Ugrás a tartalomhoz

Budapest XX. kerülete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XX. kerülete
A Magyarok Nagyasszonya templom
A Magyarok Nagyasszonya templom
Budapest XX. kerülete címere
Budapest XX. kerülete címere		 Budapest XX. kerülete zászlaja
Budapest XX. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Pesterzsébet
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekErzsébetfalva
Gubacs
Gubacsipuszta
Kossuthfalva
Pacsirtatelep
Szabótelep
[1]
Alapítás ideje1950. január 1.
Irányítószám1201–1205
PolgármesterSzabados Ákos (független)[2]
Országgyűlési képviselőKátai-Németh Vilmos (TISZA)
Tarr Zoltán (TISZA)
Népesség
Teljes népesség61 128 fő (2025. jan. 1.)[3]
Rangsorban14.
Népsűrűség5359 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,19 km²
Elhelyezkedése
Budapest XX. kerülete (Budapest XX. kerülete)
Budapest XX. kerülete
Budapest XX. kerülete
Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″47.435000°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″47.435000°N 19.116667°E
Térkép
Budapest XX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XX. kerülete témájú médiaállományokat.
A 2021-ben átadott Összetartozás-templom Gubacsipusztán

A XX. kerület, vagy hivatalos nevén Pesterzsébet (németül: Pester Elisabethdorf vagy Pestelisabeth) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pest déli részén fekszik. Északon a IX. kerület, nyugaton a Ráckevei-Duna által a XXI. kerület, délen a XXIII. kerület, míg keleten a XIX. kerület határolja. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.

A kerületnek jelenleg 6 városrésze van: Erzsébetfalva, Gubacs, Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep és a Szabótelep. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Kossuth tér, a Török Flóris tér, valamint a Szent Erzsébet tér. A kerület kulturális életének fontos eleme a Csili Művelődési Központ, amely a helyi közösségi és kulturális programok egyik meghatározó helyszíne. A kerületben található továbbá a Pesterzsébeti Múzeum, valamint a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő, amelyek a kerület fontos kulturális és rekreációs központjai közé tartoznak.

A kerület mai formája nagyrészt az 1950-es budapesti közigazgatási átszervezés során alakult ki, amikor Pesterzsébet Budapest hivatalos kerületévé vált. A település fejlődése a 19. század második felében gyorsult fel, amikor Erzsébetfalva néven önálló nagyközségként jött létre. A vasútvonalak kiépítése és az ipari üzemek megjelenése jelentősen hozzájárult a terület fejlődéséhez. A 20. század elejére a környék sűrűn lakott munkás- és ipari településsé vált, ahol gyárak, műhelyek és munkáslakások épültek.

Területe körülbelül 12,19 km², lakossága mintegy 61 000 fő, így a kerület népsűrűsége meghaladja az 5300 fő/km²-t. Ezzel a főváros közepes méretű és közepes népsűrűségű kerületei közé tartozik. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északnyugaton szinte teljes egészében a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, a Határ út csücskében bekanyarodik a határvonal a Gubacsi út mentén a Lidl áruháznál, majd az Elmű Pesterzsébet Alállomásnál visszafordul a Határ út további részére, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza (a Nagykőrösi út) választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.

A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.

Pesterzsébet városrészei
Városrész neve Utcanevek jellege Irányítószám szerint Látnivalók
Erzsébetfalva híres magyar személyiségnevek 1201, 1203, 1204, 1205 Városháza, Szent Erzsébet-templom
Gubacs vízisportokkal, régi téglagyárral kapcsolatos nevek 1203 Duna
Gubacsipuszta régi magyar városnevek és területelnevezések 1202, 1204 Újtelepi-parkerdő
Pacsirtatelep férfinevek 1201 Pestszenterzsébeti temető
Szabótelep híres magyar személyiségnevek 1201, 1204, Klapka téri templom

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.[4]

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953–1957 között épült, jellegzetes szocreál stílusban.[5]

A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976–1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.[6] 1979 novemberében készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között.[7] Az 1970-ben elkészült, irányonként egy forgalmi sávos Nagysándor József utcai felüljáró helyett 1989-ben irányonként két sávos kapacitású felüljáró épült.[8][9] Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.

A kerület központjában a nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1962–1987 között több ütemben, budapesti és kecskeméti elemekből készült házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel.[10][11] Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a Nagy Győri István utca és az Ady Endre utca közötti szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakítottak, amit a helyiek „Kosuti”-nak neveznek. A Topánka és a Vörösmarty utca sarkán 1985-ben adták át a Erzsébet Áruházat.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. A Gubacsi lakóteleptől délre 2000–2005 között épült fel a Mediterrán lakópark.[12]

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt, városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.

Politika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A polgármester-választás eredménye[22]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Szabados Ákos Független 13 084 49,60%
Fekete Katalin DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK 9326 35,35%
Tóth Zoltán József   Mi Hazánk 2097 7,95%
Nemes László Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek 1314 4,98%
Rovó László Attila Jobbik 558 2,12%
Összesen 26 379 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[23]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK 8                          
  Fidesz – KDNP 7                          
Független 1 P                        
  Mi Hazánk 1                          
Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek 1                          

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-2022 között a XX. kerület teljes egésze a XIX. kerület szomszédos részeivel együtt Budapesti 16. számú országgyűlési egyéni választókerületet alkotta.[24]

Budapest 16. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselői:

Ciklus Név Párt
2014 – 2018 Dr. Hiller István MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP[25]
2018 – 2022 MSZP-Párbeszéd[26]
2022 – 2026 DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd[27]

A 2026-os országgyűlési választásokra Budapesten új egyéni választókerületek kerültek kialakításra. A XX. kerület kisebb, nyugati része ekkor az új Budapesti 9. sz. egyéni választókerület része lett a IX. és XI. egyes környékeivel és a XXI. kerülettel együtt. A kerület többsége a XVIII. kerület déli részével és a XXIII. kerülettel közös, szintén újonnan létrejött Budapesti 16. sz. egyéni választókerülethez tartozik.[28]

Időszak Képviselő Párt Választókerület
2026- Kátai-Németh Vilmos   TISZA[29] Budapest 9 sz. egyéni választókerület
2026- Tarr Zoltán   TISZA[30] Budapest 16 sz. egyéni választókerület

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakosságszám[31][32]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 223 —    
1880 1 355 18,04%
1890 4 754 12,55%
1900 15 732 11,97%
1910 30 970 6,77%
1920 40 545 2,69%
1930 67 907 5,16%
1941 76 876 1,13%
1949 69 946 −1,18%
1960 78 086 1,00%
1970 83 448 0,66%
1980 78 665 −0,59%
1990 71 658 −0,93%
2001 65 295 −0,85%
2011 64 358 −0,14%
2022 63 512 −0,12%

A XX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 63 512 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,8%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 846 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 5210 ember volt. A XX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,8, a nőknél 77,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 21 828 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 13 833 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,2%-a, mintegy 7121 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. A 20-as években hatalmasat nőtt a népesség száma. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 9%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület lakosságszáma, egészen 1970-ig. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 83 448 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XX. kerületben, mint 1930-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református. Azonban a lakosság pusztán 33%-a tartotta magát valamely vallási közösség/felekezet tagjának. Továbbá a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest, bár a kerület lakossága csak 2000 fővel csökkent, a magát vallási közösséghez/felekezethez tartozónak vallók száma általánosságban lefeleződött.[33]

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb csomópontok a kerületben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Megálló neveÁtszállási kapcsolatok
Pesterzsébet, Baross utca 35, 36, 66E, 119, 148, 151, 166, 224, 224E
923, 934 (hétvégén), 948, 966
Pesterzsébet, városközpont 35, 66, 66B, 66E, 119, 148, 166, 223E, 224, 224E
923, 934 (hétvégén), 966
Ady Endre utca (Topánka utca) 35, 66, 66B, 119, 148, 166, 223E, 224, 224E
2B, 51, 52
923, 966
Ady Endre tér 99, 123, 123A, 224, 224E
923

HÉV-állomások a kerületben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás neveÁtszállási kapcsolatok
Pesterzsébet felső 66, 66B, 224, 224E
626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 660, 661
923
Torontál utca 66, 66B, 66E, 166

A kerület vasútállomása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Állomás neveÁtszállási kapcsolatok
Pesterzsébet 66, 66B, 119, 151, 166
630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 661
948

Műemlékek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pesterzsébeti Városháza, az előtérben Kossuth Lajos szobra
Anyák szobra (Kaszab Károly alkotása)
„Állj meg, és gondolj édesanyádra
A pestszenterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportja és tanulói 1933”

Pesterzsébet sokáig nem volt műemlékekben gazdag kerület, de sok műemlék jellegű épület volt megtalálható 1980-ig. A szabadtéri mozi megsemmisült a második világháborúban, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert, egészen az 1986-ban történt bezárásáig. Pesterzsébet gazdag temetkezési vállalkozója építette a Kossuth Lajos utcában állt Schröder-féle házat. Pesterzsébet városközpontjának régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, helyébe modern lakótelepeket építettek. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik jeles tagja készítette.

Védett emlék a Városháza, amely 1905–1906 között épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok a Tátra térnél. Védett a régi Pflum mozi épülete. Az eredeti épület XX. század első felének legnagyobb szabadtéri kertmozijaként működött a Török Flóris utcában. A Pflum szabadtéri mozi a második világháborúban megsemmisült, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert egészen a bezárásáig; manapság üzletházként funkcionál.

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melynek ez a része sétálóutca, jelentősen megváltozott. Burkolatát és az utcai bútorokat kicserélték. A burkolat cseréje és a központ rendezése 2001–2003 között zajlott szakaszosan,akkor épült ki a díszburkolat és alakult ki a ma is látható képe. 2000–2001-ben a korábbi Erzsébet-Áruház parkolóját beépítették, ezzel a városközpont egy kisebb, hangulatosabb zárt egységgé vált. Ekkor növelték meg a zöldfelületek méretét is.

A városházával szemben, a zálogház felé eső oldalon – ahol korábban virágágyások voltak – szökőkutat alakítottak ki, amelynek az ünnepélyes átadása 1996 őszén volt.[34] A városháza homlokzatát kicserélték, és harangjátékot helyeztek el rajta. Az épület előtt található 2004 óta Erzsébet királyné szobra (Meszlényi Molnár János alkotása[35]), melynek érdekessége, hogy a királynét egy kutyával ábrázolja. Széchenyi István mellszobrát, Lelkes Márk művét 2003-ban avatták fel a kerület központjában.[36] A művész másik alkotása, Kölcsey Ferenc mellszobra a Topánka utcában található.[37] A Városházával szemközti zöldterületen 2011-től Vizsolyi János[38] plasztikáit tekinthetjük meg. A kerület fő temploma, az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom is teljes felújításon esett át.

A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen, majd ennek közvetlen szomszédjában 2009-ben nyitotta meg kapuit a Pesterzsébeti uszoda.

A népesség alakulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvNépességHázakLakásokMegjegyzés
185029Gubacs
1869223Gubacs
18701355Erzsébetfalva
18904754Erzsébetfalva
1900157321860Erzsébetfalva
191030970Erzsébetfalva
192040545Erzsébetfalva
1930679078525Pesterzsébet
194176876Pestszenterzsébet
194970022Pestszenterzsébet
196010187531216Budapest XX. kerület (Soroksárral)
197010731535928Budapest XX. kerület (Soroksárral)
20066457628540Budapest XX. kerület (Pesterzsébet)
Települési adatok
Lakosok száma: 64 576 fő
Aktív keresők száma: 33 500 fő
Nyugdíjas: 18 800 fő
Népsűrüség: 5301,80 fő/km2
Lakások száma: 28 540
Vállalkozási adatok
Vállalkozások száma: ~11 000
Egyéni vállalkozók száma: ~8000 fő
Egészségügyi adatok
Orvosi körzetek száma: 34
Orvosi rendelők száma: 10

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízű gyógy- és strandfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 °C-os termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 °C meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Gazdasági okok miatt a strand 2001-től, a gyógyfürdő 2005-től zárva volt, teljes körű felújításukat követően 2018. december 17-én nyitották meg részlegesen, majd 2019. július 10-én teljesen a látogatók számára.[39][40] A fürdőtől délre, a vízparton sorakoznak a csónakházak, a helyi vízi sportélet központjaként számos evezős egyesület működik itt.

A Kis-Duna-parton a Kopaszi-gáton kialakítotthoz hasonló sétányt alakítottak ki 2020–2025 között, több részletben. Ez a terület korábban a csónakházak, illetve a fürdő területe volt. Jelenleg megújult modern környezetben stégekkel és sétaúttal, gyerekeknek játszótérrel illetve a Vakvarjú nevű hellyel várja a kerület lakosait. 2025-ben több úgynevezett stégkoncertet is rendeztek itt.

Külön említést érdemel az egykori Pesterzsébeti zsinagóga épülete, amelyre a számtalan átépítés miatt már nem lehet ráismerni. Ezt a központtól karnyújtásnyira,a Bíró Mihály utcában találtó, jelenleg edzőterem található benne.

A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. A múzeum a kerület helytörténeténeti gyűjteményének ad helyet. Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont. A Rátkai Galéria Rátkay és Gaál Imre művei állandó kiállításának ad helyet.

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Csili Művelődési Központ, „A” épület
  • Művészetoktatás: Lajtha László Művészeti Iskola.
  • Erzsébet kulturális központja a Csili, melyben sok kulturális programot szerveznek.
  • Ingyenes havi lap a Pesterzsébet, egy 1979 óta megjelenő társadalompolitikai és szolgáltató havilap, a helyi önkormányzat kiadásában. Az újság rendszeresen közli a városháza híreit, a kerületben történő eseményeket, kulturális rendezvényeket, az önkormányzat döntéseit.

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. 1 2 "Budapest XX. kerületének választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3.
  3. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  4. ↑ "Üdvözlet Erzsébetfalváról – Állandó helytörténeti kiállítás". 2023. április 22. Hozzáférés: 2025. július 31.
  5. ↑ Fonyódi Anita - Csendes, virágos utcák az egykori téglagyár helyén / 65 évvel ezelőtt épült a Gubacsi lakótelep (enbudapestem.hu, 2021.02.12.)
  6. ↑ fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
  7. ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
  8. ↑ K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) ISBN 963-7537-09-0
  9. ↑ http://www.sze.hu/~szepesr/anyagok/oktatas/NGB-se003_1/eloadasok/tamfalkar-Szepeshazi-2009.pdf Magyarországi H-típusú vasalt talajtámfalak károsodása - prezentáció
  10. ↑ (Budapest folyóirat, 1980. (18. évfolyam) 5. szám május, 42. oldal)
  11. ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  12. ↑ Eltűnő Gubacsi-sziget - Dunai Szigetek blog, 2023.07.08.
  13. ↑ "Budapest XX. kerületi polgármester-választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  14. ↑ Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten (Budapest, 1996) Harmadik rész, 244. oldal
  15. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  16. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 6.
  17. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 6.
  18. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 6.
  19. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 6.
  20. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 6.
  21. ↑ "Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  22. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=mayor
  23. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=representative
  24. ↑ "Oevker". static.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  25. ↑ "evkjkv". static.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  26. ↑ "teljkv". valtor.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  27. ↑ "Nemzeti Választási Iroda - Országgyűlési Választás 2022". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  28. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 24.
  29. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  30. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  31. ↑ XLS "Magyar települések lakosságszámának alakulása". Magyarország. Hozzáférés: 2018. január 1. {{cite web}}: Check |url= value (súgó)
  32. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGACZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBBc7OyCotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADU6KfPygA=
  33. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: 2022. évi népszámlálás
  34. ↑ "Kossuth Lajos tér és sétálóutca | Zöldkalauz". zoldkalauz.hu. Hozzáférés: 2025. július 30.
  35. ↑ Tamás, Pál. "Erzsébet királyné szobra". www.kozterkep.hu. Hozzáférés: 2025. július 30.
  36. ↑ Tamás, Pál. "Széchenyi István-mellszobor". www.kozterkep.hu. Hozzáférés: 2025. július 30.
  37. ↑ Tamás, Pál. "Kölcsey Ferenc mellszobra". www.kozterkep.hu. Hozzáférés: 2025. július 30.
  38. ↑ "Vizsolyi János szobrászművész - ArtShop, Szobor Galéria". 2016. augusztus 9. Hozzáférés: 2025. július 30.
  39. ↑ "Újra megnyílt Budapest jódos-sós fürdője 13 év után". Magyar Építők. 2018. december 17. Hozzáférés: 2021. február 3.
  40. ↑ "Immáron teljes egészében használható a Jódos-Sós Gyógyfürdő". termalonline.hu. 2019. július 10. Hozzáférés: 2021. február 3.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
  • Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene (Kiadó: Bp. XX. ker. tanács, 1972)
  • Polgármester 30/1944.eln.számú jelentése

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XX._kerülete&oldid=29288859”