnöke.

Magánélete[szerkesztés]

1989-ben a Steauával országos junior kosárlabda-, 2008-ban pedig ralibajnok. 1995-ben szerzett jogi diplomát, majd a főügyészség munkatársa lett. Nemzetközi jogból 2003-ban doktorált. Két gyermek apja, második felesége Daciana Sârbu PSD-s európai parlamenti képviselő, Ilie Sârbu szenátor lánya.

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

Ügyészi tevékenységére 2001-ben felfigyelt Adrian Năstase akkori miniszterelnök, és államtitkárrá nevezte ki kormánya ellenőrző testületének élére. 2002-ben a PSD ifjúsági tagozatának elnöke, 2004 és 2008 között Gorj megyei parlamenti képviselő, majd az uniós jogharmonizációt felügyelő tárca nélküli miniszter (2004). 2008-ban újabb parlamenti mandátumot szerzett, a PSD és a Demokrata Liberális Párt nagykoalíciója idején pedig a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszteri tisztséget töltötte be (2008-2009).[3] Traian Băsescu 2009. október 1-jén menesztette a belügyi tárca vezetőjét, Dan Nicát, mire válaszul a szociáldemokrata miniszterek – köztük Ponta – kiléptek a kormányból.[4]

A 2009-es elnökválasztási kampányban Mircea Geoană szóvivője volt. A Szociáldemokrata Párt 2010 februári kongresszusán a párt elnökévé választották.[3]

Miniszterelnöksége[szerkesztés]

Victor Ponta és Mesterházy Attila 2013-ban

2012 áprilisában Băsescu kormányalakításra kérte fel, miután a bukaresti törvényhozói testület – ugyanezen a napon – megbuktatta a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormányt.[5] Május 7-én, a bukaresti törvényhozás két házának együttes ülésén megkapta az új kormány megalakításhoz szükséges bizalmat, és miniszterei még aznap este letették a hivatali esküt az államfő előtt.[6] Pártja a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) valamint két kisebb szatellitszervezettel, a Daniel Constantin-vezette Konzervatív Párttal (PC) és a Gabriel Oprea által irányított Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) lépett koalícióra.[7]

Röviddel hivatalba lépése után konfliktus alakult ki közte és Băsescu államfő között azzal kapcsolatban, hogy ki képviselje az országot a különböző nemzetközi fórumokon.[8] Az államfő hivatalából történő felfüggesztésével sikertelenül próbálta pozíciójából eltávolítani Băsescut, a referendum ugyanis az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.[9] Az év végi parlamenti választások eredményeként – mint a választásokon győztes Szociálliberális Unió (USL) miniszterelnök-jelöltjét – az államfő ismételten kormányalakítással bízta meg,[10] amely december 21-én meg is kezdte munkáját.[11] A következő év áprilisában – a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán (április 19–20.) – újabb három évre választották a párt elnökévé.[12]

2013 márciusában távozott az igazságügyi tárca éléről – az alkotmánybíróság bírájává megválasztott – Monica Pivniceru, így az új miniszter beiktatásáig a minisztérium irányítását is átvette.[13] Ponta ebben a minőségben nevezte ki Laura Codruța Kövesit a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére 2013 áprilisában annak ellenére, hogy a jelölt kezdettől fogva Băsescu szövetségesének tűnt.[14]

2014 februárjában az egyre mélyülő ellentétek miatt, s mert Ponta megtagadta Klaus Johannis miniszterelnök-helyettessé történő kinevezését, a PNL kilépett a koalícióból, ugyanekkor a pártvezér Crin Antonescu is lemondott a szenátusi elnöki tisztségéről. Ezzel a Szociálliberális Unió formálisan is megszűnt.[15] Ponta pártja és két szatellitszervezete ezután a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött koalíciót, így megalakult a harmadik Ponta-kormány. Az RMDSZ két év után delegálhatott újra minisztereket a bukaresti kormányba.[16]

2014 novemberében Ponta a baloldali szövetség jelöltjeként indult a 2014-es romániai elnökválasztáson. A már megszűnt USL eredeti államfő-jelöltje Crin Antonescu lett volna, ám az ellenzékbe vonult PNL saját elnökét jelölte Johannis személyében.[17] Ponta a választás első fordulóját a szavazatok 40,4%-ával megnyerte, a második fordulóba ő és Johannis jutott be,[18] ahol a PNL jelöltje 54,5%-45,5% arányban legyőzte Pontát.[19] A kormányfőt számos kritika érte, amiért a román diaszpóra részvételét több nagykövetségen adminisztrációs eszközökkel megakadályozták. A kabinet ezekben a hetekben két külügyminisztert is elfogyasztott a kritikák hatására.[20] Miután a magyar kisebbség jól kimutathatóan inkább Johannisra voksolt, az RMDSZ átértékelte politikáját és decemberben kilépett a kormányból. Ponta december 17-én megalakította negyedik kormányát a PSD, UNPR és a PC részvételével, amelyhez csatlakozott az újonnan megalakuló Liberális Reform Párt (PLR) is Călin Popescu-Tăriceanu vezetésével. A PLR-t megalapító képviselők a PNL-t hagyták ott, amiért az fúziós megállapodást kötött a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL). A két párt 2014 novemberében egyesült a PNL-név megtartásával.[21] 2015 júniusában a Popescu-Tăriceanu által életre hívott PLR egyesült a kormánykoalícióban szintén részt vevő Daniel Constantin-vezette PC-vel, megalakítva a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE), így a kormány összetételét ezután a PSD, az UNPR és az ALDE alkotta.[22]

Korrupciós ügye[szerkesztés]

2015 júniusában a Codruța Kövesi által vezetett DNA megvádolta Pontát azzal, hogy ügyvédként korábban bűnrészesként érintett volt hamisításban, adócsalásban és pénzmosásban a Dan Șova nevével fémjelzett korrupciós üggyel kapcsolatban. A DNA először indított nyomozást hivatalban lévő kormányfő ellen fennállása során. Johannis elnök lemondásra szólította fel Pontát, aki ezt visszautasította.[23] Ahogy az várható volt, a baloldali többségű képviselőház nem függesztette fel Ponta mentelmi jogát.[24] A felfokozott politikai válság közepette, június 22-én a térdszalagműtéten átesett Ponta egészségi állapotára hivatkozva levélben kérte Johannist, hogy néhány hét erejére Gabriel Opreára, helyettesére bízza a kormányfői teendőket. Az ellenzék szerint Ponta „az ügyészségi vizsgálat elől menekült kórházba.”[25] Egyes sajtóorgánumok szerint a lépést úgy értékelték, hogy Ponta talán már vissza sem tér pozíciójába. A Romania Libera „menekülésnek” nevezte Ponta lépését, amiért törökországi klinikára ment megműttetni sportbalesetben megsérült térdét. Az Evenimentul Zilei úgy vélte, még a PSD politikusai számára sem világos, hogy a kormányfő visszavonulni szándékozik-e vagy csak jövőre, az esedékes parlamenti választásokkor adja át a stafétabotot.[26] Ponta végül július 9-én visszatért a kormány élére.[27]

Július 12-én bejelentette visszalépését a PSD-ben betöltött elnöki tisztségéből, amíg nem sikerül ártatlanságát bebizonyítania. A párt vezetését továbbra is Rovana Plumb alelnökre bízta, akinek Ponta egy hónappal korábban már ideiglenesen adta át az irányítását, amikor külföldi gyógykezelésre vonult.[28] Július 13-án a DNA zárolta a kormányfő vagyonát, mert azzal vádolják, hogy összesen 260 ezer lejnyi (mintegy 18 millió forint) jogtalan haszonra tett szert. Victor Ponta ártatlannak vallotta magát és független könyvvizsgálatot kért.[29]

A DNA végül 2015. szeptember 17-én többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával hivatalosan is vádat emelt Ponta ellen, ezzel ő lett az első hivatalban lévő román kormányfő, akit bíróság elé küldtek a rendszerváltás óta.[30] Pártja, a PSD kijelentette, hogy nem vonják meg a támogatást Ponta miniszterelnöktől. Ponta a vádra reagálva élesen kritizálta Codruța Kövesit: "Az egyedüli problémája az országnak egy szakmailag teljesen alkalmatlan ügyész rögeszméje, aki tíz évvel ezelőtti valótlan helyzetekről és cselekményekről képzelődve próbálja karrierjét építeni".[31] Október 30-án a Bukarestben tárgyaló német parlamenti küldöttség nem kívánt találkozni a román miniszterelnökkel. Günther Kirchabum, a delegáció vezetője azt nyilatkozta, Pontának "egyelőre más intézményekkel van megbeszélnivalója".[32]

Plágiumügye[szerkesztés]

A közte és az államfő között kialakult helyzetet tetézte az is, hogy 2012 júniusában Ponta plágiumbotrányba keveredett.[33] Az egyik legtekintélyesebb tudományos ismeretterjesztő folyóirat, a brit Nature azzal vádolta meg, hogy doktori disszertációja felét Dumitru Diaconu és Vasile Crețu munkáiból másolta.[34] A 2003-ban írt, a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori dolgozat témavezetője egyébként párttársa, Adrian Năstase korábbi miniszterelnök volt. A plágium tényét a romániai Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (románul Consiliul Național de Atestare a Titlurilor, Diplomelor și Certificatelor Universitare, CNATDCU) is megállapította, és a kormányfő doktori címének visszavonását kezdeményezte, ám a testületet az ülés közben Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, döntéseit érvénytelennek nyilvánította és megvonta tőle a jogot, hogy a továbbiakban plágiumügyekkel foglalkozzék.[35] Az Oktatási Minisztérium alá tartozó Országos Etikai Tanács (Consiliului Național de Etică, CNE) szerint azonban nem plagizált Ponta.[36] Egyetemi tanárok egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amiben a doktori cím visszavonását követelik, és tiltakoznak a politika tudományos életbe való beavatkozása ellen.[37]

2014 decemberében bejelentette, hogy lemond a doktori címéről. Néhány nappal később kormányrendelettel módosították a tanügyi törvényt, hogy ez lehetővé váljék.[38]

Lemondása[szerkesztés]

2015. október 30-án tűz ütött ki a Colectiv nevű bukaresti szórakozóhelyen. A 400 fős tömeg csak egyetlen kijáraton tudott menekülni, így a kialakult pánikban több tucatnyi ember meghalt és mintegy 180-an megsérültek. A hatóságok emberölés miatt vádat emeltek a szórakozóhely tulajdonosai ellen, mondván, hogy nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat és nem volt engedélyük ekkora létszámú rendezvény tartására. A lakosság azonban az állami korrupcióban látta a katasztrófa igazi okát, és 20 000 fős tüntetésen követelte Ponta lemondását. November 4-én Ponta eleget tett a kérésnek. Közleményt adott ki, mely szerint ő és kormánya lemond. Kifejezte reményét, hogy ez megnyugtatja a tüntetőket.[39][40]

Illyés Gergő politológus szerint a tűzeset a miniszterelnök számára kedvező alkalom volt, hogy, ahogy az egy "fejlett demokráciában elvárható", a népakaratnak megfelelve emelt fővel, européer módon lemondjon, elterelve arról a figyelmet, hogy Ponta a korrupciós bűnvádi eljárás kezdete óta "politikai hulla" volt, így távozására előbb-utóbb mindenképp sor került volna.[41]

Ponta lemondásakor maga helyett párttársát, Mircea Dușa nemzetvédelmi minisztert ajánlotta ideiglenes kormányfőnek, ám a következő napon Klaus Johannis elnök, elfogadva Ponta lemondását, az addigi oktatásügyi és tudományos kutatási minisztert, Sorin Cîmpeanu ALDE-politikust nevezte ki átmeneti miniszterelnöknek.[42]

2017 júniusában ismét visszatért a közéletbe, amikor Sorin Grindeanu kormányfő kérésére elfogadta a miniszteri rangú kormányfőtitkári posztot,[43] ám ez a megbízás rövid életűnek bizonyult.[44]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ A román kormány miniszterelnökének 455. számú döntése. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). 185. évf., 452/16.VI.2017. sz., 7. p.
  2. ↑ A román kormány miniszterelnökének 488. számú döntése. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). 185. évf., 490/28.VI.2017. sz., 7. p.
  3. ↑ a b Rostás Szabolcs: PSD: „Pontát tettek” a kongresszus végére Archiválva 2015. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Krónika, 2012. február 5.
  4. ↑ Megalakult a kisebbségi kormány Archiválva 2009. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2009. október 1.
  5. ↑ Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu Archiválva 2012. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2012. április 27.
  6. ↑ Bizalmat kapott az új román kormány – Index, 2012. május 7.
  7. ↑ (románul) Romulus Georgescu, Ioana Oancea, Ramona Dragomir and Alina Brebenel, "Avem un nou Guvern. Cabinetul Ponta a trecut de Parlament" ("We Have a New Government. Ponta Cabinet Approved by Parliament"), Adevărul, 7 May 2012; accessed 7 May 2012
  8. ↑ Újrakezdődött a „paloták harca” Romániában – Kitekintő.hu, 2012. május 23.
  9. ↑ (románul) "Traian Băsescu a fost suspendat. Antonescu le cere românilor şi instituţiilor să-şi desfăşoare activitatea normal" ("Traian Băsescu Suspended. Antonescu Asks Romanians and Institutions to Undertake Normal Activity") Archiválva 2012. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Adevărul, 6 July 2012; accessed 5 August 2012
  10. ↑ Victor Pontát bízta meg kormányalakítással a román államfő Archiválva 2013. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2012. december 28.
  11. ↑ Régi nóta, régi emberrel – megalakult a román kormány Archiválva 2013. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2012. december 28.
  12. ↑ Újraválasztották Victor Pontát Archiválva 2013. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2013. április 28.
  13. ↑ Victor Ponta lesz az ideiglenes igazságügyi miniszter. aradihirek.ro, 2013. március 26. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 2.)
  14. ↑ (románul) Romulus Georgescu, "Un an cu Ponta: lupta cu Băsescu şi meciurile în USL" ("A Year with Ponta: Battle with Băsescu and USL Games"), Adevărul, 7 May 2013; accessed 4 April 2014
  15. ↑ (románul) Mădălina Mihalache, Sebastian Zachmann, Alina Boghiceanu, "USL s-a rupt" ("USL Breaks Up"), Adevărul, 25 February 2014; accessed 4 April 2014
  16. ↑ (románul) Iulia Marin, Sebastian Zachmann, Alina Boghiceanu, "Cum arată Guvernul Ponta 3" ("How the Third Ponta Government Looks"), Adevărul, 3 March 2014; accessed 4 April 2014
  17. ↑ (románul) Alina Boghiceanu, Sebastian Zachmann, "Premierul, pe urmele 'Marinarului'. Ponta şi-a lansat candidatura la apă" ("Premier, following the 'Sailor', Launches Campaign on Water"), Adevărul, 29 July 2014; accessed 19 August 2014
  18. ↑ (románul) Alina Boghiceanu, "Rezultatele finale ale primului tur al prezidenţialelor" ("Final Results of First-Round Presidential Elections"), Adevărul, 4 November 2014; accessed 4 November 2014
  19. ↑ (románul) Iulia Marin, Sebastian Zachmann, Radu Eremia, Alina Boghiceanu, "Rezultate parţiale BEC: Iohannis 54,5%, Ponta 45,49%" ("Provisional BEC Results: Iohannis 54,5%, Ponta 45,49%"), Adevărul, 17 November 2014; accessed 17 November 2014
  20. ↑ (románul) Sorin Ghica, Oana Crăciun, Vlad Andriescu, "Efectul Diaspora. Cum explică sociologii votul masiv pentru Klaus Iohannis" ("The Diaspora Effect. How Sociologists Explain Massive Vote for Klaus Iohannis"), Adevărul, 17 November 2014; accessed 30 November 2014
  21. ↑ (románul) Sebastian Zachmann, Mădălina Mihalache, Alina Boghiceanu, "Cabinetul Ponta 4, un Guvern de politruci" ("Ponta 4 Cabinet, a Government of Apparatchiks"), Adevărul, 14 December 2014; accessed 21 December 2014
  22. ↑ New political party in Romania. romania-insider.com, 2015. június 22. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
  23. ↑ (románul) Mihaela Cojocariu, Mihai Stoica, "Victor Ponta, urmărit penal pentru spălare de bani şi complicitate la evaziune fiscală" ("Victor Ponta, Charged with Money Laundering and Complicity in Tax Evasion"), Adevărul, 5 June 2015; accessed 5 June 2015
  24. ↑ (románul) Mădălina Mihalache, Iulia Marin, Sebastian Zachmann, "Deputaţii au votat împotriva începerii urmăririi penale faţă de premier" ("Deputies Vote against Beginning Criminal Proceedings for the Premier"), Adevărul, 9 June 2015; accessed 9 June 2015
  25. ↑ Ideiglenes román kormányfőt neveztek ki Ponta műtétje miatt, HVG.hu 2015-06-22
  26. ↑ Ponta talán vissza se tér a román lapok szerint, HVG.hu 2015-06-23
  27. ↑ Visszatér a román kormány élére Victor Ponta, Index.hu 2015-07-08
  28. ↑ Victor Ponta lemondott a pártelnökségről (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. július 12. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  29. ↑ Zárolták a román kormányfő vagyonát (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. július 13. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
  30. ↑ Pénzmosás miatt vádat emeltek a román miniszterelnök ellen (magyar nyelven). Index.hu, 2015. szeptember 17. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  31. ↑ Pártja kitart Ponta mellett (magyar nyelven). mno.hu, 2015. szeptember 18. [2018. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  32. ↑ Ponta korrupciós ügye miatt nem partner a németeknek (magyar nyelven). Index.hu, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  33. ↑ Ponta lemond, ha kiderül a plágium – Index, 2012. június 28.
  34. ↑ Romanian prime minister accused of plagiarism – Nature.com, 2012. június 18. (angolul)
  35. ↑ A román miniszterelnök az államfővel egyszerre mondana le[halott link] – Népszava, 2012. július 2.
  36. ↑ Országos Etikai Tanács: Ponta nem plagizált Archiválva 2012. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Manna.ro, 2012. július 20.
  37. ↑ Egyetemi oktatók nyílt levélben követelik a kormányfő doktori címének visszavonását Archiválva 2012. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Transindex, 2012. július 31.
  38. ↑ Új magyar szó online Archiválva 2015. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. december 29.
  39. ↑ Bucharest nightclub fire: Three owners arrested. BBC, 2015. november 2. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  40. ↑ Romania PM Ponta resigns over Bucharest nightclub fire. BBC, 2015. november 4. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  41. ↑ Illyés Gergő: Ponta most elterelte a figyelmet arról, hogy politikai hulla volt. Transindex, 2015. november 4. [2015. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  42. ↑ A román államfő szembement Pontával, de csak egy kicsit. Index, 2015. november 5. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
  43. ↑ Visszatért. Victor Ponta lett a kormányfőtitkár (magyar nyelven). kronika.ro, 2017. június 16. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  44. ↑ A román kormány miniszterelnökének 488/2017. számú döntése. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). 185. évf., 490/28.VI.2017. sz., 7. p.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Victor_Ponta&oldid=26248776”