Római számírás
| Számjelölő rendszerek |
|---|
|
Arab · Babiloni · Csuvas · Egyiptomi · Görög · Inka · Maja · Római · |
| Számábrázolási rendszerek |
|
1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 12 · 14 · 16 · 20 · 60 |
| Vegyes alapú számrendszer |
A római számírás az ókori Rómából származó alfabetikus számjelölési rendszer. A rendszer elve szerint néhány kiválasztott betűnek számértéket adnak, és ezek kombinációival írják le a számokat. A római számrendszer additív számábrázolási rendszer, amely azt jelenti, hogy egy szám értékét a jelek összevonásából lehet létrehozni. A felhasznált betűk a latin ábécéből származnak. Összesen hét betűt használnak:
A helyiértékek szerinti jelölés pedig a következő:
| Ezresek | Százasok | Tízesek | Egyesek | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | M (1000) | C (100) | X (10) | I (1) |
| 2 | MM (2000) | CC (200) | XX (20) | II (2) |
| 3 | MMM (3000) | CCC (300) | XXX (30) | III (3) |
| 4 | CD (400) | XL (40) | IV (4) | |
| 5 | D (500) | L (50) | V (5) | |
| 6 | DC (600) | LX (60) | VI (6) | |
| 7 | DCC (700) | LXX (70) | VII (7) | |
| 8 | DCCC (800) | LXXX (80) | VIII (8) | |
| 9 | CM (900) | XC (90) | IX (9) |
Nagyobb számok kanonikus leírása a következő módon történik: először az ezresek, aztán a százasok, aztán a tízesek, végül az egyesek (ez felelne meg a modern, arab számokon alapuló helyiértékes ábrázolásnak). Például:
1988 = 1000 + 900 + 80 + 8 = M + CM + LXXX + VIII = MCMLXXXVIII
A rövidítés (nagy) számoknál a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést ugyan megsérti, mégis a gyakorlatban használatos:
1998 = M + CM + XC + VIII = MCMXCVIII, de ehelyett használható az adott számábrázolást kialakító ókori rómaiak használati formáihoz hasonlatosan az MIIM és az IIMM forma is.[1][2]
A kanonizált formában az I másik jellel együtt mint „kivonás” csak a V, illetve az X előtt állhat (tehát az IL és az IC ebben a szigorú formában nem megengedett). Ugyanakkor már a római korban is használtak rövidített formákat: XIIX (18), XXC (80), XC (90), ...[3][4]
A római számokkal leírható legnagyobb szám, mely őrzi a jelölőrendszer szabályait a 3999, vagyis MMMCMXCIX. Ennek megfelelően a korai időszakban csak a fenti betűket használták, majd később a többszörözésre 4 ezer felett az I és egy fordított C szimbólumot „Ɔ” használtak. Később ezt megváltoztatták: egy vízszintes vonal a betű felett ezerszerest jelölt, a betű mindkét oldalán szereplő függőleges vonal pedig százszorost jelölt. Példák:
Ugyanezt a felülvonást más értelemben is használták, ezzel jelezték, hogy az adott betű számként értelmezendő.
Az idők folyamán egyes számértékek jelölése eltérő lehetett. Így találhatunk 4 értékben IIII-t és IV-t is, hasonlóan 8 értékben VIII-t és IIX-et is – még furcsább eset a 99 jelölésére az XCIX helyett az IC –, előfordult, hogy ugyanabban a dokumentumban ugyanazokat a számértékeket más-más formában jegyezték le.
A római számokat a 14. században kezdte kiszorítani a ma használatos arab számírás. Napjainkban a római számok leginkább sorszámozásra, fejezetszámozásra, valamint uralkodók sorszámozására használatosak (például III. Károly, I. István). Ezen kívül általában régi épületeken az építés évét jelzik, valamint filmes produkciók végén a gyártási év jelölésére is gyakran római számokat használnak. Ezen kívül a világháborúk sorszámát is sokszor így jelölik (például a második világháborúnak elterjedt írásmódja a „II. világháború” alak) vagy az olimpiai játékok sorszámát is (például a 2012. évi nyári olimpiai játékok hivatalos neve XXX. nyári olimpiai játékok volt). Római számokkal jelölik Budapest kerületeit is (például Budapest VII. kerülete). Valamint a jogszabályokat is római számokkal jelölik (2025. évi CXXVII. törvény).
A „modern” római számok a következők:
| Római | Hindu–arab | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (nincs) | 0 | Nem használták a nullát. |
| I | 1 | |
| II | 2 | |
| III | 3 | |
| IV | 4 | A IIII-t órákon és kártyákon még használják. |
| V | 5 | |
| VI | 6 | |
| VII | 7 | |
| VIII | 8 | |
| IX | 9 | |
| X | 10 | |
| XI | 11 | |
| XII | 12 | |
| XIII | 13 | |
| XIV | 14 | |
| XV | 15 | |
| XVI | 16 | |
| XVII | 17 | Érdekesség a régies IIIXX alak: "Sub Dato Pragæ IIIXX Decemb. A. C. M. DC. IIXX"[5] |
| XVIII | 18 | IIXX: "Sub Dato Pragæ IIIXX Decemb. A. C. M. DC. IIXX", |
| XIX | 19 | |
| XX | 20 | |
| XXX | 30 | |
| XL | 40 | |
| L | 50 | |
| LX | 60 | |
| LXX | 70 | A Septuaginta rövidítése |
| LXXX | 80 | |
| XC | 90 | |
| C | 100 | |
| CC | 200 | |
| CCXLVIII | 248 | |
| CCC | 300 | |
| CD | 400 | |
| D | 500 | |
| DC | 600 | |
| DCC | 700 | |
| DCCC | 800 | |
| DCCCXXXIX | 839 | |
| CM | 900 | |
| CMXI | 911 | |
| M | 1000 | |
| ⅭⅠƆ vagy ↀ | 1000 | Egyesített C, I és fordított C, az M alternatívája. |
| ∞ | 1000 | Hasonlít a végtelen jelére, az M alternatívája. |
| MCXI | 1111 | |
| MCMXLV | 1945 | |
| MCMXCVIII | 1998 | Használatos a nem kanonikus, de az ókori rómaiak gyakorlatával harmonizáló rövidített IIMM alak is. |
| MCMXCIX | 1999 | Használatos a rövidített IMM alak is. |
| MM | 2000 | |
| MMM | 3000 | |
| MMMCMXCIX | 3999 | |
| IƆƆ vagy ↁ | 5000 | Két fordított C-vel. |
| ⅭⅭIƆƆ vagy ↂ | 10000 | CCI, aztán két fordított C |
| Ɔ | Fordított 100 | fordított C, nagy számoknál C-vel és I-vel kombinálva. |
Karakterkódolás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A római számokat legtöbbször az ASCII latin betűivel (I V X L C D M) írják le, a Unicode mégis rendelkezik speciális karakterekkel a római számjegyek írásához, ezek az U+2160...U+2183-as (tízes számrendszerben: 8544...8579) intervallumban helyezkednek el. Ez a sorozat lefedi mind a nagybetűs, mind a kisbetűs számjegyeket, valamint 12-ig a számkombinációkat.
A teljes karaktersor: Ⅰ Ⅱ Ⅲ Ⅳ Ⅴ Ⅵ Ⅶ Ⅷ Ⅸ Ⅹ Ⅺ Ⅻ Ⅼ Ⅽ Ⅾ Ⅿ ⅰ ⅱ ⅲ ⅳ ⅴ ⅵ ⅶ ⅷ ⅸ ⅹ ⅺ ⅻ ⅼ ⅽ ⅾ ⅿ ↀ ↁ ↂ Ↄ.
Egyesek szerint ezeket érdemes használni a római számjegyek írására. Így tehát a MCMLXXXVIII leírható ⅯⅭⅯⅬⅩⅩⅩⅧ-ként vagy ⅯⅭⅯⅬⅩⅩⅩⅤⅠⅠⅠ alakban. Viszont ezek a karakterek sok problémát okozhatnak, mert a megjelenítésükhöz speciális betűtípusok szükségesek, amik nem minden operációs rendszeren/szoftverben érhetőek el (például az Arial Unicode MS).
Érdekesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A reneszánsz idején általános volt, hogy a könyvek első oldalára egy latin szöveget helyeztek el, amelyben összeadva az I, V, X, L, C, D, M betűket, az eredmény a könyv kiadási dátuma lett.
Templomok és más épületek bejárata fölött is hasonlóan olvasható az építés évszáma. Az ilyen számot tartalmazó feliratokat kronogrammának nevezik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Posner, Johann Caspar (1698). Mvndvs ante mvndvm sive De Chao Orbis Primordio (latin nyelven).
Title page: "Ad diem jvlii A. O. R. M DC IIC". - ↑ Tentzel, Wilhelm Ernst (1700). Saxonia Nvmismatica: Das ist: Die Historie Des Durchlauchtigsten... (német nyelven). 26. o.
Page 26: "Die Revers hat eine feine Inscription: SERENISSIMO DN.DN... SENATUS.QVERNF. A. M DC IIC D. 18 OCT [year 1698 day 18 oct]." - ↑ Adkins, Lesley; Adkins, Roy A (2004). Handbook to life in ancient Rome (angol nyelven) (2 ed.). Facts On File. 270. o. ISBN 0-8160-5026-0.
- ↑ Boyne, William (1968). A manual of Roman coins (angol nyelven). 13. o.
- ↑ Lundorphio, Michaele Gaspar (1621). Acta publica inter invictissimos gloriosissimosque&c. ... et Ferdinandum II. Romanorum Imperatores... (latin nyelven). Ian-Friderici Weissii. 123. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Miért cseréltük arabra a római számokat?
- FAQ: Roman IIII vs. IV on Clock Dials
- Tanmenetjavaslat, Nemzeti Tankönyvkiadó Archiválva 2013. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A fordított C szimbólum jelentése
- Római szám átváltó
- Allen A. Shaw: Jegyzetek a római számokról
- Roman numerals Archiválva 2021. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
