Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum
| Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum | |
 | |
| Az amfiteátrum a levegőből | |
| Település | Óbuda |
| Cím | 1035 Budapest, Zsófia u. 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 150 előtt |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | római amfiteátrum |
| Alapadatok | |
| Hosszúsága | 86,5 m |
| Szélessége | 75,5 m |
| Elhelyezkedése | |
 Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 02′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aquincum polgárvárosának amfiteátruma a település két amfiteátruma közül a kisebbik volt. A másik a katonai amfiteátrum. Az amfiteátrum a mai Budapesten a III. kerületi Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében látható.
Az amfiteátrum a város falain kívül, attól északra helyezkedett el. A 2. század közepe előtt építették, és a 3. században többször felújították. Majdnem kör alakú az alaprajza, tengelye alapján a mérete 86,5×75,5 méter. A földamfiteátrumok közé sorolható. Ebben a típusú építményben a lelátókat két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, amik közül néhányba belevésték az egykori tulajdonos nevét. A lelátók részben fedettek voltak, és külső rámpán tudott rájuk feljutni a kb. 6-7000 főnyi közönség. Az arénába két kapun lehetett bejutni, amit a keleti-nyugati tengelyen helyeztek el. Magát az arénát 3 méter magas pódiumfal vette körbe. A „díszpáholy” a déli oldalon volt, a kőpadokon megjelölték az előkelők ülőhelyét nevük rövidítésével.
Az amfiteátrumban sportversenyeket, állathajszákat és gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az építménynek volt a legnagyobb befogadóképessége a városban, ezért itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, és a császár látogatásakor a beszédeket is. Az épület mellett volt a gladiátor-laktanya, ahol a gladiátorokat képezték és itt volt a gyakorlóterük is. Kőkerítéssel határolt 110×42 méteres udvara volt, és a térség közepén egy torony emelkedett. A kapuját kövezett út kötötte össze az amfiteátrum nyugati kapujával. Ezeket ma föld fedi. A nyugati kapu déli oldalán Nemesisnek, az amfiteátrumi játékok istennőjének állítottak szentélyt. Ennek feltárásakor került elő az istennő feliratos szobrocskájának töredéke és több feliratos oltárkő.
A 19. században az épületromot még Csigadombnak nevezték, és a területe földdel és növényzettel borított volt. Az építményt a középkori és újkori térképek is feltüntették, feltárását Torma Károly kezdte el 1880-ban. A műemléki helyreállítás Hajnóczi Gyula és Vladár Ágnes tervei alapján készült.
Források[szerkesztés]
- Polgárvárosi amfiteátrum. Aquincumi Múzeum. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 46–47. o. ISBN 963-05-6410-6
