Pilis-kutatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos. A Pilis-kutatók megkérdőjelezik a hivatalos történettudomány álláspontját a magyarság erddetére vonatkozóan, illetve a középkori magyar királysággal, illetve annak földrajzi aspektusait tekintve is kételyeiket fogalmazzák meg.

A probléma gyökere[szerkesztés]

Johann Siebmacher metszete Budáról, 1598

A probléma lényege, hogy számos magyar város elnevése és egykori elhelyezkedése bizonytalan Egyesek szerint a középkori magyar királyság szakrális és politikai központja is a PIlis-hegységben volt, különféle uradalmi központokban. Ezek voltak a középkori Esztergom, Fehérvár, Veszprém, Visegrád, Pest, illetve a királyi vár színhelye, az (ős) Buda. Szerintük a középkori központ a Dnakanyar jól védhető és erdővel borított tjáain helyezkedett el, nem pedig Nyugat-Magyarországon elszórtan.

Atilla hun király

A Pilis, mint szakrális központ[szerkesztés]

A Pilis nevének eredete is bizonytalan, a kutatók szerint azoban ősi, szakrális központ lehetett, egyben a Visegrádi-hegységgel.

Vitatott területek[szerkesztés]

Különösen három terület kelti fel a figyelmüket: a Holdvilág-árok, a Rám-szakadék és a Dobogó-kő. A nevek eredete itt is bizonytalan, a hegyek alakja, szerkezete és bizonyos, a környéken talált jelek, leletek szerintük arra engednek következtetni, hogy a terület királyi központ lehetett.

A Holdvilág-árok[szerkesztés]

A Rám-szakadék[szerkesztés]

A Dobogó-kő[szerkesztés]

Pálosok, a pilisi remeték?[szerkesztés]

Vitatott városok[szerkesztés]

Buda[szerkesztés]

Ős-Buda helye a Pilis-kutatók szerint nem a jelenlegi vudai vár, hanem a mai Csobánka környékén lehetett, és a mostaninál sokkal nagyobb volt. Állításaikat egykori rézkarcokkal próbálják igazolni. Állatásiak szerint a mai Buda korántsem azonos a régivel, amely Attila király központja volt, és inkább a mai Óbuda, illetve az attól északra elterülő hegyes vidék lehetett a helyszíne.

Pest[szerkesztés]

Pest neve talán szláv eredetű, ám nem kizárt, hogy szintén a Dunára utaló "víz" szóval lehet kapcsolatos, mindenestre kapcsolata a régi Budával bizonytalan.

Fehérvár[szerkesztés]

A mai Székesfehérvár a kutatók szerint nem felel meg a középkori leírásoknak, hisz a metszetek alapján víz vette körül. A Pilis-kutatók szerint logikátla, hogy a királyi koronázás iylen messzire essék az uralkodi központtól (Eszetergom). , illetve Székesfehérvár földrajzi adottságai sem felenek meg ennek.

Veszprém[szerkesztés]

Veszprémnel kapcsolatban szintén kérdőjelek merültek fel. A város nevének eredetea mai napog tisztázatlan, illetve a témával foglalkozók szerint valószínűtlen, hogy a királyné ilyen messze lakott vaolna az uralkodótól. Egyesek szerint az ősi Veszrém is Duna partján erült el.

Visegrád[szerkesztés]

Visegrád neve szintén bizonytalan, van, aki a "víz"-szóval kapcsolja össze.

Esztergom[szerkesztés]

Esztergom neve és eredte szintén találgatásokra adott okot, különösen az úgynevezett oroszlános szentély kapcsán. A székesegyházban és amásutt is, illetve a város neve valamiféle közel-keleti eredetet sejtet, amiben a PIlis-kutatók az ősi mEzoptámiát vélik felfedezni, melynek neve szerintük Ister-Gam volt, a keleti Istar istenségre utalván.

Az esztergomi vár rekonstruált ábrázolása

Eddigi kutatások[szerkesztés]

A Pilis-kutatás közel évszázados múltra tekinthet vissza, ám a történettudomány állításaikat nem fogadja el. Az egykori legjelentősebb Pilis-kutató Sashegyi Sándor volt, de többek között Herczeg Ferenc író is publikált a téma kapcsán. Azóta számos, főként amatőr kutató foglalkozott a problémával, többek közt Bradák Károly, illetve Szörényi Levente zenész, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

Források[szerkesztés]