Szent László-templom (Kőbánya)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szent László-templom
Kőbányai plébániatemplom
Saint Ladislaus Church from Halmos Street, 2016 Budapest.jpg
Település Budapest
Építési adatok
Építés éve 18941899
Rekonstrukciók évei 19741994
Építési stílus eklektikus
szecessziós
Felhasznált anyagok vörös márvány, tégla, pyrogránit épületdíszek, Zsolnay-elemek
Védettség műemlék (1918–1950; 1991 óta)
Tervező Lechner Ödön
Építész(ek) Lechner Ödön
Hasznosítása
Tulajdonos Kőbányai Önkormányzat
Alapadatok
Magassága83 m
Alaprajz háromhajós
Alapterület1500 m²
Hosszúsága50 m
Elhelyezkedése
Szent László-templom (Budapest)
Szent László-templom
Szent László-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.

Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom. Magyarország 26. legmagasabb építménye, azonban az egyházi épületek közül csak az esztergomi bazilika és a Szent István-bazilika előzik meg. Területe alapján a 17. legnagyobb magyarországi templom.[forrás?]

Általános leírása[szerkesztés]

1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet. Tömegében a Barcza-féle neogót arányokat érvényesítette a mester (a templom belső tere 2000 főt képes befogadni, 50 méter hosszú és 23 méter széles, ebből a főhajó 9 m, belső magassága 23 méter). Elrendezése a francia középkori építészetet adja.[1] A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön kivitelezésében,[2] eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Az épület északnyugat-délkeleti tengelyben áll, a nagy, hatszögletes harangtorony hangsúlyos, amely a főhomlokzat előtt áll, és földszintjén árkádos előcsarnok a bejárat. Mellette két lépcsőtorony, a homlokzat szélein a harangtoronyhoz hasonló, de jóval alacsonyabb kialakítású, kupolás tornyok, a tetőgerincen pedig az újonnan pótolt huszártorony magasodik. A szentély két oldalán kör alaprajzú tornyok. Számos apró tornyocskát vehetünk számba.

Felhasznált anyagok:

  • vörös márvány
  • 67 variánsú mintázott téglák
  • színes mázas tetőcserepek
  • Zsolnay porcelángyárban készült pirogránit épületdíszek

Róth Miksa alkotásai a bejáratok fölött elhelyezkedő mozaikok. Az előcsarnokban a Feltámadt Krisztus mozaikja, a délnyugati oldalsó bejárat fölött Magyarok Nagyasszonya kép látható felirata: Patrona Hungaria, Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.

A főtorony árkádjai fölött egy-egy angyal magasodik, a mindhárom alatt, a háromszögű oromzatban egy-egy Istenszem-motívum. A főhajó főpárkányával egy vonalban a tornyon kőbábos erkély helyezkedik el, melynek ajtaja szamárhátíves. A torony hat oldala közül felváltva hármon toronyóra, hármon üvegablak az órapárkányokban. A torony falazata háromszögű oromzatos végződése fölött, nyújtott kupolatest és karcsú lanterna.

1897. augusztus 17-én szentelték fel a keresztet és 1900. június 27-én (László-nap) az egész templomot, azonban már 1899. április 2-án birtokba vehették az épületet a hívők. Az épület a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, s 1957-ben még a Huszártorony is leégett. 1991-ben kapta vissza műemléki védettségét, s 1994-ben fejeződött be az 1974-ben kezdődött teljes felújítás. A templom jelenleg a Kőbányai Önkormányzat tulajdona. Ma a templom nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a „Lechner Ödön független premodern építészete” részeként.[3]

A templom belseje[szerkesztés]

A külső cserépdíszek és a templom belsejét díszítő oltárak, szószék és keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el. A belső legdíszesebb, leggazdagabb alkotása a csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható. Szent László főoltára (pirogránit), benne a Szent Lászlót ábrázoló olajfestmény, Roskovich Ignác alkotása 1899-ből; plasztikai díszítését Marhenke Vilmos készítette. A pótolt, Róth Miksa által alkotott, színes üvegablakok: A szószék felőli, evangéliumi oldalon a következő szenteket ábrázolja: Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Sára, Szent György, Szent Vince, Szent Anna, a vele átellenes, ambó felőli leckeoldalon Alexandriai Szent Katalin, Krisztus megkeresztelkedése, az Angyali üdvözlet és Szent László van. A kereszthajó délnyugati végfalán a napkeleti bölcsek hódolata, az északnyugatin Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Az eredeti felfestés Scholtz Róbert, a lakatosmunka Jungfer Gyula és Lepter János, a belső szobrászmunka Oppenheimer Ignác alkotása.

A bejáratnál nagy magasságban elhelyezett kórus, rajta a Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres (op. 664) orgona.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az alacsonyabb mellékhajókat támpillérek kötik össze a főhajóval, háromhajós, gádorfalas főhajóval, kereszthajóval és ötszögesen záródó szentéllyel.
  2. Megbízták Lechner Ödönt, mint művezetőt és Szabó Jánost, mint kivitelezőt. Szerződésük szerint a következő évben, 1894-ben el kellett kezdeniük a munkálatokat és a Millenniumra (1895-re) kulcsra készen át kellett adniuk.
  3. Ödön Lechner’s independent pre-modern architecture. UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2017. február 26.)

Források[szerkesztés]

  • Csigó László – Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Budapest: Anno. 2000.  
  • Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Budapest: Hegyi & TSA. 1991.  
  • Demény Dittel Lajos: A kőbányai Szent László plébániatemplom. Budapest: TKM. 1991.  
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: (kiadó nélkül). 1990.  
  • Nemes Márta: A kőbányai templom története. Ars Hungarica VIII. 1980.
  • Szent László templom. Kőbánya.hu, 2005. szeptember 1. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
  • Bajkó Ferenc: Kőbánya, Szent László plébániatemplom. Templom.hu. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)

További információk[szerkesztés]