Óbuda (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Óbuda (történelmi település) szócikkből átirányítva)
Óbuda
A városháza a Fő téren
A városháza a Fő téren
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület III. kerület
Városhoz csatolás 1873
Korábbi rangja rendezett tanácsú város
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 33 836 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Óbuda (Budapest)
Óbuda
Óbuda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″
Óbuda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbuda témájú médiaállományokat.

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába.

Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak. A jelenlegi Óbuda városrész területe csak az egykori város 19. század végi belterületével egyezik meg.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: a Duna folyam a Nagyszombat utcáig - Nagyszombat utca[2] - Bécsi út - Vörösvári út - Hévizi út - Bogdáni út a Duna folyamig.

A szomszédos városrészek északon Kaszásdűlő és Aquincum, keleten a Duna-ág túloldalán Óbudaisziget, délebbre a külön városrészt alkotó Margit-sziget. Délen Újlak, nyugaton pedig Óbuda hegyvidéke található.

Története[szerkesztés]

A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit Kuszálnak vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk. [3]

1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt.

Azkirálynéi vár építését vélhetően a 13. század második évtizedében kezdte meg II. András király.[4] III. András 1290-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása.

1343-ban I. (Nagy) Lajos az óbudai várat édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Vélhetően ez a lépés vezetett Óbuda 1355-ben történő kettéosztásához, mivel addig az óbudai káptalannak a király évente egy márka aranyat fizetett. A város felosztásakor született határjárás Óbuda középkori topográfiájának egyik legfontosabb forrása.[5] A város északi része a káptalan birtokában maradt. A déli fele, óbudai királyi várral együtt Erzsébet anyakirályné, majd a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A 14. század második felétől ismert városi pecséten vélhetően a királynéi vár és a Piast-ház sasa látható, amely Erzsébet szerepére utalt. A közeli Buda jelentőségének megnövekedése miatt Óbuda nem tudott országos jelentőségű várossá válni a késő középkorban.

A 14. század végén Zsigmond király egyetemet alapított a káptalani városrészben.

1526-ban a mohácsi csatában győztes oszmán-török sereg elfoglalta Budát. A sereg Óbuda közelében vert tábort, a várost felgyújtották. Buda 1529-es ostroma során ismét Óbuda közelében táborozott le az oszmán-török haderő, amely újra kifosztotta a várost. Véglegesen 1541-ben került török kézre Buda elfoglalásával együtt.

A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet.

Az 1873-ig önálló Óbuda 1872-ig mezőváros volt, akkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint rendezett tanácsú várossá alakult. 1872-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette Budát, Pestet és Óbudát. A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.

Alternatív elméletek Ősbudáról[szerkesztés]

Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása egyesek szerint nem bizonyított. Az elmélet követői szerint valahol a Pilisben található az igazi Óbuda, amelyet Ősbudának szoktak nevezni, megkülönböztetendő a mai Óbudától.[6] Régészek és történészek ezt az elképzelést nem tartják megalapozottnak.

Műemlékek, múzeumok[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Óbuda az irodalomban[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Neve a XVIII. században Schneidungs gasse [Határ utca], majd 1874 és 1929 között Határ utca, mivel itt volt a történelmi Óbuda és Buda (Újlak) határa.
  3. Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.
  4. Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Budapest, 2015. Budapesti Történeti Múzeum)
  5. Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele). Budapest Régiségei 24/1. (1976) 279-302.
  6. Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]