Zofahl Lőrinc
| Zofahl Lőrinc | |
| Született | 1791. szeptember 3. Pest |
| Elhunyt | 1863. szeptember 5. Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zofahl Lőrinc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zofahl Lőrinc, Laurentz Zofahl, névváltozat: Czofal (Pest, 1791. szeptember 3. (keresztelés)[1] – Pest, 1863. szeptember 5.)[2] magyar építész.
Életpályája[szerkesztés]
Zofahl András pesti születésű keményítőkészítő és Weiss Anna fia. Építészeti tanulmányait 17 évesen kezdte, egyidejűleg a Schwartz József által vezetett városi rajziskolában is képezte magát hat évig. 1808. június 23. és 1811. június 23. között inas volt Brein Fülöp pesti építőmester mellett. Ezt követően a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának hallgatója volt 1811-12-ben. Bizonyítványa 1812. augusztus 29-én kelt, kiállította Ferdinand von Hohenberg, az építészeti osztály vezetője. 1813 közepe és 1815. július 25. között Aloys Pichl bécsi főhercegi udvari építésznél működött rajzolóként és kőművesként. Pesten munkálkodott, főleg teréz- és józsefvárosi lakóházakat épített 1831 és 1843 között. 1836-tól tagja volt a Szépítési Bizottságnak. Épületeivel jelentős mértékben járult hozzá a biedermeier kori Pest kiépítéséhez. Elhunyt 1863. szeptember 5-én éjjel fél tíz órakor, élete 72., házassága 33. évében. Örök nyugalomra helyezték 1863. szeptember 8-án délután fél 4 órakor a Kerepesi úti temetőben. Neje Hartl Erzsébet volt, aki 12 évvel élte túl, elhunyt 1875. november 1-jén.
Művei[szerkesztés]
Esztergomban[szerkesztés]
Gyöngyösön[szerkesztés]
- Orczy-kastély (ma Mátra Múzeum) átépítése, (1828 körül)
Hajóson[szerkesztés]
- templom
Pesten[szerkesztés]
- Röszler-Muráty-ház (József nádor tér 7., 1833)
- Rottenbiller-ház (Váci u. 59., 1837)
- A Kerepesi úti temető kápolnája[3]
- Csősztorony (X. kerület, Kőér utca 1., 1844)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1791. év.
- ↑ Pest-józsefvárosi róm. kath. halotti anyakönyv, 1863. év, 998. folyószám.
- ↑ Pesti László - Tarjányi Ferenc: Kerepesi temető. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 663. o. ISBN 963-05-6411-4
- Magyar életrajzi lexikon
- Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 03. KÖTET (1971) KOMÁRIK DÉNES: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században: pesti mesterek és mesterjelöltek (418. oldal)
- Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 04. KÖTET (1972) KOMÁRIK DÉNES: Brein Ferenc és a pesti Brein-család (168. oldal)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.