Budapest VIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Józsefváros szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Budapest VIII. kerülete
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Budapest VIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Corvin-negyed
Csarnok negyed
Ganz negyed
Losonci negyed
Kerepesdűlő
Magdolna negyed
Népszínház negyed
Orczy negyed
Palotanegyed
Százados negyed
Tisztviselőtelep
[1]
Irányítószám 1081-1089
Polgármester Sára Botond (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népesség 76 152 fő (2017. jan. 1.)[2]
Rangsorban 9.
Népsűrűség11 213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″
Budapest VIII. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros. Nevét 1777-ben kapta, különböző források szerint vagy az abban a korszakban épült plébániatemplom védőszentje, Szent József[3][4][5] (Jézus nevelőapja[6]), vagy József trónörökös után,[6][7][8] de van olyan feltevés is, mely szerint az elnevezés mindkét személyre utal[9] egyszerre.

Földrajz[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest VII. kerülete, északról Budapest XIV. kerülete, keletről Budapest X. kerülete, délnyugatról Budapest IX. kerülete, nyugatról Budapest V. kerülete határolja.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A kerület polgármestere 1993 óta Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről,[10] helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. 2018-ban Kocsis Máté lemondott a polgármesterségről, mivel országgyűlési képviselő lett, és ezzel időközi választást kellett kiírni, az időközi polgármesteri választást Sára Botond (Fidesz) alpolgármester nyerte meg.[11]

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és Kiskörút közötti részén.

Városrészei[szerkesztés]

József körút – 1917

A kerületnek korábban négy városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[12]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet,[1] így jött létre a Corvin-negyed, a Csarnok negyed, a Ganz negyed, a Losonci negyed, a Magdolna negyed, a Népszínház negyed, az Orczy negyed, a Palotanegyed és a többi Százados negyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Józsefváros lakónépessége 2011. január 1-jén 76 250 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,4%-át tette ki. Józsefváros, Budapest harmadik legsűrűbben lakott kerülete, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 11 131 ember volt. Józsefváros népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 15%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Józsefvárosban kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 151 nő jut. 2009-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 76,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[13] A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,9%-a, mintegy 9 086 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Józsefváros lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1910-ig. A közlekedési infrastruktúra kiépülése, és a fejlődő ipar is hozzájárult a pozitív folyamathoz. Az 1910-es éveket követő gazdasági pangás következtében a kerület népessége megtorpant. A legtöbben 1941-ben éltek a kerületben, 165 058-en. Az 1940-es évektől egészen napjainkig csökken a kerület népessége, ma már kevesebben laknak Józsefvárosban, mint 1890-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló józsefvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református és az evangélikus.

Lakosságszám[14]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 42 331 —    
1880 65 083 4,30%
1890 94 528 3,73%
1900 141 056 4,00%
1910 164 255 1,52%
1920 158 765 −0,34%
1930 154 485 −0,27%
1941 165 058 0,60%
1949 139 673 −2,09%
1960 142 783 0,20%
1970 139 000 −0,27%
1980 110 532 −2,29%
1990 92 386 −1,79%
2001 81 787 −1,11%
2011 76 250 −0,70%
2017 76 152 −0,02%


Etnikai összetétel[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[15]
Nemzetiség Népesség (2011)
Romani Cigány 3 050
Német Német 998
Román Román 622
Kína Kínai 547
Arab Arab 301
Orosz Orosz 254

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 81 787 fő volt, ebből a válaszadók 78 663 fő volt, 73 388 fő magyarnak, míg 2 771 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 659 fő német, 443 fő kínai, 249 fő szlovák, 223 fő román, 112 fő arab etnikumnak vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 76 250 fő volt, ebből a válaszadók 67 836 fő volt, 58 750 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[17] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a románok (622 fő), arabok (301 fő) és az oroszok (254 fő) száma nőtt. A román nemzetiségűek és az arabok száma meg megháromszorozódott. Kismértékben nőtt a cigányok (3050 fő), németek (998 fő) és a kínaiak (547 fő) száma. A szlováknak vallók száma (161 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt.[18] A budapesti kerületek közül, Józsefvárosban él a legtöbb magát cigánynak valló nemzetiségi.


Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Romani Német Román Kína Arab Orosz Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[19] 89,73% 3,38% 0,80% 0,27% 0,54% 0,13% - 5,15% 100%
2011[20] 77,04% 4% 1,30% 0,81% 0,71% 0,39% 0,33% 15,42% 100%

Vallási összetétel[szerkesztés]



Circle frame.svg

VIII. kerület lakóinak vallási összetétele 2011-ben[21]

  Római katolikusok (26,7%)
  Reformátusok (8,5%)
  Evangélikusok (1,3%)
  Izraeliták (0,5%)
  Buddhisták (0,3%)
  Muszlimok (0,3%)
  Egyéb (5,8%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (18,4%)
  Nem válaszolt (37%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Józsefvárosban a lakosság több mint fele (64,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[22] A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (46,6%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 36 639 fő, míg a görögkatolikusok 1 427 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 026 fő) és evangélikusok (1 742 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (190 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 480 fő. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,3%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,9%-a vallotta magát.[23]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Józsefvárosban a lakosság kevesebb mint fele (41,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[24] Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (27,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel felére esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 325 fő, míg a görögkatolikusok 704 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (6 504 fő) és evangélikusok (1 018 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (215 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Közülük kiemelkedő a Jehova tanúi (439 fő) és a Hit Gyülekezete (260 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 340 fő. A kerületben emelkedett a buddhizmus hitvallók (254 fő), illetve az iszlám hitvallók (235 fő) száma. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (37%), tíz év alatt a duplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 18,4%-a vallotta magát.[25]

Közlekedés[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Budapest M2 Metro.svg Astoria 1970. április 3. Logo tramway-budapest.svg 47, 47B, 48, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 74
BKV busz symbol.svg 5, 7, 8E, 9, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
BKK night line logo.svg 907, 908, 909, 914A, 914, 914A, 916, 931, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
Budapest M2 Metro.svg Blaha Lujza tér 1970. április 3. Logo tramway-budapest.svg 4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
Budapest trolleybus symbol.svg 74
BKV busz symbol.svg 5, 7, 7E, 8E, 99, 108E, 110, 112, 133E, 178, 217E
BKK night line logo.svg 907, 908, 923, 931, 956, 973, 990
Budapest M2 Metro.svg
Budapest M4 Metro.svg
Keleti pályaudvar 1970. április 3. Budapest M2 Metro.svg
2014. március 28. Budapest M4 Metro.svg
Logo tramway-budapest.svg 24
Budapest trolleybus symbol.svg 73, 76, 78, 79, 80, 80A
BKV busz symbol.svg 5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
BKK night line logo.svg 907, 908, 931, 956, 973, 990
BSicon MAV.svg  G10   S60   G60   Z60   S80   G80  IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, Railjet logo.svg
Budapest M2 Metro.svg Puskás Ferenc Stadion 1970. április 3. Logo tramway-budapest.svg 1
Budapest trolleybus symbol.svg 75, 77, 80, 80A
BKV busz symbol.svg 95, 130, 195
BKK night line logo.svg 901, 908, 918, 931, 937, 956, 990
Bkktavolsagibusz.svg 396, 397, 398, 399, 400, 402, 403, 410, 412, 414, 422, 424, 430, 432, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 485, 486, 492
Bkktavolsagibusz.svg 1020, 1021, 1024, 1031, 1032, 1034, 1035, 1037, 1039, 1040, 1045, 1046, 1049, 1050, 1052, 1054, 1057, 1059, 1060, 1061, 1063, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1075, 1076, 1077, 1078, 1520
Budapest M3 Metro.svg Népliget 1980. március 29. Logo tramway-budapest.svg 1
BKV busz symbol.svg 254E
BKK night line logo.svg 901, 914, 914A, 918, 937, 950, 950A
Bkktavolsagibusz.svg 607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 660, 661, 705
Bkktavolsagibusz.svg 600, 1080, 1081, 1082, 1085, 1087, 1088, 1090, 1092, 1093, 1094, 1100, 1101, 1110, 1111, 1113, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1163, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1185, 1188, 1190, 1193, 1194, 1201, 1202, 1205, 1206, 1212, 1224, 1229, 1230, 1240, 1242, 1244, 1251, 1253, 1257, 1268, 1269, 1520
Budapest M3 Metro.svg Nagyvárad tér 1976. december 31. Logo tramway-budapest.svg 24
BKV busz symbol.svg 281
BKK night line logo.svg 914, 914A, 950, 950A
Budapest M3 Metro.svg Klinikák 1976. december 31. BKK night line logo.svg 914, 914A, 950, 950A
Budapest M3 Metro.svg Corvin-negyed 1976. december 31. Logo tramway-budapest.svg 4, 6
BKK night line logo.svg 914, 914A, 923, 950, 950A, 979, 979A
Budapest M3 Metro.svg
Budapest M4 Metro.svg
Kálvin tér 1976. december 31. Budapest M3 Metro.svg
2014. március 28. Budapest M4 Metro.svg
Logo tramway-budapest.svg 47, 47B, 48, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 83
BKV busz symbol.svg 9, 15, 115
BKK night line logo.svg 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
Budapest M4 Metro.svg Rákóczi tér 2014. március 28. Logo tramway-budapest.svg 4, 6
BKK night line logo.svg 923
Budapest M4 Metro.svg II. János Pál pápa tér 2014. március 28. Logo tramway-budapest.svg 28, 28A, 37, 37A, 62
BKV busz symbol.svg 99, 217E

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok, gyűjtemények[szerkesztés]

Talált történetek kiállításmegnyitó a Müsziben
Pillanatkép a Szövetkezeti Szubsztancia előadásból

Közoktatás[szerkesztés]

A Józsefváros jelentősebb közoktatási intézményei:

Egyetemi, főiskolai karok[szerkesztés]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Bécs VIII. kerületét szintén Józsefvárosnak (Josefstadt) hívják.

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (26. oldal) Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, Bevezető a „Kültelki színhazak műsora" című sorozathoz - 1986.
  4. Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története (80. old.), mek.oszk.hu - 1933
  5. Józsefvárosi lexikon. Budapest, 1970. XI. old.
  6. ^ a b Vasárnapi Ujság 42. évf. 19. sz. Kazár Emil: A józsefvárosi templom falfestményei Roskovics Ignácztól. (299. oldal) - 1895. május 12.
  7. Berza László: Budapest lexikon I-II. - 1993
  8. Erdő Péter mutatott be szentmisét Józsefvárosban, jozsefvaros.hu - 2015. március 23.
  9. Születésnapi ünnepség a Turay Színházban, jozsefvaros.hu - 2014. november 08.
  10. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  11. Tamás, Német. „A fideszes Sára Botond lett Józsefváros polgármestere”, 2018. július 8. (Hozzáférés ideje: 2018. július 8.) (hu nyelvű) 
  12. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  13. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/varhatoelet10.pdf
  14. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  15. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  18. [1]
  19. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  20. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  21. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  22. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  23. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  24. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  25. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/

Forrás[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés]