Budapest VIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Józsefváros szócikkből átirányítva)
Budapest VIII. kerülete
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekCorvinnegyed
Csarnoknegyed
Ganznegyed
Losoncinegyed
Kerepesdűlő
Magdolnanegyed
Népszínháznegyed
Orczynegyed
Palotanegyed
Századosnegyed
Tisztviselőtelep
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám1081-1089
PolgármesterPikó András (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselőJámbor András (független)
Népesség
Teljes népesség69 917 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban9.
Népsűrűség11 213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest VIII. kerülete)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 04′ 12″
Budapest VIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros.

Története[szerkesztés]

A középkortól a török hódoltságig[szerkesztés]

A pesti városfalon kívül, a Hatvani kapuból induló kerepesi- és a Kecskeméti kapuból induló szolnoki országutak közé eső terület már 12. században is lakott lehetett. A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy, a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el. Nagyjából a SOTE területén lehetett Ákosnyíre település, ami a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, bár utána a Nyulak-szigete kolostorának adományozta IV. Béla.[4] A Rákos-mezőn (ez a mai Astoria és az ELTE BTK területe) a ferencrendű szerzetesek a 13. század folyamán telepedtek le. Veronai Szent Péter vértanú tiszteletére szentelt templomukat és kolostorukat 12501260 között építtették. 1298-ban III. Endre koronázása alkalmával itt hallgattak misét az ország nagyjai. 1307-ben Károly Róbert megválasztása szintén a „Szent Péter templom mellett", tehát a Rákoson történt. A ferencesek temploma tehát mai helyén kellett, hogy álljon, mivel a Rákos-mező abban az időben kb. a mai Kossuth Lajos utca végénél kezdődött. A templomot a törökök 1541-ben elvették a ferencesektől és mecsetté alakították át. Temetőjükben a szerzeteseken és a világiakon kívül a Szt. Ferenc harmadik rendjéhez tartozó begina-apácák temetkeztek. A török hódoltság idején a törökök is ide temetkeztek.[5] A mai Kálvária tértől délre eső területeken – beleértve a Füvészkert és az Orczy-kert területét is – volt Mátyás király vadaskertje.[6]

17-18. század[szerkesztés]

A terület a törökök elűzése után, egészen a mai Dózsa György út vonaláig Pest város Törvényszékének hatálya alá tartozott, így Pest külterületének számított. Az első, városfalakon túli építkezésre szóló engedélyek 1690-ből ismertek.[7]

A Rókus kápolna[szerkesztés]

Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711. szeptember 4-én avatták fel a Szent Rókus Fogadalmi Kápolnát, amely Pest első kápolnája volt a városfalakon kívül.

Az első betelepülők[szerkesztés]

Mária Terézia idején a Pacsirtamező (Lerchenfeld) és a Tavaszmező (Frühlingsfeld) közötti területre frankok, svábok és bajorok települtek be. Emléküket őrzi a Német utca elnevezése. A Tavaszmező utcát szlovákok, a Koszorú utca környékét magyarok, az attól keletre eső területeket rácok (szerbek) lakták, akik utóbbiak főleg szőlőt termesztettek errefelé. Erre utalt a Dankó utca régi elnevezése a Szőlőkert utca.[6]

A városi tanács 1766-ban a külterületeket a Kerepesi (ma Rákóczi) út vonalával két részre osztva, közigazgatásilag megszervezi a Felső- (északi) és a (déli) Alsó-külvárost.[5][8]

A névadás[szerkesztés]

A 18. század második felére a Pacsirtamező – Tavaszmező – Keresztúri út (a mai Népszínház utca) – Rákos-árok közötti területen falusias település alakult ki, melynek 1777. november 7-én Mária Terézia engedélyezte, hogy fiáról Josephinumnak neveztessék(sic!) el.[6][7]

A Rókus kórház építése[szerkesztés]

A következő nagyobb járvány idején (173940), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt és évről évre bővült. Az 1777-ben elhunyt Tausch Anna-Mária a városra hagyta a vagyonát azzal, hogy abból a város szegényházat építtet. Ő a Rókus-kápolna bejárata feletti domborművön látható, ruhátlan beteget ápoló, idősebb nőalak. 1781-ben azután Jung József tervei alapján, Kardetter Tamás kivitelezésében el is kezdték építeni az épületet, melyhez Pintés Fülöp királyi tanácsos is nagyobb adománnyal járult hozzá. Az eredeti terveket folyamatosan bővítették, először 75 ágyas kórházzá, amely 1794-re készült el, majd újabb épületrész hozzáépítésével 1798-ra 207 férőhelyesre bővítették. A Pesti Polgári Köz Ispotály, melynek első igazgatója dr. Haffner Mihály lett, és aki tisztiorvosként maga is részt vett a tervezésben, jelenleg is működik – a Szent Rókus Kórház Európa egyik legrégebbi, nagy múltú egészségügyi intézménye, 2001 óta a Magyar Örökség része.

Az egykori Rákos-árok partján, a Rókus-mező déli részén, nagyjából azon a területen, ahol ma a Gutenberg tér és a Rákóczi tér helyezkedik el, téglavetők és -égetők működtek.[9] A Rókus kórház és a Palotanegyed azon házainak, melyek a 18. század végén, a 19. század elején épültek, a nagy része ebből a téglából épült.

1785-ben a városfal északnyugati csücske alól (a mai Erzsébet tér) a mai Teleki térII. János Pál pápa térRózsák tere által elfoglalt területre költöztették az állatvásárt.

A Szent József Plébánia[szerkesztés]

A Pacsirtamező keleti oldalán (ma Horváth Mihály tér) Batthyány József hercegprímás Szent József titulussal 1777-ben plébániát alapít. Előzőleg domonkos és pálos szerzetesek miséztek a néhány száz, szétszórtan élő hívőnek a különféle (Rókus, Kálvária, Óhegyi) kápolnákban. Az új plébánia első temploma a mai helyén fából készült.[10] A kőtemplom építését 1797-ben kezdik meg Tallher József terve alapján és 1798-ban már használatba vették. A tornyok 1810-ben készültek el. Kasselik Fidél (1814), majd Barcza Elek (1891–95) az előzőleg klasszicista stílusú templomnak a millenniumra adja meg gazdag, neobarokk díszbe öltöztetett, mai alakját.[8]

A Nemzeti Múzeum és a Palotanegyed[szerkesztés]

Az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum az 1832–36-os országgyűlés határozatára Pollack Mihály tervei alapján 1837 és 1847 között épült meg. Mögötte, az északon a Rákos-mező, keleten a Rókus-mező és a Rákos-árok, délen a Steinbruch- (Kőbánya) árok által határolt területen, főképp vályogból épült, földszintes porták álltak. Az 1838-as árvíz ezek nagy részét elmosta, ill. romba döntötte. Ezután kezdődött meg a felszabaduló telkeken, a később sokáig "mágnásnegyednek" csúfolt területen a paloták és nagypolgári bérházak építése. A Józsefváros 1850-re egy tizenhét és félezer lakosú kisvárossá nőtte ki magát. A parcellázásokból befolyt összegekből feltöltötték és rendezték a régi téglavető és téglaégető területeket, betemették a Rákos árkot. 1873-ban, a főváros egyesítésekor Józsefvárosnak 8 tere és 62 utcája volt.

A Ludovika[szerkesztés]

Az 1808. évi 7. tc. határozott a Magyar Hadi Akadémia alapításáról. A királyi tanács a hadsereg egységét féltve ott gáncsolta az akadémia ügyét, ahol csak tudta. 1829-ben a báró Orczy-család kedvezményes áron eladta az Üllői út mentén fekvő parkszerű kertjét, amelyben üvegházak és kerti épületek is álltak. Festetics Antal gróf olcsón, Pest városa pedig ingyen engedte át szomszédos telkét. Az összesen 27 hektáros területen az 1830. június 28-án tartott ünnepélyes alapkőletétellel indult meg az építkezés. A terveket Pollack Mihály készítette, a kivitelezést Gömöry Károly építőmester vezette. 1836 végén elkészült a 124 szobát, 37 tantermet, 17 konyhát, 62 éléskamrát, lovardát és kápolnát magában foglaló épületkomplexum. Az angolpark-jellegű Orczy-kert, benne a több mint egy holdas tóval, továbbra is nyitva állt a sétálók előtt. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején az üres házba menekítették a saját épülettel még nem rendelkező Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, és átmenetileg itt szállásolták el a hajléktalanná vált pestiek ezreit is. A következő országgyűlések újra és újra követelték az akadémia megnyitását, de mivel az oktatási rendszer és a tanítási nyelv kérdésében mindkét fél mereven ragaszkodott álláspontjához, egy lépést sem haladt előre az ügy. Végül csak 1872. november 1-jén, nyolc évtizedes huzavona után kezdte meg működését falai között a Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémia, amely a közös hadsereg kiegészítő részét alkotó honvédség számára képzett tiszteket.

Nemzeti- és Népszínház, valamint Színészeti Tanoda[szerkesztés]

Az első Nemzeti Színház (ekkor még Pesti Magyar Színház néven) az Astoria Józsefvárosi sarkán nyitotta meg kapuit 1837. augusztus 22-én. 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” a Népszínházat bérelték ki. A mai Blaha Lujza téren felépült Népszínház 1875. október 15-i ünnepélyes avatását személyes jelenlétével tüntette ki Ferenc József király és Rudolf trónörökös is. Megnyitása után húsz évig virágzott itt a népi színjátszás, majd a közönség igényét követve, helyét a színház repertoárjában az operett vette át. Máder Rezső, a m. kir. operaház igazgatója a színház bérleti jogát 1907. október 1-én kapta meg, azonban fél év után sehogy nem tudta költségeit kitermelni, így a bérbeadó bizottmány elfogadta a kormány ajánlatát és a 10 éves időszakból fennmaradó időre a Nemzeti Színházzal kötött bérleti szerződést úgy, hogy az mind a csődbe jutott igazgatóknak, mind az színházat tulajdonló alapítványnak is előnyös volt. A bérletet ezután többször meghosszabbították, egészen 1947-ig, amikor a színházat államosították. A társulat végül 56 éven át játszott itt, majd 1965-ben az épületet lebontották. I. Ferenc József 1863. május 10. napján elrendelte a művészi erők gyarapításának céljából egy Színészeti Tanoda felállítását. Ez az akkori Nemzeti Színház melletti bérházban kezdte meg működését, majd hosszas hányattatás után 1905-ben költözhetett állandó otthonba az ekkor már Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiának nevezett intézmény.

VIII. kerület[szerkesztés]

Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésekor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. A kerület számozása és határai ezután, ellentétben a többi kerülettel, már sem az 1930-as, sem az 1950-es bővítés és átszabás során sem módosult.

Egyetemek a Józsefvárosban[szerkesztés]

A Királyi Magyar Tudományegyetem első fakultása, amely a Józsefvárosba költözött az orvosi volt. Ez az Astorián álló Nemzeti színház mögött, a Kiskörúton kapott helyet, ami viszont már a beköltözéskor kicsinek bizonyult, így az orvosi karnak csak az 1873-ban építeni kezdett Üllői úti épülettömbök jelentenek majd hosszabb időre megoldást.[11] 1871-ben a Trefort-kertben felépült a Vegytani Intézet, majd 1881-ben a Múzeum körúton a Műegyetemnek szánt épület, amibe végül a Bölcsészkar költözik be. 1978-ban készült el a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET), ami sokáig a SOTE jelképe volt és a maga 89 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete.

A mai Népszínáz utca és József körút sarkán 1879-ben alapították meg a Budapesti Állami Közép-Ipartanodát, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét.

Az 1898-ban alapított Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola egy bérházban működött a Kisfaludy utca 26. szám alatt, amíg 1901-ben Pártos Gyula építőművész tervei alapján fel nem épült a Tavaszmező utcai épület. Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve: Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Az iskola neve 1941-ben ismét változott, ekkor Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskolára. 1955-ben technikum, 1962-ben felsőfokú technikum lett. 1969-ben azután főiskolává alakították, így lett Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Ma a Bánkival együtt az Óbudai Egyetem része.

A rendszerváltás után megalapított egyházi egyetemek, így a Pázmány Péter Katolikus- és a Károli Gáspár Református Egyetem egyes karai is a Józsefvárosban kerültek elhelyezésre.

A 2002-ben alapított Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem a Pollack Mihály téri Festetics-palotában került elhelyezésre.

A kerület legújabb egyeteme a 2011-ben alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely U alakban öleli körbe az Orczy-kertet.

Földrajz[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Nyugatról Budapest V. kerülete Belváros városrésze, északnyugatról Budapest VII. kerülete (Erzsébetváros), északról Budapest XIV. kerületeIstvánmező városrésze, keletről Budapest X. kerülete Laposdűlő, délkeletről Népliget városrésze, délről Budapest IX. kerülete Külső-, délnyugatról Belső- és Középső-Ferencváros városrésze határolja.

Kerületek és természetes határok földrajzi elhelyezkedése a szélrózsa 8 irányában
Budapest VII. kerülete (Erzsébetváros) Budapest XIV. kerülete (Istvánmező)
Budapest V. kerülete (Belváros)

Észak
Nyugat  Budapest VIII. kerülete  Kelet
Dél

Budapest X. kerülete (Laposdűlő)
Budapest IX. kerülete (Belső- és Középső-Ferencváros) Budapest IX. kerülete (Külső-Ferencváros) Budapest X. kerülete (Népliget)

Politika[szerkesztés]

1949-ig a kerületet elöljárók vezették, akiket a "Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól" szóló 1893. évi XXXIII. törvénycikk 5.§-a alapján élethosszig nevezett ki a főváros törvényhatósági bizottsága.[12] Az utolsó elöljáró Lakatos Imre volt.[13]

1950-ben átalakították a közigazgatást. Az elöljáróságokból kerületi Tanácsok lettek. A VIII. kerületi Tanács első elnöke Barabás Bertalanné gépmunkás lett.

A kerület lakosai először 1990-ben választhatták meg (közvetve) a polgármesterüket. A képviselő-testület a kerület első polgármesterének az SZDSZ frakcióvezetőjét, Koppány Zoltánt választotta. Koppány és fideszes alpolgármestere Lőrinczi Reich József ellen, a pénzügyi fegyelem megsértése és korrupciós ügyek miatt fegyelmi eljárást folytatott a képviselő-testület, majd el is marasztalta őket. Emiatt kihátrált mögülük az SZDSZ-frakció és a Fidesz felmondta a koalíciós együttműködést. Ennek hatására mindketten lemondtak tisztségükről. Ezután csak hosszas huzavona után sikerült polgármestert választani a kerület élére.[14] A kerület új polgármestere 1993-tól bő másfél évtizeden át Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről.[15] Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. Helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. 2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 27-ről 17 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből áll. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[16] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[17] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. 2018-ban Kocsis Máté lemondott a polgármesterségről, mivel országgyűlési képviselő lett, és ezzel időközi választást kellett kiírni, amelyet Sára Botond (Fidesz) alpolgármester nyert meg.[18] A 2019-es önkormányzati választásokat az összellenzéki Pikó András nyerte meg, így ő váltotta Sára Botondot a polgármesteri székben.[19]

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és Kiskörút közötti részén.

Polgármesterek[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés
Koppány Zoltán SZDSZ 1990 – 1992 Az 1990-es választási eredmények:[20]
Csécsei Béla SZDSZ 1993 – 2009 Az 1993-as időközi választási eredmények:
Az 1994-es választási eredmények:[21]
Az 1998-as választási eredmények:[22]
SZDSZ-MSZP A 2002-es választási eredmények:[23]
SZDSZ A 2006-os választási eredmények:[24]
Dr. Kocsis Máté Fidesz-KDNP 2009 – 2018 A 2009-es időközi választási eredmények:[25]
A 2010-es választási eredmények:[26]
A 2014-es választási eredmények:[27]
Dr. Sára Botond Fidesz-KDNP 2018 – 2019 A 2018-as időközi választási eredmények: [28]
Pikó András Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 2019 – A 2019-es választási eredmények:[2]

Időközi polgármester-választások a kerületben[szerkesztés]

A kerületben a rendszerváltás óta eltelt időszakban eddig három ízben kellett időközi polgármester-választást tartani: 1993-ban, 2009-ben és 2018-ban. Ezek közül az elsőre azért volt szükség, mert az 1990-ben megválasztott Koppány Zoltán 1992. október 19-én benyújtotta lemondását Demszky Gábor főpolgármesternek.[14] 2009. november 22-én is hasonló okból került sor az időközi választásra: az 1993-ban megválasztott, majd négy ciklusra újraválasztott Csécsei Béla 2009. szeptember 2-án leköszönt posztjáról, megromlott egészségügyi állapotára hivatkozva.[29] Ugyancsak lemondás volt az oka a 2018. július 8-i időközi választásnak: ezúttal dr. Kocsis Máté vált meg a polgármesteri széktől, 2018. április 17-ével, de ő azért, mert a 2018-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri szerepkörrel, és ő a parlamenti munkát választotta.[30]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]

  • A polgármester-választás eredménye[31]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pikó András MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 11 241 49,6%
Sára Botond Fidesz-KDNP 10 972 48,42%
Suda Dezső Független 229 1,01%
Körmendi Gábor Attila KÉP 118 0,52%
Fehérvári Zsolt Munkáspárt 102 0,45%
Összesen 22 662 100%
  • A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után[32][33]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  MomentumDKMSZPPárbeszédLMPSzolidaritás 10 P                        
  FideszKDNP 7                          

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 10. és 11. számú választókerületekhez.[34]

Régi Budapest 10. számú választókerület[35]

Régi Budapest 11. számú választókerület[36]

Jelenleg a VIII. kerület szintén két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 1. sz. és a Budapesti 6. sz.-hoz.

Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület

Név Párt Terminus Választókerület Megjegyzés
Rogán Antal Fidesz-KDNP 2014–2018 Budapesti 1. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[37]
Csárdi Antal LMP 2018– A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[38]
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[39]

Budapesti 6. sz. országgyűlési egyéni választókerület

Név Párt Terminus Választókerület Megjegyzés
Vas Imre Fidesz-KDNP 2014–2018 Budapesti 6. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[40]
Kocsis Máté Fidesz-KDNP 2018–2022 A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[41]
Jámbor András DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd 2022– A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[42]

Városrészei[szerkesztés]

József körút – 1917

A kerületnek korábban négy városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[43]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet,[1] így jött létre a Corvinnegyed, a Csarnoknegyed, a Ganznegyed, a Losoncinegyed, a Magdolnanegyed, a Népszínháznegyed, az Orczynegyed, a Palotanegyed és a Századosnegyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[46][47]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 42 331 —    
1880 65 083 4,30%
1890 94 528 3,73%
1900 141 056 4,00%
1910 164 255 1,52%
1920 158 765 −0,34%
1930 154 485 −0,27%
1941 165 058 0,60%
1949 139 673 −2,09%
1960 142 783 0,20%
1970 139 000 −0,27%
1980 110 532 −2,29%
1990 92 386 −1,79%
2001 81 787 −1,11%
2011 76 250 −0,70%
2022 70 048 −0,77%

A VIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 23 685 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,2%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 6202 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 10 226 ember volt. A VIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 16% volt. 2022-ben a férfiaknál 70,9, a nőknél 78,4 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 23 577 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 22 572 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 90,4%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 34%-a, mintegy 23 788 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a VIII. kerület lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1910-ig. A közlekedési infrastruktúra kiépülése, és a fejlődő ipar is hozzájárult a pozitív folyamathoz. Az 1910-es éveket követő gazdasági pangás következtében a növekedés megtorpant. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 15,4%-át veszítette el. A háború végétől egészen a 60-as évekig stagnált a kerület népessége. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a VIII. kerületben, mint 1890-ben. A legtöbben 1941-ben éltek a kerületben 165 058 fő.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló VIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség[szerkesztés]

Iskolai végzettség[48]
Általános iskolát nem végezte el
  
3991
Általános iskola
  
10206
Szakmunkás
  
6875
Érettségi
  
22572
Diploma
  
23577
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a VIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 23 757 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 22 800 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 11 678 fővel, a diplomával rendelkezők 11 202 fővel, végül a szakmunkások 7545 fővel.[49]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a VIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 24 381 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 18 340 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 14 926 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9547 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5316 fővel.[50]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a VIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 23 577 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 22 572 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 10 206 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 6875 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 3991 fővel.[48]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[51]
Nemzetiség Népesség (2022)
Romani Cigány 1654
Ukrán Ukrán 1648
Német Német 1121
Kínai Kínai 1102
Román Román 935

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 81 787 fő volt, ebből 73 388 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 10,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5953 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2989 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (2771 fő), német (659 fő) és a szlovák (249 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[52]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 76 250 fő volt, ebből 58 750 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 16,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8909 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3993 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (3050 fő), német (998 fő) és a román (622 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.[53]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 70 048 fő volt, ebből 50 848 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 34%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 13 868 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 9920 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (1654 fő), ukrán (1648 fő) és a német (1121 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[51]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Romani Ukrán Német Kínai Román
2001 89,73% 3,39% 0,16% 0,81% - 0,27%
2011 77,05% 4% 0,16% 1,31% 0,72% 0,82%
2022 72,59% 2,36% 2,35% 1,6% 1,57% 1,34%

Vallási összetétel[szerkesztés]



VIII. kerület lakóinak vallási összetétele 2011-ben[54]

  Római katolikusok (26,7%)
  Reformátusok (8,5%)
  Evangélikusok (1,3%)
  Izraeliták (0,5%)
  Buddhisták (0,3%)
  Muszlimok (0,3%)
  Egyéb (2,8%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (21,4%)
  Nem válaszolt (37%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Józsefvárosban a lakosság több mint fele (64,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[55] A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (46,6%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 36 639 fő, míg a görögkatolikusok 1427 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 026 fő) és evangélikusok (1742 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (190 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 480 fő. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,3%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,9%-a vallotta magát.[55]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a Józsefvárosban a lakosság kevesebb mint fele (41,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[54] Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legszámosabb vallási csoport a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (27,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel felére esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 325 fő, míg a görögkatolikusok 704 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (6504 fő) és evangélikusok (1018 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (215 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Közülük kiemelkedő a Jehova tanúi (439 fő) és a Hit Gyülekezete (260 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 340 fő. A kerületben emelkedett a buddhizmus hitvallók (254 fő), illetve az iszlám hitvallók (235 fő) száma. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (37%), tíz év alatt a duplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 21,4%-a vallotta magát.[54]

Közlekedés[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok, gyűjtemények[szerkesztés]

Talált történetek kiállításmegnyitó a Müsziben
Pillanatkép a Szövetkezeti Szubsztancia előadásból

Közoktatás[szerkesztés]

A Józsefváros jelentősebb közoktatási intézményei:

Egyetemi, főiskolai karok[szerkesztés]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu pp. 458. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  5. a b Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története (80. old.), mek.oszk.hu - 1933
  6. a b c Pilinyi Péter, Gavlik István (2004. március 3.). „Józsefváros” (PDF). Budapesti Históriák. (Hozzáférés: 2021. március 11.)  
  7. a b Budapest (1775) • Pest és környékének áttekintő térképe | Mapire - Történelmi Térképek Online (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  8. a b Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. web.archive.org, 2009. november 4. [2009. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  9. Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (26. oldal) Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, Bevezető a „Kültelki színházak műsora" című sorozathoz - 1986.
  10. Budapest (1785) • Pest belterületének kataszteri térképe | Mapire - Történelmi Térképek Online (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  11. A Semmelweis Egyetem részletes története (magyar nyelven). semmelweis.hu. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  12. 1893. évi XXXIII. törvénycikk Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  13. Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946) | Library | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  14. a b Önkormányzati válság a Józsefvárosban | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  15. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  16. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  17. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  18. Tamás, Német. „A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere”, 2018. július 8. (Hozzáférés ideje: 2018. július 8.) (magyar nyelvű) 
  19. Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  20. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  21. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  22. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  23. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  24. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  25. Budapest VIII. kerületének időközi polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. november 22. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  26. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  27. Budapest VIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  28. A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere. Index.hu, 2018. július 8. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  29. https://www.origo.hu/itthon/20090902-lemondott-csecsei-bela-jozsefvaros-polgarmestere.html
  30. Csendben lemondott Kocsis Máté, és ő még csak a kezdet, 2018. április 24. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  31. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=008&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  32. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=008&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  33. https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/budapest-viii.-kerulet-20220626?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=5&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=008&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=336&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  34. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  35. Budapest 10. számú választókerületének választási eredményei
  36. Budapest 11. számú választókerületének választási eredményei
  37. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E01/evkjkv.html
  38. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=1
  39. https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-01
  40. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E06/evkjkv.html
  41. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=6
  42. https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-06
  43. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  44. Ittlakunk honlapján Információ "Ittlakunk" honlapon
  45. [1] Startlap - minden rovat - Bank menüpontból elérhető
  46. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  47. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gA5KAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
  48. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpAEYE2YWumlX5gGYVufmAFl2FoQpC0_ygA=
  49. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhdaElfmAZnW5-YAWHYWhCkKT_KA===
  50. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQMRRwAaW6aOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FoQpC0_ygA=
  51. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBOsNmeHzc5rjg0ICANKAjDXDhgv5YX6ffZ6GgAMT4HxmQwohUx-SAA===
  52. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBOsNmeHzc5rjg0ICANKAjDXDhgv5YX6ffZ6GgAMT4HxmQwohUx-SAA===
  53. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAOSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BTrDYXx63ODccGggQBpIEYG4ccH_LB_L4HPQ0ABifE-s2GFEKWPyQA==
  54. a b c http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  55. a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  56. Oktatási nevelési intézmények a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján
  57. Martin Putschögl: Revolution in der Josefstadt (német nyelven). Der Standard, 2009. március 30. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]