Kőbánya-Kertváros
| Kőbánya-Kertváros | |
| Egyéb elnevezés: Kertváros | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | X. |
| Alapítás ideje | 1934 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1888 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Kőbánya-Kertváros
Pozíció Budapest X. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 06″, k. h. 19° 12′ 15″47.484917°N 19.204181°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 06″, k. h. 19° 12′ 15″47.484917°N 19.204181°E | |
 | |
Kőbánya-Kertváros Budapest egyik városrésze a X. kerületben. Korábbi neve Városszéli telep volt.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határai: Jászberényi út a Kozma utcától – Vadszőlő utca – Eszterlánc utca – az Új Köztemető északi fala – Tarkarét utca – Bogáncsvirág utca – Fátyolka utca – Meténg utca – Kozma utca a Jászberényi útig.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kőbánya része, amelyen a főváros 1934-ben lakótelepet hozott létre, szegényebb családok részére. Kezdetben Gömbös-telepnek, később Városszéli telepnek nevezték. Több helyi információ alapján állítható, hogy a mellette elhaladó vasútvonalról nézve (Hatvani vonal) a sok száradó pelenka miatt egy időben Pelenka telep gúnynévvel is illették.
1986-ban a Kőbányai Tanács Hivatala az ott élőknek az épületeket és a telkek egy részét eladta. A későbbiek folyamán a Tanács a tulajdonában maradt telekrészekre sorházak építésére alkalmas területeket alakított ki és azokat értékesítette. Ebben az időszakban kapta meg mai arculatát a városrész. Csatorna, új víz-, gáz- és elektromos vezetékrendszerrel modernizálták, a salakkal fedett utcákat aszfaltfelülettel látták el. Iskoláját modernizálták és átépítették, valamint új óvodát kapott. Mai megnevezését 1991-ben kapta.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7