Istvánmező
| Istvánmező | |
 | |
| A városrész egyik csücskében található a Keleti pályaudvar | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | VII, VIII, XIV. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 794 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Istvánmező
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánmező témájú médiaállományokat. | |
Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Hermina út az Ajtósi Dürer sortól – Thököly út – Hungária körút – Kerepesi út – Baross tér (Keleti pályaudvar) – Thököly út – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.
Nevének eredete[szerkesztés]
A területet József nádor fiáról, István nádorról (1817–1867), Magyarország utolsó nádoráról nevezték el.
Története[szerkesztés]
Istvánmező többemeletes épületekkel történő beépülése az 1890-es években kezdődött el. A reprezentatív villák és bérházak mellett a 20. század hajnalán számos híres művésznek és műtermének is otthont adott. A műtermes villák közül Zala György (1858-1937) szobrászművészét és László Fülöp (1869-1937) festőművészét szükséges kiemelni. Istvánmezőnek a 20. század eleji építészetét főleg a késő historizmus és a magyaros szecesszió stílusában épült házak jellemzik; tervezőik között van Lechner Ödön, Lajta Béla és Hajós Alfréd.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
