Rákóczi téri vásárcsarnok
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Rákóczi téri vásárcsarnok | |
| II. számú vásárcsarnok | |
 | |
| Település | Budapest |
| Cím | 1084 Budapest, Rákóczi tér 7-9. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1894 |
| Megnyitás | 1897. január 16. |
| Rekonstrukciók évei | 1988–1991 |
| Tervező | Rozinay István, Klunzinger Pál |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vásárcsarnok |
| Alapadatok | |
| Alapterület | 4220 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Rákóczi téri vásárcsarnok
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 22″47.493100°N 19.072800°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 04′ 22″47.493100°N 19.072800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi téri vásárcsarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rákóczi téri vásárcsarnok (vagy II. számú vásárcsarnok) egyike a monarchia idején épült nagy budapesti vásárcsarnokoknak. Eredetileg 1894-ben nyitották meg, mai formájában pedig 1991 óta működik. Ez az intézmény volt a névadója a 2012-ben létrehozott új józsefvárosi városrésznek, a Csarnok negyednek.
Fekvése
[szerkesztés]A József körút közelében, a Rákóczi téren található.
Megközelítése
[szerkesztés]4-es, vagy 6-os villamossal közelíthető meg, valamint a 4-es metró vonalán található Rákóczi tér metróállomástól érhető el.
Története
[szerkesztés]A Rákóczi téri vásárcsarnok a másodikként épült fel a nagy budapesti vásárcsarnokok sorában a VIII. kerületben, helyére javaslatot 1890-ben Czigler Győző műegyetemi tanár tett.[1] Építési ideje 1894, tervezői Rozinay István és Klunzinger Pál voltak. A csarnok 1897-ben nyílt meg a vásárlók előtt.
Az átadása utáni időkben a Rákóczi tér felőli főbejáraton lovaskocsival is be lehetett hajtani a csarnokba, így könnyítve meg a lerakodást. A csarnok belsejében 4 és 6 m²-es árudák kerültek kialakításra, összesen 375 állandó és 55 ideiglenes áruda. A pincét raktározásra használták, a sarokpavilonokban pedig áruvizsgáló, rendőr, csarnokfelügyelet, elsősegélyhely és vendéglők kaptak helyet. Felettük bérlakások voltak.
1936-ra olyan alacsonnyá vált a csarnok forgalma, hogy tervbe vették bezárását, illetve annak uszodává való átalakítását, azonban ezek a tervek később nem valósultak meg. 1988 május 6-án éjjel tűz ütött ki a csarnokban, az épület pedig leégett. Tokár György és Hidasi György építészek tervei alapján felújították, majd 1991. július 25-én ismét megnyitották. A kezdetek óta fővárosi tulajdon és a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Piacokat, Üzletközpontokat és Vásárcsarnokokat Üzemeltető Kft. (2021 előtt: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága) kezelésében áll.
Képtár
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapest lexikon. II. köt. Akadémiai, Bp. 1993. 344.
Források
[szerkesztés]- http://8.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/uzletek/rakoczi-teri-vasarcsarnok
- http://budapestcity.org/03-muemlekek/08/Rakoczi-teri-vasarcsarnok/index-hu.htm Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.bpht.hu/historiak/77.pdf
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig, F. Szelényi Ház, Veszprém, 2002, ISBN 963-9439-00-2