TIT Budapesti Planetárium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
TIT Budapesti Planetárium
Planetárium.jpg
Település Budapest
Hely Magyarország, Budapest, X. kerület, Népliget
Építési adatok
Építés éve 1975–1977
Megnyitás 1977. augusztus 17.
Bezárás 2017. június 18.[2]
Tervező Lux László, Tömöry Tamás
Építész(ek) Lux László
Kivitelező Középületépítő Vállalat[1]
Építési költség kb. 65 millió forint[1]
Hasznosítása
Tulajdonos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT)
Alapadatok
Alapterületkb. 1000 m²
Egyéb jellemzők
Különlegességek 23 méter átmérőjű kupola
Elhelyezkedése
TIT Budapesti Planetárium (Budapest)
TIT Budapesti Planetárium
TIT Budapesti Planetárium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 06′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 06′ 06″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz TIT Budapesti Planetárium témájú médiaállományokat.

A TIT Budapesti Planetárium egy planetárium a Népligetben, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés szolgálata és az, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között.[3] 2010-ig a Planetárium épületében működött a lézer-show előadásairól ismert LézerSzínház.

2016. augusztus 22-én nagy mennyiségű eső esett Budapesten, melynek következtében az épület olyan komolyan beázott, hogy biztonsági okokból be kellett zárni.[4] 2016. október 12-én nyitotta meg újra kapuit a Planetárium, melynek kármentési munkálatait maga az intézmény végezte el. Az épületben bizonyos helyiségek részben vagy egyáltalán nem használhatók és az előadások nézőszámát is 150-re korlátozták a korábbi 350-ről.[5]

Az épület teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorul, mert feladatait a kialakult körülmények hatására korlátozottan képes csak ellátni. A rossz állapotok miatt az épület 2017. június 18-án bezárt,[2] újranyitása a felújítást követően 2019-ben várható.[6]

Története[szerkesztés]

Kulin György 1935 körül

A magyarországi planetárium létesítésének ötletét először az 1920-as években vetette fel Tass Antal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója.[7]

Az első hazai planetárium-műszer beszerzését Kulin György (1905–1989) csillagász szorgalmazta, aki az 1940-es évek elején a Honvédelmi Minisztériumnál kijárta, hogy vásároljanak egy UNIVERSAL-II[8] típusú planetárium-műszert a német Carl Zeiss AG-tól.[* 1] A műszer 1944-ben érkezett az országba, de hamarosan nyoma veszett a háborúban.[3]

Később Kulin György újra próbálkozott és kezdeményezte egy planetárium létrehozását. Ennek eredményeként érkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra (BNV) a Zeiss művek ZKP-1 típusú[8] planetárium-műszere, mellyel 1961-től a Vidám Parkban hét éven át tartottak bemutatókat.[3] Az egy-csillaggömbös kisplanetárium-műszert[8] 1975-től a Pécsi TIT Stúdióban működtették.[9]

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban megrendelt a jénai Zeiss művektől egy korszerű kétgömbös projekciós planetáriumot (UNIVERSAL-VI típusú planetárium-készülék[10]), mely 1969-ben érkezett meg, de akkor még nem volt alkalmas hely a felállítására.[9] A Planetárium új épületének helyszíneként az elmúlt két évtized folyamán felmerült a Margit-sziget és a Gellért-hegy, de mivel ezekre nem kapott a Társulat építési engedélyt, 1971-ben a Népliget mellett döntöttek,[8] ahol 1975-ben kezdődött meg az építkezés Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján,[3][8] melyek 1972-1973-ban készültek.[9] Az alapkőletételre 1975. május 28-án került sor.[11][* 2]

A TIT Budapesti Planetárium épületét 1977. augusztus 17-én adták át, az első csillagászati műsort augusztus 20-án mutatták be.[3] Az épület pontosan félgömb alakú kupolája 23 méter átmérőjű, alapterülete közel 1000 négyzetméter.[3][* 3] Nézőtere 400 személy, elő- és kiállítási csarnoka 500 személy befogadására alkalmas.[12] A Planetárium első igazgatója Ponori Thewrewk Aurél volt.[7][* 4]

A Planetáriumban működött a LézerSzínház, mely első fényszínház előadását Lézerofónia címmel tartotta 1980 áprilisában. A következő 25 évben a közhasznú Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület által fenntartott színházban[13][14] bemutatott 47 fényjátékot közel 700 ezer néző láthatta.[15] A LézerSzínház 2005 áprilisában megtartotta az egyhetes I. Lézer Fesztivál-t, melyen naponta más-más csoportok által készített lézer-show volt látható.[15] Az évek folyamán a Lézerszínház olyan népszerű előadók és zenekarok fénykoncertjeit mutatta be, mint Mike Oldfield (1983), Led Zeppelin (1987), Genesis (1987), Jean-Michel Jarre (1987), Depeche Mode (1989), U2 (1990), Madonna (1999), AC/DC (2007).[15][* 5]

Ponori Thewrewk Aurél 1981-es nyugdíjba vonulását követően az intézmény igazgatói posztját dr. Horváth András űrkutató-csillagász vette át.[8]

A Planetárium 25 éve alatt mintegy 3,5 millió látogatója volt az intézménynek, nyilatkozta dr. Horváth András, a Planetárium igazgatója 2002-ben.[16]

2005-ben pereskedés kezdődött a TIT és a LézerSzínház között a Planetárium tulajdonjogára vonatkozóan.[13][14][17]

2006-ban dr. Lorencz Kinga fizikus vette át a Planetárium vezetését.[18]

Fennállásának 30. évfordulóját egy szakmai találkozó keretében ünnepelte a Planetárium 2007. augusztus 22-én, melyen csillagászok, pedagógusok és érdeklődő fiatalok vettek részt.[7] Az ünnepségen emlékplaketteket adtak át az intézmény korábbi és akkori négy dolgozójának dr. Horváth Andrásnak, aki 25 évig volt a Planetárium igazgatója, Varga Lászlónak, Mátis Andrásnak és Gesztesi Albertnek.[19] Szintén az évforduló alkalmából, 2007. augusztus 25-én 10-15 óráig nyílt napot tartottak, amelyen rövid előadásokat tartottak az intézmény történetéről, technikai hátteréről és műsorkínálatáról.[20]

2008. június 6-án született meg az elsőfokú ítélet a 2005-ben kezdődött perben, mely szerint a TIT felmondása és tulajdoni igénye nem megalapozott.[21][22] 2008. november 18-án állt helyre időlegesen a rend, a LézerSzínház újra tarthatott előadást a Planetáriumban, de végül csak 2010-ig maradhattak az épületben.[23]

Mivel a Planetáriumban immár közel 40 éve működő planetárium-készülék műszaki élettartamának végéhez közeledik, ezért a jövőben célszerű lenne egy új készülék beszerzése. Korábban Szász Mária és Labádi Zoltán készített terveket a Planetárium fejlesztésére.[24]

Falra vetített, stilizált csillagképek, jobbra a vetítő szerkezet látható

Az épület 2015-ös és 2016-os évben történt beázásait követően nyilvánvalóvá vált, hogy a Planetárium teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorulna, melynek 2,6 milliárd forintra becsült összegét a többségi tulajdonos saját forrásból nem tudja biztosítani. A telek az államé és a fővárosé, míg az épület 1997 óta a TIT tulajdona 81 százalékban, a magyar állam 19 százalékban tulajdonosa az épületnek. Újságírói megkeresésre az EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya a következő tájékoztatást adta: „A kormány kiemelkedően fontosnak tartja a tudományos ismeretek széleskörű terjesztését, a természettudomány területén a tudás átadását. A Népliget átfogó rekonstrukciója fejlesztési tervében szerepel a Planetárium épületének, műszaki berendezéseinek felújítása. Erről a Kiemelt Beruházások Központja készített előterjesztést, mely várhatóan még idén – vagyis 2016-ban – a kormány elé kerül.”[5]

Az 1329/2016. (VII. 1.) kormányhatározatban, mely „az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól” szól a g) pontban a következő olvasható: „a Népliget fejlesztési tervének elkészítése és a Népliget megújítását szolgáló fejlesztési program megvalósítása”.[25]

2017. június 18-án a budapesti planetárium a rossz állapota miatt bezárt.[2]

Tevékenysége[szerkesztés]

A Planetárium tevékenysége a következő területekre terjed ki:[6][26]

  • csillagászati-űrkutatási műsorok készítése és bemutatása,
  • ismeretterjesztő kiadványok készítése,
  • ismeretterjesztő kiállítások szervezése,
  • egyéb műsorok szervezése,
  • műszaki fejlesztések.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Carl Zeiss 1846-ban alapított társaságot Jénában (Németország). (A Zeiss gyár eredetileg Carl Zeiss Jena (1846-1945); majd a két német államban Carl Zeiss AG ill., Carl Zeiss GmbH (1945-től az 1990-ig); és utána ismét a Carl Zeiss AG nevet viseli). Első modern planetárium-műszereit 1923-1925 között készítette a cég.
  2. Lásd még: Ponori Thewrewk Aurél: A Budapesti Planetárium alapkőletétele 1975. május 28. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. 106. o. Forrás: Keszthelyi Sándor és Sragner Márta: Ponori Thewrewk Aurél bibliográfiája, MCSE Kiskun Csoport, 2014. október 15.
  3. A planetárium-műszer részletes technikai adatait lásd: A Planetárium technikája, TIT Planetárium Budapest
  4. Ezt korábban világszerte sokfelé használták, ám mára a legtöbb helyen modernebbre cserélték.
  5. A LézerSzínház honlapján az Archívum menüpontban részletes időrend olvasható a fontosabb előadásokról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története, Budapest, Budapest. X. kerület. Tanács, 1985. 91. oldal
  2. ^ a b c Bezárja kapuit a Planetárium. ma.hu. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
  3. ^ a b c d e f "30 éve tartotta meg első előadását a Planetárium". OKM, 2007. augusztus 21. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  4. Bezárják a budapesti planetáriumot. Eduline.hu. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  5. ^ a b Nagy Attila: A budapesti planetáriumban a víz az úr. Index.hu, 2016. október 15. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  6. ^ a b A TIT Planetárium honlapja. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
  7. ^ a b c Harmincéves a TIT Budapesti Planetárium, Természet Világa, 2007/9 (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  8. ^ a b c d e f Látogatás a Planetáriumban
  9. ^ a b c Mátis András: A TIT Budapesti Planetáriuma. kiskun.mcse.hu, 2001. november 1. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  10. Harmincéves a Budapesti Planetárium[halott link], Stop, 2007. augusztus 16. (Utolsó hozzáférés: 2010. január 27.)[halott link]
  11. Ezen a napon írtuk: Felavatták a planetáriumot. Népszava, Népszava Anno, 2016. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  12. Palasik Mária: X. kerület: Kőbánya. Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 59. old.
  13. ^ a b Rab László: Lézerszínház: fel is út, le is út. Népszabadság, 2007. július 13. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  14. ^ a b Rab László: Lézerszínház: fel is út, le is út, Népszabadság, 2005. július 13. (PDF) (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  15. ^ a b c LézerSzínház Planetárium
  16. Huszonöt éves a Budapesti Planetárium. Origo, 2002. augusztus 16. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  17. Rab László: Menni kéne, de maradnak. Népszabadság, 2005. szeptember 2. [2010. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  18. 2007. VIII. 23. - Harmincéves a Planetárium Magyar Űrkutatási Iroda, 2007. III. negyedév (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  19. Jubileumi ünnepség a 30 éves Planetáriumban. Eduport, 2007. augusztus 22. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  20. Jónás Katalin: 30 éves a budapesti planetárium. Origo, 2007. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  21. Szűcs Gyula: Folytatódik a csillagok háborúja a Planetáriumban, Index, 2008. november 10. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  22. Rab László: Lézerszínház: kívül tágasabb. Népszabadság, 2008. október 10. [2008. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
  23. Veszélyben a LézerSzínház?. Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület, 2008. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  24. Horváth András, Szász Mária, Labádi Zoltán: A hét csillagászati képe - Futurisztikus planetárium Archiválva 2009. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, hírek.csillagászat.hu, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2010. január 27.)[halott link]
  25. 1329/2016. (VII. 1.) Korm. határozat az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól. net.jogtar.hu, Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  26. TIT Budapesti Planetárium

Külső hivatkozások[szerkesztés]