Budapest kerületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest kerületeinek sorrendje népesség szerint szócikkből átirányítva)

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei.

Budapest districts map.svg

A kerületek főbb adatai[szerkesztés]

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető

Kerületszám Kerület neve Népesség (2015. január 1.) Terület (km2) Népsűrűsége (fő/km2) Létrehozásának dátuma
x 0 0 0 x
I. Várkerület 24 933 3,41 7 312 1873. november 17.
II. - 89 598 36,34 2 466 1873. november 17.
III. Óbuda-Békásmegyer 128 535 39,70 3 238 1873. november 17.
IV. Újpest 101 182 18,82 5 376 1950. január 1.
V. Belváros-Lipótváros 26 277 2,59 10 146 1873. november 17.
VI. Terézváros 38 757 2,38 16 284 1873. november 17.
VII. Erzsébetváros 54 129 2,09 25 899 1873. november 17.
VIII. Józsefváros 76 957 6,85 11 234 1873. november 17.
IX. Ferencváros 59 121 12,53 4 718 1873. november 17.
X. Kőbánya 78 703 32,49 2 422 1873. november 17.
XI. Újbuda 152 620 33,49 4 557 1934. március 1.x
XII. Hegyvidék 58 322 26,67 2 187 1940. július 1.x
XIII. - 120 199 13,44 8 943 1938. június 15.x
XIV. Zugló 124 956 18,13 6 892 1935. június 15.x
XV. - 80 327 26,94 2 982 1950. január 1.
XVI. - 72 904 33,51 2 176 1950. január 1.
XVII. Rákosmente 87 569 54,82 1 597 1950. január 1.
XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre 101 613 38,60 2 632 1950. január 1.
XIX. Kispest 60 904 9,38 6 493 1950. január 1.
XX. Pesterzsébet 65 851 12,18 5 406 1950. január 1.
XXI. Csepel 76 824 25,75 2 983 1950. január 1.
XXII. Budafok-Tétény 54 504 34,25 1 591 1950. január 1.
XXIII. Soroksár 22 833 40,77 560 1994. december 11.
Összesen 1 757 618 525,13 3 347

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története[szerkesztés]

1873 és 1930 között[szerkesztés]

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)


1930 után[szerkesztés]

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után[szerkesztés]

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi kilenc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

Városrészek[szerkesztés]

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület, azaz Terézváros áll.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem.

A kerületek testvértelepülései[szerkesztés]

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]