Székely Nemzeti Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székely Nemzeti Tanács

Coat of arms of Szekely Land.svg
Adatok
Elnök Izsák Balázs

Alapítva 2003. október 16.
Székház Sepsiszentgyörgy,
Konsza Samu u. 21.

Ideológia nemzeti kisebbségvédelem, székelyföldi autonómia
Hivatalos színei égszínkék alap és aranycsík, aranynappal és ezüstfélholddal
Weboldala

A Székely Nemzeti Tanács (röviden SZNT, románul: Consiliul Național Secuiesc, angolul: Szekler National Council) az erdélyi székelységet hivatott képviselni.

Története[szerkesztés]

2003. július 7-én Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékházban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT) székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.[1]

Végül 2003. október 16-án alapították meg az SZNT-t, amely azonban jogi személyiséggel nem rendelkezik.

Elnökei[szerkesztés]

Ideológia[szerkesztés]

Székelyföldnek Románián belüli önkormányzását szeretné elérni. A 2006. június 18-i gyergyóditrói nemzetgyűlés határozatai szerint:[2]

  • teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföld minden lakosának és népének,
  • regionális szintű hatalmat a Székelyföldnek,
  • esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek,
  • teljes értékű és közvetlen demokráciát,
  • a tulajdonjog szavatolását, illetve, hogy az adók 90%-a Székelyföldet illesse meg.

Mindezek mellett a Székely Nemzetgyűlés azt szeretné elérni, hogy:

Az SZNT felépítése[szerkesztés]

Széki elnökök[szerkesztés]

Az Állandó Bizottság tagjai[szerkesztés]

Az SZNT 156 tagból áll és együttműködik az EMNT-vel. Minden székely település képviseletének szavatolásáért az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb település a széki székely tanácsba 1 küldöttet jelöl. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál nagyobb települések, minden újabb 3000 magyar nemzetiségű lakos után egy-egy küldöttet jelölhetnek.

Incidensek[szerkesztés]

  • 2003. októberében Fodor Imre az SZNT székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt került a hatóság látókörébe.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1334. (2003) sz. Határozat - Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldását ösztönző forrás (A Gross-jelentés alapján elfogadott határozat) (angolul)
  2. A Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozata
  3. Forrás: Önrendelkezést a székely népnek – önkormányzást a Székelyföldnek! – Népújság, 2006. június 19., és Székely Nemzeti Tanács: Folyamodványok, válaszlevelek
  4. A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003

Külső hivatkozások[szerkesztés]