Mugur Isărescu

Mugur Isărescu
Románia 6. miniszterelnöke
Hivatali idő 1999. december 22. – 2000. december 28.
Előd	Alexandru Athanasiu
Utód	Adrian Năstase
Született	1949. augusztus 1. (77 éves) Drăgășani, Vâlcea megye, Románia
Párt	független
Házastársa	Elena Isărescu
Gyermekei	Costin-Mugur Isărescu
Foglalkozás	közgazdász
Iskolái	Közgazdaságtudományi Akadémia, Bukarest (1967–1971, alapfokozat, közgazdaság-tudomány) Közgazdaságtudományi Akadémia, Bukarest (–1989, Constantin Kirițescu, doktorátus, közgazdaság-tudomány)
Vallás	keleti ortodox kereszténység
Díjak	a francia Becsületrend tisztje Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje Grand Cross of the Order of Prince Henry a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje Patriarchal Cross of Romania díszdoktor (Technical University of Cluj-Napoca - North University Center of Baia Mare, University of Craiova, University of Pitești, Bákói Egyetem, Temesvári Nyugati Tudományegyetem, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Alexandru Ioan Cuza Egyetem, Moldovai Közgazdasági Akadémia, Nagyváradi Egyetem, Brassói Transilvania Egyetem, Romanian-American University, Nemzeti Politikai és Közigazgatási Főiskola, Andrei Saguna University, Lucian Blaga Egyetem, Bukaresti Műszaki Egyetem, Mircea cel Bătrân Tengerészeti Akadémia, Ovidius Egyetem, Ploiesti Olaj- és Gázipari Egyetem)
Mugur Isărescu aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mugur Isărescu témájú médiaállományokat.

Mugur Isărescu (Drăgășani, Vâlcea megye, 1949. augusztus 1. –) román közgazdász politikus. 1999–2000 között Románia miniszterelnöke, 1990 szeptembere óta a Román Nemzeti Bank (Banca Națională a României) elnöke. Nevéhez fűződik az infláció megfékezése, a lej stabilizálása, konvertibilissé tétele, a 2005-ös új lej bevezetése. A Román Akadémia, a Római Klub és a Háromoldalú Bizottság (Trilateral Commission) tagja.

Pályája

1971-ben végzett a bukaresti közgazdasági egyetemen. Ezután 19 éven keresztül az Institutul de Economie Internațională („Nemzetközi Gazdasági Intézet”) volt a munkahelye. Az 1989-es forradalom után a külügyminisztériumba került, majd Románia amerikai nagykövete volt. 1990 szeptemberében lett a Román Nemzeti Bank elnöke, ezt a pozíciót azóta is megtartotta (eltekintve egy rövid időszaktól, amikor miniszterelnök volt). 1999. december 16-án iktatták be miniszterelnöknek, 2000 novemberében köszönt le, amikor a kormányzó koalíció elveszítette a választásokat. 2000 novemberében indult az elnökválasztáson, de csak 4. helyen futott be mintegy 9%-nyi szavazattal.

Bár csak egy évig kormányzott, ő kezdte meg a tárgyalásokat Románia EU-tagságáról, és a csatlakozáshoz kapcsolódóan fontos reformokat indított be, melyet utódai, Adrian Năstase és Călin Popescu-Tăriceanu folytattak (Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz).

A Nemzeti Bank eddigi 15 éves irányítása során sikerült megőriznie függetlenségét az éppen regnáló kormányoktól. Sokan úgy vélik, megmentette Románia gazdaságát egy a Bulgáriáéhoz hasonló összeomlástól, az arany- és eurótartalékokat a szükségesnél nagyobb szinten tartva, az inflációt 10% alá szorítva és az új lejt bevezetve.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mugur Isărescu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• HVG-interjú (2007/39. szám)