Gheorghe Funar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gheorghe Funar
Született 1949. szeptember 29. (70 éves)
Nagyszentmiklós
Állampolgársága román
Foglalkozása
Tisztség román országgyűlési képviselő
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Gheorghe Funar (Nagyszentmiklós, 1949. szeptember 29. –) román gazdasági szakértő és soviniszta politikus, 1992–2004 között Kolozsvár polgármestere.

Életrajzi adatok[szerkesztés]

1973–1977 között közgazdászként dolgozott Kolozsváron, majd 1978–1989 között tanársegéd volt az Agronómiai Intézetben, majd 1990–2004 között lektor a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. 1990-92 között a kertészeti kar prodékánja volt.

1992–1997 között a Román Nemzeti Egység Párt elnöke, 1998 októberétől a Nagy-Románia Párt főtitkára volt. 1992–2004 között Kolozsvár polgármestere volt, 2004-től kezdve szenátor a román parlamentben. Szenátorként javasolta a kormánynak, hogy minden állampolgárnak osszanak román nyelvű Bibliát és minden községben állítsák fel Mihai Eminescu szobrát.

Kritikák[szerkesztés]

Polgármestersége idején, főleg az első ciklusban támogatta Ion Stoica tevékenységét, amely a Caritasnak nevezett pilótajátékban testesült meg. A játék összeomlása volt az egyik első pénzügyi jellegű botrány a rendszerváltás utáni Romániában.

Gheorghe Funar a soviniszta orientációjáról ismert. Ő volt az, aki a Mátyás-szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású.[1] A város közterületein elhelyezett tárgyakat (padok, közlekedési táblák, szeméttartók stb) nemzetiszínűre festette,[2] a karácsonyi ünnepek alatti kivilágítást kizárólag piros-sárga-kék égőkkel oldotta meg, ásatásokat kezdeményezett a főtéren.

Egyes cselekedeteivel a magyar kisebbséget provokálta: a magyar személyekről elnevezett utcák nevét megváltoztatta, a magyar-román alapszerződés aláírásakor (1996. szeptember 16.) halottas menetet szervezett Kolozsvár utcáin (a koporsóban egy késsel átszúrt szívű bábu feküdt). Amikor a kolozsvári magyar konzulátusról ellopták a zászlót, Funar azt nyilatkozta, hogy a tolvajokat a város díszpolgárává kell kinevezni.[3]

Maga Funar visszautasítja a magyarellenesség vádját, az állítva, hogy ő valójában az RMDSZ ellen, és nem a magyarság ellen van.

Több pert indított kolozsvári értelmiségiek, újságírók, politikusok ellen rágalmazás miatt. Ellene is indultak büntetőfeljelentések, a leggyakrabban hivatali visszaélés vádjával. Az "Alimentara" ügyben bűnösnek találták és felfüggesztett büntetést kapott. Funart azzal vádolták, hogy a fiának, Sabin Funarnak a cégét részesítette előnyben a polgármesteri hivatal szerződéskötései során. A város egyik piacát szintén a fiának egy cége kapta meg koncesszióba.

A választási kampányait kétes ígéretek jellemezték: például alagút fúrását ígérte a Feleki-domb alatt, függővasutat a Kis-Szamos felett, felvonó építését a Fellegvárra stb.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rogers Brubaker, Margit Feischmidt, Jon Fox & Liana Grancea: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town [1] Archiválva 2007. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. BBC News, Europe, 2001. november 9.: Mayor paints town red – and yellow and blue[2]
  3. Human Rights Watch World Report 1998. [2007. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)

További információk[szerkesztés]