Ion Ghica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ion Ghica
Ion Ghica - Foto01.jpg
Egyesült Román Fejedelemség miniszterelnöke
Hivatali idő
1866. február 11.1866. május 10.
Előd Nicolae Creţulescu
Utód Lascăr Catargiu
Hivatali idő
1866. július 15.1867. február 21.
Előd Lascăr Catargiu
Utód Constantin A. Creţulescu
Hivatali idő
1870 december 26.1871 március 11.
Előd Manolache Costache Epureanu
Utód Lascăr Catargiu

Született 1816. augusztus 12.[1]
Bukarest
Elhunyt 1897. május 7. (80 évesen)
Ghergani
Párt Nemzeti Liberális Párt

Foglalkozás
  • matematikus
  • diplomata
  • politikus
  • közgazdász
  • szociológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Ghica témájú médiaállományokat.

Ion Ghica (Bukarest, 1816. augusztus 12.1897. április 22.) román államférfi.

Élete[szerkesztés]

Ion Ghica (balra) és Vasile Alecsandri Konstantinápolyban 1855-ben

Katonai iskolát végzett Párizsban. 1841-ben nagybátyjának, Alexandru Ghicának fejedelemkedése alatt állami szolgálatba lépett és 1843-ban Jassyban mint a matematika és nemzetgazdaságtan tanára működött. 1846-ban Párizsban megalapította a «Román ifjak társulatát». 1848-ban nemzete képviselőjeként Konstantinápolyba küldte; a porta ekkor kinevezte Számosz sziget kormányzójává, ahonnan 1856-ban tért vissza Konstantinápolyba, hogy kieszközölje a moldvai trónra való jutását. Ezt azonban Vogorides nyerte meg. Több ízben miniszterelnök volt.

Nevezetesebb művei: Reorganisarea Romaniei. 1884-ben jelentek meg a száműzetése idejében váltott levelei, melyek úgy a magyar szabadságharcról, mint az erdélyi románok 1848-ban viselt dolgairól igen fontos adatokat tartalmaznak. A munka címe: Amintiri din pribegie dupa 1848.

Művei[szerkesztés]

  • Vademecum al inginerului și al comerciantului, 1848, 1865
  • Ajutorul comerciantului, al agricultorului și al inginerului, 1873 (Dimitrie A. Sturdzával)
  • Poids de la MoldoValachie dans la Question d’Orient, 1838
  • Scrisori către Vasile Alecsandri, 1880
  • Amintiri din pribegie, 1848
  • Convorbiri economice, 1865–1875

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Források[szerkesztés]