Buda ostroma (1529)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buda ostroma (1529)
Buda ostroma (1529)
Buda ostroma (1529)

Konfliktus Magyar belháború (1526–38)
Időpont 1529. szeptember 3.szeptember 9.
Helyszín Buda, Magyar Királyság
Eredmény Oszmán győzelem
Szemben álló felek
Imperial Coat of Arms of Austria.svg Habsburg Ausztria
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg Német-római Birodalom
Zulfikar flag.svg Oszmán Birodalom
Moldobour.jpg Moldva
Parancsnokok
 Nádasdy Tamás

Taubinger János  †

Bresserer Kristóf  †
Tughra Suleiman.jpg I. (Nagy) Szulejmán szultán
Fictitious Ottoman flag 2.svg Pargali Ibrahim nagyvezír
Szemben álló erők
Kb. 800 fő A régi adatok szerint:
130 000
Jelenkori ismeretek tekintetében:
90 000
Veszteségek
Kb. egy tucat kivételével mindenki meghalt Kb. 2000-2500


Előzmények[szerkesztés]

Az 1526-ban kezdetét vett magyar belháború megosztotta Magyarországot. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti konfliktust tovább fokozták az 1529-es események. Először a moldovai vajda tört be Erdélybe, ahol győzedelmet aratott Ferdinánd király seregei felett. Május 10-én I. Szulejmán megkezdte a második magyarországi hadjáratát, melynek célja Bécs meghódítása és Szapolyai hatalmának visszaállítása volt.

A vár állapota[szerkesztés]

A már 1526-ban kifosztott budai várat rossz állapotban érte az 1529-es ostrom.

Az ostrom[szerkesztés]

1529. szeptember 3-án érkezett és táborozott le Szulejmán serege a vár alá. A Németországba visszavonult Ferdinánd, Nádasdy Tamást bízta meg a vár védelmével, aki alá két német századost rendelt; Taubinger Jánost és Bresserer Kristófot egy-egy zászlóaljjal. A hatalmas túlerő ellenére hősiesen visszaverték az első 11 támadást, de a lőpor és a golyók hiánya miatt az ostrom 5. napján elveszett várkapu már hatalmas veszteségnek minősült. A kilátástalannak induló hatodik napon a várba érkezett követ szabad elvonulást ajánlott fel a védőknek, amit Nádasdy visszautasított. A német katonák a hír hallatán a várbörtönbe zárták a parancsnokot és az elvonulás feltételével feladták a várat.

Szulejmán, aki a janicsároknak megtiltotta a város kifosztását nem számolt azzal, hogy katonái az elvonuló védőkön fogják kiélni gyilkos vágyaikat, akiket 16 ember kivételével lemészároltak.[1]

A következmények[szerkesztés]

A várat a tovább vonuló török szultán végül Szapolyainak adta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Buda ostroma, 1529.. BudapestCity.org. (Hozzáférés: 2015. november 26.)