Hegedüs Sándor (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegedüs Sándor
Hegedüs Sándor Uher.jpg
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1899. február 26. 1902. március 4.
Előd Dániel Ernő
Utód Horánszky Nándor

Született 1847. április 22.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1906. december 28. (59 évesen)[1]
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Gyermekei
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Sándor témájú médiaállományokat.
Hegedüs Sándor 1901-ben

Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22.Budapest, 1906. december 28.) magyar újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Családja székely nemesi ág, amely az Udvarhely vármegyei Magyarzsákodot tekinti ősi helyének és az előnevük is a település nevéből származik. Édesapja ügyvéd volt, aki a közszolgálatban tevékenykedett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig nem folytathatta ügyvédi pályáját. A család nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt a gyermekeiket csak nagy nélkülözések közepette tudták tanítani.[2]

A kolozsvári református kollégiumban tanult, ahol a történelemre Sámi László[3] tanította és rendkívül megkedvelte a fiatal, éles eszű diákot. Sárkány Ferenc is tanára volt.[4]

1865-től Pesten jogot tanult. Itt is találkozott egy nagy tudású oktatóval, Kautz Gyulával, és neki volt a kitüntetett növendéke. Nemzetgazdaság és a pénzügy voltak a kedvenc tárgyai, az itt szerzett tudását később nagyszerűen tudta hasznosítani a gyakorlatban.

1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki később írónőként maga is ismert lett.[5] A házasságból két gyermekük született.[6] A későbbiekben nagyon bensőséges viszony alakult ki Jókai Mór és közötte.

Újságírói tevékenysége[szerkesztés]

Döntő fordulatot hozott életében, amikor A Hon című politikai napilapnak az újságírója, később pedig vezércikk-írója lett. Ennek az újságnak alapítója és főszerkesztője Jókai Mór volt. Hatalmas energiával dolgozott, alig volt nap, hogy ne jelent volna meg valami a tollából.[7][8] E befolyásos lap révén olyan politikai kapcsolatokra tett szert, amelyek a későbbiekben előrehaladását és az életben való jobb boldogulását szolgálták.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár balközép szemléletű politikai napilapba is jelentek meg 1875-től rendszeresen vezércikkei.[9]

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

1875-től 1906-ig a Szabadelvű Párt országos képviselője. 1875-ben Abrudbánya[10] választotta meg képviselőjének. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül előadója volt a költségvetési javaslatoknak. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1905-ben a főrendiház tagja lett.

Miniszteri munkája[szerkesztés]

A Szabadelvű Párt többször jelölte pénzügyminiszternek, de számtalanszor visszautasította a felkérést. Végül 1899. februárjában elfogadta a felkérést és 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Az eredményesség egyik alapja, hogy az állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszert[11] dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.[12]

Egyéb tevékenységei[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia először 1885. május 28-án levelező tagjává és azt követően 1893. május 12-én pedig rendes taggá választotta. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Nagyon sokszínű és hasznos tevékenységet végzett az egyházi érdekek szolgálatában. A pesti református főgimnázium építéséhez jelentős összeggel járult hozzá. Hasonló módon támogatta szülővárosában a teológiai fakultást és a kolozsvári református kollégium létrejöttét. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint 15 éven át volt az elnöke.

Jelentősebb munkái[szerkesztés]

  • Tíz év az osztrák bank történetéből. Bpest: (kiadó nélkül). 1874.  
  • Az önkormányzat és pénzügye. Bpest: (kiadó nélkül). 1878.   Online
  • Iparunk és az ipartörvény. Bpest: (kiadó nélkül). 1880.  
  • A bankkérdés az 1881. évi valutakongresszuson. Bpest: (kiadó nélkül). 1881.  
  • A latin államok pénzszövetsége. Bpest: (kiadó nélkül). 1886.  
  • Az árak tényezőiről és törvényeiről. 1889.  
  • A cukor és szeszadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.  
  • A betétüzlet fejlődéseinek az irányairól. 1894.  
  • Az adóeszmény. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1894.  

Emlékezete[szerkesztés]

  • Antal Géza: Hegedüs Sándor emlékezete. Budapest: (kiadó nélkül). 1908.  

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Ferenc József magyar király 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki.
  • Abrudbánya díszpolgára (1892)

Megjegyzések[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06152.htm, Hegedüs Sándor, 2017. október 9.
  2. Később tovább súlyosbította a család helyzetét, hogy édesapja meghalt, így anyja négy gyerekkel árván maradt és a családja támogatására kényszerült a tanulás mellett. | url=http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/h/h07928.htm
  3. Nemes érzésű igazi bölcs ember volt európai szintű műveltséggel felvértezve
  4. Gaál György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.
  5. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06155.htm
  6. Az egyik fia Hegedüs Lóránt, aki pénzügyminiszter is volt, másik fia pedig Hegedüs Sándor, aki neves író lett.
  7. Magyar-zsákodi Hegedüs Sándor. (????) periodika nélkül
  8. A „MAGYAR TIMES”. (????) periodika nélkül
  9. Magyar sajtó története; Közép Magyarországi hírlapok.  
  10. Arany és ezüstbányáiról híres bányásztelepülés
  11. Mai gazdasági környezetben a közbeszerzés néven ismeretes.
  12. Minisztersége alatti nagyobb beruházások: a hídépítés terén az Erzsébet-híd 1898-ban elkezdett építését folytatták és átadták 1903. október 10-én; megkezdték a barcsi nagy Dráva-híd építését | url=http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2002/2002_08/2002_08_769.pdf

Források[szerkesztés]