Csősztorony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csősztorony
Csősztorony 01.JPG
Hely 1103 Budapest, X. ker., Kőér utca 1.
Építési adatok
Építés éve 1844
Építési stílus romantika
Tervező Zofahl Lőrinc
Brein Ferenc
Építész(ek) Zofahl Lőrinc
Elhelyezkedése
Csősztorony (Budapest)
Csősztorony
Csősztorony
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 19° 08′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 19° 08′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csősztorony témájú médiaállományokat.

A Csősztorony egy romantikus épület Budapest X. kerületében. Az egykori kőbányai virágzó szőlőkultúrák emlékét őrzi. Évtizedekig segítette a kőbányai szőlőcsőszök, szőlőpásztorok munkáját, hiszen oltalmazni kellett a szőlőtolvajoktól és a madaraktól is, amelyek gyakran dézsmálták és csipegették a dús fürtöket. Azonban a számottevő szőlőtermelés az 1875 táján bekövetkezett filoxéravész miatt súlyos csapást szenvedett, amiből azt követően már nem tudott újra talpra állni.[1] A kerületi önkormányzat tervei szerint ide lesz átköltöztetve a Helytörténeti Gyűjtemény. A Csősztorony Kőbánya címerében is felbukkan.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Kőbányán, a Harmat utca, a Gitár utca és a Kőér utca kereszteződésében áll a déli oldalon.

Története[szerkesztés]

A Csősztorony 1954-ben[2]

1844-ben épült Zofahl Lőrinc és Brein Ferenc tervei alapján. Az akkor divatos klasszicizmussal szembefordulva gótikus elemeket is felhasználtak rajta, s az épület így a magyar romantika egyik legszebb emléke. Ma országos védettségű műemlék.

Felállítására azután került sor, hogy a 19. század első felében tolvajok károsították a kőbányai szőlőket. Pest város Magisztrátusa pályázatot írt ki 1843-ban egy csősztorony és a hozzá tartozó lakóépület megépítésére. Az épületet a következő évben Zofahl Lőrinc vázlatai alapján Brein Ferenc építette fel. A lépcsős toronyépület magába foglalja a „főcsőszi” házat is.

A 19. század végére eltűntek a szőlők a környékről, de az épület megmaradt, mert 1896-tól a rendőrség használta, 1926-ban felvették a székesfőváros tulajdonában levő műemlékszerű és fokozottabb védelmet érdemlő épületek jegyzékébe. Teljes műemléki védettséget 1949-ben kapott. A 20. században kocsma és étterem működött a falai között.

Leírása[szerkesztés]

Az épület kétszintes. A nyeregtetővel fedett őrházhoz keskeny összekötő taggal kapcsolódik az aszimmetrikusan elhelyezett, négyzet alaprajzú pártázatos épület, innen indul a torony lépcsőzete. A lépcső kilátóhoz vezet, mentükön elegáns vaskorlát fut végig. Az emeleti helyiség bejárati ajtaját gazdag fafaragások borítják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]