Sárkány Ferenc
| Sárkány Ferenc | |
| Született | 1822. március 19. Szilágycseh |
| Elhunyt | 1896. március 19. (74 évesen) Kolozsvár |
| Gyermekei | Sárkány Lajos |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ilenczfalvi Sárkány Ferenc (Szilágycseh, 1822. március 19. – Kolozsvár, 1896. március 19.) református kollégiumi tanár, 1848-as hadnagy, Sárkány Lajos édesapja.
Élete[szerkesztés]
Apja, ilencfalvi Sárkány Farkas, aki 1804 és 1824 között kusalyi, 1810 és 1817 ippi, 1818 és 1828 szilágycsehi evangelikus református lelkész,[1] anyja, Diószeghy Sára volt. Apai nagyatyja, ilencfalvi Sárkány Mihály, aki 1773-ban magyarbaksai evangélikus reformatus levita, 1776 és 1779 között görcsöni, 1785 és 1797 kusályi pap, apai nagyanyja, Baczó Erzsébet, kusalyi földbirtokos asszony.[2]
A korán árvaságra jutott fiú anyjával és fiútestvéreivel Zilahon töltötte gyermekéveit és az ottani kollégiumban végezte a gimnáziumot. Jogi és teológiai tanfolyamra Kolozsvárra ment, ahol a tanítói vizsgálat letétele után 1845-ben a mennyiségtan tanítójául alkalmazták. 1848 októberében nemzetőrnek állott, ahol az év végéig szolgált. 1849. január elején beállott honvédnek a 95. zászlóaljhoz; mint hadnagy részt vett augusztus 13-án a temesvári csatában. Azután bujdosott az Alföldre, később a Szilágyságba rokonaihoz. Rövid idő múlva alkalmazást nyert a kolozsvári református kollégiumnál. Letette a papi szigorlatot, s mint tanító és nevelő pénzt gyűjtött, hogy külföldi akadémiákra mehessen. Végül 1853-ban Bécsbe mehetett és egy évet matematikai és fizikai tanulmányokra fordított. 1854-ben ismét visszatért a kolozsvári kollégiumhoz, ahol előbb segéd, később tanári állást nyert és 1885-ig a matematika tanára volt. A református kollégium élén hosszú ideig állott mint tanvezető vagy igazgató-tanár. Tanítványa volt Hegedüs Sándor magyar politikus.[3] 1885-től mint nyugalmazott tanár leginkább egyházi érdekeknek szentelte idejét. A kolozsvári református egyház gondnoka, az erdélyi református egyházkerület közfőtörvényszékének bírája volt.
Cikkei a kolozsvári református gimnázium Értesítőjében (1881. Igazgatói zárbeszéd); az 1848-49. Történelmi Lapokban (1895. 134. l. Személyi kérdés Szász Gerőt illetőleg és a nagyváradi menekülés).
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
Felesége szétsi Seress Mária (1826-1915), szécsi Seress László (1789-1864) és Méhes Krisztina (1798-1876) lánya.[4] A házasságukból született:
- ilencfalvi Sárkány Erzsébet, Parádi Kálmán neje.
- ilencfalvi dr. Sárkány Lajos (1860–1929) református gimnáziumi tanár és igazgató.
- ilencfalvi Sárkány Mária, Bartha Lajos felesége.
- ilencfalvi Sárkány Lotti, Orbók Ferenc felesége.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ SZILÁGY VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA.VI. KÖTET. BIRTOKOSOK, CSALÁDOK TÖRTÉNETE. L–Z.Sárkány
- ↑ SZILÁGY VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA
- ↑ Gaal György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.
- ↑ familysearch.org Sárkány Ferencné Seress Mária gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- 1848-49. Történelmi Lapok 1896. 7. száma
- Magyarország 1896. 81. sz.
- Gaal György: Házsongárdi pantheon Korunk 31. évf. 3. sz. (1972. március) 384. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában