Ligettelek
| Ligettelek | |
 | |
| A kerületrész és a környék egyik központja, a Liget tér, alkonyatkor. A kép bal oldalán még Ligettelek, míg jobb oldalán már Óhegy látható | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest X. kerülete |
| Kerület | Budapest X. kerülete |
| Alapítás ideje | 1847 (Ligettelek Társaság) |
| Városhoz csatolás | 1873 |
| Korábbi rangja | Kőbánya város része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6134 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Ligettelek
Pozíció Budapest X. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 07′ 43″47.494444°N 19.128611°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 07′ 43″47.494444°N 19.128611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ligettelek témájú médiaállományokat. | |
Ligettelek Budapest egyik városrésze a X. kerületben.
Fekvése
[szerkesztés]Határai: Kerepesi út a MÁV ceglédi vonalától – Fehér út – Kőrösi Csoma út – a MÁV ceglédi vonala a Kerepesi útig.
Noha részben a Kerepesi út mentén fekszik, nagyjából kétharmada lakatlan, mivel itt található az Örs vezér tere kőbányai oldalának egyik fele (másik része Felsőrákos), a Kincsem Park, illetve a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is, amik kitöltik a Kerepesi út–Fehér út–MÁV miskolci vonala–MÁV cegléd-szolnoki vonala által határolt területet.
Tömegközlekedése
[szerkesztés]Tömegközlekedését az Örs vezér téri busz-, metró- és HÉV-végállomáson kívül (mely a ténylegesen lakott ligetteleki részektől távol esik) a liget téri buszvégállomás, valamint a MÁV Kőbánya-felső (Keleti/Gödöllő-Hatvan-Miskolc felé), illetve Kőbánya-alsó (Nyugati/Cegléd-Szolnok/Lajosmizse felé) megállója is szolgálja. A ténylegesen lakott részeket e két vasúti megálló fogja közre, ahol ezeken felül több villamos- és buszjárat is áthalad, így tömegközlekedése kiemelkedően jónak nevezhető.
Története
[szerkesztés]Kőbányán 1847-ben alakult meg a Ligettelek Társaság, amely szórakoztató negyedet hozott létre ezen a területen. Bár a vállalkozás néhány év múlva megszűnt, a városrész neveként e név fennmaradt. Ligettelek Kőbánya város része volt Budapest létrehozásáig (1873), mikoris az újonnan alakult város X. kerületének egyik része lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7