Rákóczi tér
| Rákóczi tér | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Névadó | II. Rákóczi Ferenc |
| Elhelyezkedése | |
 Rákóczi tér
Pozíció Budapest belső részének térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi tér témájú médiaállományokat. | |
A budapesti Rákóczi tér a főváros VIII. kerületének egyik tere, amelyet nyugat felől a József körút, kelet felől a Vásárcsarnok határól. A térbe a Kissalétrom, a Német, a Déri Miksa, a Vásár és a Bacsó Béla utca torkollik bele.[1]
Megközelítése[szerkesztés]
A Rákóczi téren nyílt meg 2014-ben a M4-es metróvonal egyik állomása. A tér előtt, a József körúton halad 4-es és 6-os villamos és a 923-as éjszakai buszjárat vonala. Mindhárom járat rendelkezik a térhez kapcsolódó megállóval. A tér északi és déli oldalán futó utak a gépjárművek számára egyirányusítva vannak. A Déri Miksa utca felől a körút felé, a Vásár utca felé a körút felől.[2]
Története[szerkesztés]
Az 1720-as években Pest városának első téglavetője és téglaégető kemencéje volt itt. Mai formáját az 1840-es években nyerte el, és az idők folyamán több nevet is viselt. Volt Kölber, majd Schweinemarkt is a neve a XIX. század közepetáján. 1866-ban Borjú tér volt a neve, mert borjúpiacként használták.
1871-ben kapta a Rákóczi tér nevet, feltehetően hazafias felbuzdulás okán. 1874-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megerősítette ezt a nevet.
A József körút vonalán ez volt az egyetlen fásított tér.
1892-ben a Fővárosi Közgyűlés vásárcsarnok felépítésére tett javaslatot. A vásárcsarnok ma is működik.
A Rákóczi tér és környéke egykor az olcsó bordélyok területe volt, melyeket 1950-ben bezártak, azonban az utcai prostitúció a szervezett bűnözéssel összefonódva továbbra is erre a környékre összpontosult, ami közismert volt. (A rendszerváltás után megemelkedő bűnözési mutatók miatt ragadt bő egy évtizedre a városrészre a hírhedt „gengszterkerület” stigma.)[3][4] A közbeszédben a „Rákóczi tér” szinonimája volt a legősibb foglalkozásnak, amelynek a kerületi kamerás térfigyelő rendszer 1999-ben elkezdődött kiépítése vetett véget.[5] A témában több dokumentumfilm is készült, például 1988-ban Dobray György: K – Film a prostituáltakról (Rákóczi tér).[6][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rákóczi tér. Rákóczi tér - Google Maps. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ Rákóczi tér - BKK Futár. futar.bkk.hu. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ Orosz R. Zoltán - „Mit kezicsókolomozik itt maga? Kurváknak?!” (24.hu, 2018.10.09.)
- ↑ Bezsenyi Tamás - Prostik és stricik a Rákóczi téren: krimiszereplők Csuritól karatés Attiláig (24.hu, 2018.11.18.)
- ↑ Bezsenyi Tamás, Tódor János - Rodázók, stricik, pinászok / Rendszerváltás a Rákóczi téri prostitúcióban (Népszava, 2021.07.18.)
- ↑ K – Film a prostituáltakról (Rákóczi tér) - Alapfilmek (angol nyelven). Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ Ádám, Kolozsi: Stricik a térről (magyar nyelven). index.hu, 2016. január 8. (Hozzáférés: 2021. március 5.)