Pilis-kutatás

A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos kutatások és viták összefoglaló elnevezése, amely tágabb értelemben a magyarság őstörténetét is érinti. A Pilis-kutatók megkérdőjelezik a történettudomány álláspontját a középkori magyar királyság földrajzi-közigazgatási berendezkedésének kapcsán.

A probléma gyökere[szerkesztés]

A probléma lényege, hogy számos magyar város elnevezése és egykori elhelyezkedése bizonytalan Egyesek szerint a középkori magyar királyság szakrális és politikai központja is a Pilis-hegységben volt, különféle uradalmi központokban. Ezek voltak a középkori Esztergom, Fehérvár, Veszprém, Visegrád, Pest, illetve a királyi vár színhelye, az (ős) Buda. Szerintük a középkori központ a Dunakanyar jól védhető és erdővel borított tájain helyezkedett el, nem pedig Nyugat-Magyarországon elszórtan.

A Pilis mint szakrális központ[szerkesztés]

A Pilis nevének eredete is bizonytalan, a kutatók szerint azonban ősi, szakrális központ lehetett, egyben a Visegrádi-hegységgel.

Vitatott területek[szerkesztés]

Különösen három terület kelti fel a figyelmüket: a Holdvilág-árok, a Rám-szakadék és a Dobogó-kő. A nevek eredete itt is bizonytalan, a hegyek alakja, szerkezete és bizonyos, a környéken talált jelek, leletek szerintük arra engednek következtetni, hogy a terület királyi központ lehetett.

A Holdvilág-árok[szerkesztés]

A Rám-szakadék[szerkesztés]

A Dobogó-kő[szerkesztés]

Pálosok, a pilisi remeték?[szerkesztés]

Vitatott városok[szerkesztés]

Buda[szerkesztés]

Ős-Buda helye a Pilis-kutatók szerint nem a jelenlegi budai vár, hanem a mai Csobánka környékén lehetett, és a mostaninál sokkal nagyobb volt. Állításaikat egykori rézkarcokkal próbálják igazolni. Állatásiak szerint a mai Buda korántsem azonos a régivel, amely Attila király központja volt, és inkább a mai Óbuda, illetve az attól északra elterülő hegyes vidék lehetett a helyszíne.

Pest[szerkesztés]

Pest neve talán szláv eredetű, ám nem kizárt, hogy szintén a Dunára utaló "víz" szóval lehet kapcsolatos, mindenestre kapcsolata a régi Budával bizonytalan.

Fehérvár[szerkesztés]

A mai Székesfehérvár a kutatók szerint nem felel meg a középkori leírásoknak, hisz a metszetek alapján víz vette körül. A Pilis-kutatók szerint logikátlan, hogy a királyi koronázás ilyen messzire essék az uralkodói központtól (Esztergom), illetve Székesfehérvár földrajzi adottságai sem felelnek meg ennek.

Veszprém[szerkesztés]

Veszprémmel kapcsolatban szintén kérdőjelek merültek fel. A város nevének eredete a mai napig tisztázatlan, illetve a témával foglalkozók szerint valószínűtlen, hogy a királyné ilyen messze lakott volna az uralkodótól. Egyesek szerint az ősi Veszprém is a Duna partján terült el.

Visegrád[szerkesztés]

Visegrád neve szintén bizonytalan, van, aki a "víz"-szóval kapcsolja össze.

Esztergom[szerkesztés]

Esztergom neve és eredte szintén találgatásokra adott okot, különösen az úgynevezett oroszlános szentély kapcsán. A székesegyházban és másutt is, illetve a város neve valamiféle közel-keleti eredetet sejtet, amiben a PIlis-kutatók az ősi Mezopotámiát vélik felfedezni, melynek neve szerintük Ister-Gam volt, a keleti Istar istenségre utalván.

Arvisura[szerkesztés]

Az Arvisura bár vitatott, de kimerítő forrása a magyar őstörténetnek, és szintén Buda ősi voltára utal.

Régészeti kutatások, feltárások[szerkesztés]

A Pilis-kutatás közel évszázados múltra tekinthet vissza, ám a történettudomány állításaikat nem fogadja el. Az egykori legjelentősebb Pilis-kutató Sashegyi Sándor volt, de többek között Herczeg Ferenc író is publikált a téma kapcsán. Azóta számos, főként amatőr kutató foglalkozott a problémával, többek közt Bradák Károly, illetve Szörényi Levente zenész, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.