Ligettelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligettelek
A kerületrész és a környék egyik központja, a Liget tér, alkonyatkor. A kép bal oldalán még Ligettelek, míg jobb oldalán már Óhegy látható
A kerületrész és a környék egyik központja, a Liget tér, alkonyatkor. A kép bal oldalán még Ligettelek, míg jobb oldalán már Óhegy látható
Közigazgatás
Település Kőbánya
Kerület Budapest X. kerülete
Alapítás éve 1847
(Ligettelek Társaság)
Városhoz csatolás 1873
Korábbi rangja Kőbánya város része
Népesség
Teljes népesség 6134 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Ligettelek (Budapest)
Ligettelek
Ligettelek
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 07′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 07′ 43″

Ligettelek Budapest egyik városrésze a X. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Kerepesi út a MÁV ceglédi vonalától – Fehér út – Kőrösi Csoma út – a MÁV ceglédi vonala a Kerepesi útig.

Noha részben a Kerepesi út mentén fekszik, nagyjából kétharmada lakatlan, mivel itt található az Örs vezér tere kőbányai oldalának egyik fele (másik része Felsőrákos), a Kincsem Park, illetve a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is, amik kitöltik a Kerepesi út–Fehér út–MÁV miskolci vonala–MÁV cegléd-szolnoki vonala által határolt területet.

Tömegközlekedése[szerkesztés]

Tömegközlekedését az Örs vezér téri busz-, metró- és HÉV-végállomáson kívül (mely a ténylegesen lakott ligetteleki részektől távol esik) a liget téri buszvégállomás, valamint a MÁV Kőbánya-felső (Keleti/Gödöllő-Hatvan-Miskolc felé), illetve Kőbánya-alsó (Nyugati/Cegléd-Szolnok/Lajosmizse felé) megállója is szolgálja. A ténylegesen lakott részeket e két vasúti megálló fogja közre, ahol ezeken felül több villamos- és buszjárat is áthalad, így tömegközlekedése kiemelkedően jónak nevezhető.

Története[szerkesztés]

Kőbányán 1847-ben alakult meg a Ligettelek Társaság, amely szórakoztató negyedet hozott létre ezen a területen. Bár a vállalkozás néhány év múlva megszűnt, a városrész neveként e név fennmaradt. Ligettelek Kőbánya város része volt Budapest létrehozásáig (1873), mikoris az újonnan alakult város X. kerületének egyik része lett.

Források[szerkesztés]

Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7