Gyárdűlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyárdűlő
Az egykori tiszti lakótelep, előtte az Üllői út
Az egykori tiszti lakótelep, előtte az Üllői út
Közigazgatás
Település Budapest X. kerülete
Kerület Budapest X. kerülete
Alapítás éve1860-as évek
Városhoz csatolás 1873
Népesség
Teljes népesség 6968 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Gyárdűlő (Budapest)
Gyárdűlő
Gyárdűlő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 28″, k. h. 19° 07′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 28″, k. h. 19° 07′ 11″

Gyárdűlő Budapest egyik városrésze a X. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest-Kőbánya délnyugati részén helyezkedik el. Határai: a Mázsa tértől a MÁV szolnoki vasútvonala - Száva utca - Üllői út - a MÁV hegyeshalmi vonala - Kőbányai út a Mázsa térig.

Történelme[szerkesztés]

A Bihari út 8/c alatt található szükséglakás-épület, 1932-ből. Az egyik oldal...
...és a másik, felújított oldal

1873-ban kapta a nevét a városrész, a környéken létesült gyárakról.

Történelmét a mai Mázsa tér környékén épült sertéspiac indította meg, amelyet 1861-ben adtak át, egy 20 holdas területen. Fokozatosan innen látták el egész Budapest sertésfogyasztását, hiszen a környéki gazdák ide hozták hízósertéseiket eladásra. A következő egy-két évtizedben a piac vonzáskörzete egyre bővült, az egész magyarországi, szerbiai, romániai sertésforgalom központjává vált, sőt, 1896-ban Bécs sertéshúsimportjának (évi 362 000 sertés) csaknem kétharmada (234 000 sertés) a kőbányai piacról származott; egész Európában ismert lett. Ekkor már különböző létesítményeket, ún. sertésállásokat is építettek az állatok további hizlalására. Mintegy 100 000 hízót tarthattak egyszerre a kőbányai-gyárdűlői telepen, 120 holdnyi területen.

A sertéspiac jövője viszont nem tarthatott sokáig, ugyanis 1892 májusában felütötte fejét a piacon a sertésvész. Ekkor a kormány karantént rendelt el, az állatokat csak budapesti fogyasztásra, azonnali vágással lehetett elvinni. A nyár folyamán rengeteg kényszervágást végeztek, teljesen kiürítették a telepet, viszont a kórban így is csaknem 15 000 sertés pusztult el. Novemberben a telepet fertőtlenítették, decemberben ismét megindult a kereskedelem, ekkor 25 000 sertést tartottak itt egy időben. Nemsokára viszont újból megjelent a sertésvész, ekkor a külföldi piacokon véglegesen betiltották a kőbányai sertések behozatalát. Utána a piac forgalma visszakorlátozódni kényszerült Budapest ellátására.

A XIX. század végén az iparosodás növekvő üteme Budapestre szívta a falusi lakosságot, melynek hatására a XX. század elejére lakásínség lépett fel. Kőbányán az első szükséglakásokat 1886-ban épültek.[2] 1911-ben a Ceglédi út 6-26. szám alatti telken 17 kétszintes házat[2] - egyszobás illetve egy szoba-konyhás lakást - építettek.[m 1] Az 1930-as években a kőbányai lakosság 8-10%-a lakott a szükséglakásokban. 1932-ben a Bihari út 8/c címen is felépült egy 216 egyszobás lakást tartalmazó épület, mely a mai napig fennmaradt. A Ceglédi úti szükséglakásokat az 1970-es évek derekára felszámolták.

A második, felújított lakótelep

1955 ben a városrész déli oldalán, az Üllői út mentén a Zágrábi utca-Ceglédi út-Száva utca által határolt területen[3] épült a tiszti lakótelep szocreál stílusban, négyemeletes, néhol jellegzetesen íves betonházakkal.

Gyárdűlő második újkori lakótelepe 1978-ban épült a Ceglédi úti szükséglakások helyén az V. ötéves terv keretében. A lakótelep, eltérően más városrészek paneltömbjeitől, csupán három nyolclépcsőházas (Bihari út, Kékvirág utca,[m 2] Balkán utca) és egy hat lépcsőházas (Somfa köz), tízemeletes épület található, eltolt négyzet alakban. 1986-ban a lakótelep keleti oldalára három egylépcsőházas, szintén tízemeletes lakóház épült. A lakótelepen összesen 1152 lakás található, kb. 3500 lakossal.

1981-re készült el a Ceglédi úti postásszálló,[4] illetve a Zágrábi úti óvoda.[4]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Vö.: Látványos archív fotósorozat a Ceglédi útról
  2. Korábbi nevén Rabinovits József utca. A lakótelep elkészülését követően, 1978. november 29-én került sor egy mészkő anyagú emléktábla felavatására, melyet az utca névadójának Rabinovits József (1884-1940) tiszteletére helyeztek el, a lakótömb Somfa köz felőli végfalán.

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ^ a b Palasik Mária: X. kerület: Kőbánya. Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 26. old.
  3. Palasik (2000), 33. old.
  4. ^ a b Az V. ötéves terv jóléti és szociális létesítményei, 1981.
  • Budapest teljes utcanévlexikona, Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998. ISBN 963-657-176-7
  • Vörös Károly, Spira György: Budapest történelme IV. (a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
  • Dr. Szalai György: Kőbánya története, Budapest X. Kerületi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 1970.