Klaus Johannis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klaus Johannis
Klaus Iohannis Senate of Poland 2015 02 (cropped 2).JPG
Románia 4. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. december 21. -
Előd Traian Băsescu
Utód hivatalban
Nagyszeben polgármestere
Hivatali idő
2000. június 30.2014. december 2.
Előd Dan Condurat
Utód Astrid Fodor
Nemzeti Liberális Párt elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. június 28.
Előd Crin Antonescu
Romániai Német Demokrata Fórum elnöke
Hivatali idő
20022013
Előd Wolfgang Wittstock
Utód Paul-Jürgen Porr

Születéskori neve Klaus-Werner Iohannis
Született 1959június 13. (58 éves)
Nagyszeben
Párt

Házastársa Carmen Georgeta Lăzurcă
Foglalkozás politikus
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Vallás lutheránus

Díjak
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2014)
  • Großes Silbernes Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich
  • Románia Csillaga érdemrend
  • Order of the Republic
  • Sztara Planina Érdemrend (2016. június 6.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus Johannis témájú médiaállományokat.

Klaus Werner Johannis (román helyesírással Iohannis) (Nagyszeben, 1959. június 13. –) erdélyi szász politikus, 2000-től 2014-ig Nagyszeben polgármestere, 2002–2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) vezetője, 2014-től az ország köztársasági elnöke.

2013-ban bejelentette, hogy lemond RNDF-elnöki tisztségéről, de tagja marad a szervezetnek, mert belépett a Nemzeti Liberális Pártba (Partidul Național Liberal), amelynek első alelnökévé nevezte ki őt Crin Antonescu, a párt elnöke. 2014. június 28-tól ő a párt elnöke. 2014-ben a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje a romániai elnökválasztáson. Másodmagával be is jutott annak második fordulójába 30–40 százalékos arányban. Órákig döntetlen volt az eredmény közte, és a román miniszterelnök, Victor Ponta között, végül a választást november 16-án este, tüntetések közepette[1] ő nyerte meg.[2]

Életrajza[szerkesztés]

Johannis tanulmányai után gimnáziumi tanárként, tanfelügyelőként dolgozott. 1990-ben lépett be a Romániai Német Demokrata Fórumba (RNDF), amelynek nagyszebeni főpolgármester-jelöltje lett 2000-ben.

Nagy meglepetésre, annak ellenére, hogy Nagyszebenben a német kisebbség számaránya csak mintegy 2%, megválasztották Johannist, így a város főpolgármestere lett, Albert Dörr (hivatali ideje: 1940–1945) után először szászként.

A város önkormányzatában Johannis először a szociáldemokrata párttal (PSD, románul: Partidul Social Democrat) nagykoalícióban kényszerült kisebbségi kormányzásra. 2004-ben az újabb választásokon a voksok 88,7%-ával győzött.

Johannist egykori tanulmányai színhelyén, a kolozsvári egyetemen díszdoktorrá avatták.

Szülei és húga 1992 óta Würzburgban élnek.

2007 – Nagyszeben Európa kulturális fővárosa[szerkesztés]

Johannis igen jó kapcsolatokkal rendelkezik, mind a külföldi (főleg német) befektetőkkel, mind az EU köztisztviselőivel, így sikerült elérnie, hogy 2007-ben Nagyszeben Európa kulturális fővárosa legyen, Luxembourggal közösen.

2009 – miniszterelnök-jelölt[szerkesztés]

Mivel Johannis nem volt a nagy román pártok egyikének tagja, a román közvélemény szemében függetlennek tűnt. Az általa vezetett RNDF mindazonáltal eddig szorosan együttműködött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Miután 2009. október 13-án a hivatalban levő miniszterelnök, Emil Boc ellen bizalmatlansági indítványt szavaztak meg, több romániai párt (PNL, RMDSZ, és más romániai kisebbségeket képviselő pártok) Johannist javasolták átmeneti utódjául.[3][4] 2009. október 14-én Johannis hivatalosan is vállalta a jelölést. Október 15-én azonban Traian Băsescu elnök Lucian Croitoru közgazdászt nevezte meg új miniszterelnökként.[5][6] A parlamenti többség ragaszkodott Johannishoz, ezért kérdéses volt, hogy Croitorut megválasztják-e. A Nemzeti Liberális Párt elnöke és jelöltje a 2009-es államelnök-választáson, Crin Antonescu szintén azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén Klaus Johannist kéri fel kormányalakításra.[7]

A 2009-es választások eredménye szerint az ellenfél nyert, így Johannis nem lett miniszterelnök.

2013 – belépés a Nemzeti Liberális Pártba[szerkesztés]

2013. február 20-án Johannis csatlakozott a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL), ennek következtében lemondott a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségéről, de továbbra is tagja marad a szervezetnek. 2013. február 23-án a PNL rendkívüli kongresszusán a párt első alelnökévé választotta őt Crin Antonescu, a PNL elnöke.[8]

2014 – belügyminiszter-jelölt, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje[szerkesztés]

„Románok, ma este hősök voltatok! … Együtt visszavettük az országot!” mondta Klaus Johannis a 2014. november 16-i elnökválasztás estéjén, mikor már bebizonyosodott, hogy megnyerte azt.

A 2014. január 21-i erdélyi repülőbaleset után lemondott Radu Stroe belügyminiszter. Helyére a PNL Johannist akarta jelölni a posztra, de egyben azt is szerette volna a párt, ha Johannis a kormányfő helyettese is lett volna. Ez azonban nem volt lehetséges, hiszen a Ponta-kormány struktúrája szerint három helyettese van a kormányfőnek: a gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős pénzügyminiszter, a közigazgatási kérdésekért felelős fejlesztési miniszter, illetve egy tárca nélküli miniszter, akinek a hatáskörébe a védelmi és nemzetbiztonsági kérdések tartoznak.[9] Ez a helyzet azonban koalíciós válsághoz vezetett, aminek következtében 2014. február 26-án kivált a román kormánykoalícióból a Nemzeti Liberális Párt, így Johannis végül nem lett belügyminiszter.[10]

A 2014. május 25-i európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Párt a várt 20 helyett mindössze csak 15 százalékos eredményt ért el, ezért Johannis 2014. május 26-án lemondott a párt első alelnöki tisztségéről, de bejelentette, hogy indulni kíván a párt elnöki tisztségéért, miután Crin Antonescu, a párt elnöke lemondott a posztjáról.[11] A 2014. június 28-i rendkívüli tisztújító kongresszusig Johannis vezette a pártot ideiglenes elnökként. 2014. június 28-án a PNL tisztújító kongresszusán óriási fölénnyel nyert, az 1500 küldött közül 1334-en szavaztak rá, 144-en pedig ellene, így Johannis lett a párt elnöke.[12]

Románia elnöke[szerkesztés]

2014. augusztus 11-én a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség bejelentette, hogy Johannist indítja jelöltként a 2014. évi romániai elnökválasztáson.[13] A választást sokak nagy meglepetésére megnyerte, így a külföldön élő román állampolgárok szavazásának rossz megszervezése miatt elégedetlenkedő tízezres tüntetések örömünneppé alakultak át.

2014. december 2-án hivatalosan is lemondott Nagyszeben polgármesteri tisztségéről, hogy átvehesse elnöki hivatalát december végén.[14] 2014. december 21-én tette le államfői esküjét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Utolsó sétára" indultak a kolozsváriak Ponta ellen
  2. Román államfőválasztás: most akkor mi van?
  3. Băsescu către liberali: Premierul nu poate fi independent de Cotroceni (román nyelven). Evenimentul zilei, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  4. PNL, PSD și UDMR îl propun premier pe Klaus Johannis. PDL, tot pe Emil Boc (román nyelven), 2009. október 3. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  5. Băsescu vrea un premier economist care să-și formeze majoritatea (román nyelven). Evenimentul zilei, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  6. Basescu spune ca n-are nimic cu Iohannis dar Romania are nevoie de un premier cu experienta in economie (román nyelven). Ziarul Financiar, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  7. Johannis ready to head national union gov’t (angol nyelven). Financiarul.ro, 2009. október 15. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  8. Beiratkozott a PNL-be Klaus Johannis, transindex.ro, 2013. február 13.
  9. Dan Șova: Klaus Johannis nem lehet kormányfőhelyettes – Új Magyar Szó, 2014. február 7.
  10. Felbomlott az USL, új kormányunk lesz – Vásárhely.ro, 2014. február 26.
  11. Lemondott Klaus Johannis – Erdély.ma, 2014. május 27.
  12. Klaus Johannis a PNL új elnöke – Krónika, 2014. június 29.
  13. Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje – Transindex, 2014. augusztus 11.
  14. Nem polgármester többé Klaus Johannis – Új Magyar Szó, 2014. december 2.

További információk[szerkesztés]