Gutenberg-otthon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gutenberg-otthon
A Gutenberg-otthon
A Gutenberg-otthon
Település Budapest
Építési adatok
Építés éve 1906–1907
Megnyitás 1907
Építési stílus szecesszió
Tervező Vágó László és Vágó József
Elhelyezkedése
Gutenberg-otthon (Magyarország)
Gutenberg-otthon
Gutenberg-otthon
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutenberg-otthon témájú médiaállományokat.
Az épület homlokzatának részlete
Dombormű a ház falán

A Gutenberg-otthon BudapestJózsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.

A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.

A méreteiben impozáns, részleteiben is gazdagon kidolgozott négyemeletes épület nagyobb részében a fenntartást biztosító bérlakások, kisebb részben pedig a szakegylet hivatali helyiségei, könyvtára és előadásokra is alkalmas díszterme, illetve a földszint utca felőli részén üzletek kaptak helyet. A harmincnyolc tágas bérlakást két lépcsőház, személy- és teherfelvonó lift szolgálta. A külső homlokzat hatalmas ablakai körüli majolikadíszeket helyeztek el.

Az épületet 1944-ben, 1970-ben, majd 2001-ben újították fel. 1948-ban az épületet elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították. Az eredetileg tágas, fényűző bérlakásokat szétválasztották, és a központi kiutalások révén a ház lakóinak száma megkétszereződött. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész és maga a tervező Vágó József, de a ház híres lakói közé tartozott Négyesy László esztéta is, majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író, Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok és egy sor művészcsalád.

Felhasznált forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]