Lengyel Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel Múzeum
Korábbi nevek: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára
A múzeum adatai
Teljes neve Lengyel Kutatóintézet és Múzeum
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím 1102 Budapest, Állomás utca 10.
Alapítva 1998
Tömegközlekedés KRESZ villamos.svg 3, 28, 62, 62ABKV busz symbol.svg 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262 BKK night line logo.svg 909
Fenntartó Országos Lengyel Önkormányzat
Elhelyezkedése
Lengyel Múzeum (Budapest)
Lengyel Múzeum
Lengyel Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 07″, k. h. 19° 07′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 07″, k. h. 19° 07′ 43″
A Lengyel Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Múzeum témájú médiaállományokat.

A Lengyel Múzeum (2016-tól a teljes neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, lengyelül: Polski Instytut Badawczy i Muzeum, korábban: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára) az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 1998-ban Budapesten, Kőbányán létrehozott kisebbségi intézmény. A világon egyedüliként fő kutatási területe az ezeréves magyar–lengyel történelmi kapcsolatok és a magyarországi lengyelek története. Gyűjteménye folyamatosan bővül, melyhez a legnagyobb támogatást a magyar és a lengyel állam nyújtja. A két nép különleges, sehol máshol nem tapasztalható kölcsönös szimpátiáját történelmi tényekkel alátámasztva modern vizuális eszközökkel és hagyományos módon mutatja be. Két filiája van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Ládbesenyő-Andrástanyán (Dolna Drenka) és Derenk romfaluban.

Magyar és lengyel állami támogatással 2005/2006-ban a múzeumi épület emeletráépítéssel bővült, ekkor a gyűjtemény is jelentősen gyarapodott. 2011-ben az állandó kiállítás ismét gazdagodott és modern vizuális eszközökkel egészült ki.

A múzeum 2006 óta jelentet meg időszaki kiállításaihoz kapcsolódóan színes, háromnyelvű katalógusokat. Ezek mellett több kiadvány létrehozásában működött közre. 2003-ban tagja lett a hasonló lengyel intézményeket tömörítő „Külhoni Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája” nevű nemzetközi szervezetnek. Az alapfeladatok mellett tudományos kutató tevékenységet is folytat.

Állandó kiállítás: „A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve”[szerkesztés]

Az állandó kiállítás a gazdag közös történelmet mutatja be szimbolikusan, öt fejezetre osztva:

Királyi és állami kapcsolatok[szerkesztés]

Magyarország és Lengyelország királyi házainak kapcsolata a 10. században kezdődött. Kiemelt helyet kapott itt I. Szent László király, aki Lengyelországban született és a magyarországi lengyelek védőszentje. A kiállítás fontos darabja az ő koronázási palástjának a másolata, melynek eredetijét Zágrábban őrzik. A fejezetben három térkép mutatja be Magyarországot és Lengyelországot azokból a korokból, mikor a két állam perszonális unió formájában közös korona alá tartozott: I. Nagy Lajos (1370-1382), I. Ulászló (1440-1444) és Báthory István (1568-1578) idejét. A falakat ismert lengyel festőművészek – Jan Matejko, Juliusz Kossak – metszetei és festményei díszítik, köztük Matejko egyik legismertebb művének, a „Báthory István a pszkovi csata után” című képének másolata, mely az orosz bojárok behódolását ábrázolja. A vitrinekben látható többek közt a budai vár falán fennmaradt Jagelló-sas másolata (15-16. sz.), valamint a krakkói királyi várban, a Wawelben nyugvó Báthory István szarkofágjának miniatűrje.

Barátok a bajban[szerkesztés]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő lengyelek emléke ma is élénken él a történelmi tudatban, amit számos utcanév, köztéri szobor és társadalmi szervezet neve mutat (pl. Lengyel légió, Bem, Dembiński, Wysocki). A kiállításon fegyverek, légiós egyenruha és a nagyszebeni csatajelenetet bemutató festmény (Jan Styka „Erdélyi körképének” részlete) hangsúlyozzák ennek jelentőségét. A fejezetben ezen kívül utalás van a Rákóczi-szabadságharcban nyújtott lengyel támogatásra, továbbá a 19. századi bukott lengyel felkelések utáni magyar segítségnyújtásokra is (Artúr Grottger „Gyász” című alkotása). Teret kapott még a második világháború és a magyarországi lengyel menekültek témaköre is (A Lengyel Wallenberg, Henryk Sławik). Térképek mutatják be a lengyel katonai és polgári táborok helyét, s Teleki Pál miniszterelnök portréja is látható, aki tevőlegesen is részt vett a korabeli lengyelbarát politika formálásában. A vitrinbe a korabeli katonai felszerelés elemei kerültek, s itt kaptak helyet a 2014-ben elhunyt Nizalowski Ernő hadi pilóta személyes tárgyai is. A fejezet utolsó része az 1956-os poznańi és budapesti felkeléseknek állít emléket. Itt látható a „Szolidaritás 1980” című faszobor is – a Solidarność-mozgalom nagy hatással volt a magyar kommunistaellenes ellenzékre.

Gazdasági kapcsolatok[szerkesztés]

A 18. századi állapotot rögzíti a fontos kereskedelmi utakat bemutató térkép, bár a kapcsolat már a középkorban is élénk volt. A kiállított tárgyak utalnak a jelentősebb árukra, a sóra (Wieliczka bányájából), a posztóra és a szőttesekre. A legnagyobb teret a borkereskedelem kapta: borszállító szekér Tokaj-hegyaljáról, hordók, kádak és borászati eszközök szerepelnek a gyűjteményben. A falakon érdekességként a kereskedelemre vonatkozó középkori oklevelek, kiváltságos levelek láthatóak.

Kulturális és egyházi kapcsolatok[szerkesztés]

A kulturális kapcsolatok a középkorban, III. Nagy Kázmér és Nagy Lajos királyok korában kezdődtek. Krakkóban a Jagelló Egyetemen – főként a 15. és 16. században – magyar diákok egész sora tanult. Lengyelországban nyomtatták az első magyar nyelvű könyveket. A reneszánsz korban lengyel tudósok jártak Magyarországon (Sanoki Gergely), magyar költők (Balassi Bálint), zenészek (Bakfark Bálint) pedig Lengyelországban. A II. világháború idején a lengyel kultúra ápolásának különösen fontos helyszíne volt Magyarország. A kulturális kapcsolatokra szimbolikus tárgyak utalnak: a Flórian Zsoltároskönyv másolata, mely Hedvig lengyel királynő számára készült (a nyitott kódexben az Anjou címer látható); reneszánsz stílusú, Krakkó főterét ábrázoló festmény, valamint a II. világháború idején Magyarországon megjelentetett lengyel nyelvű kiadványok.

Az egyházi kapcsolatokra Szent Kinga sóból faragott szobra utal. A częstochowai kolostort mutatják be Jan Gumowski 1927-29 között készült litográfiái, a lengyel történelem és hitélet e meghatározó kegyhelyét a magyar alapítású pálos szerzetesrend gondozza. A fejezetben helyet kapott a budapesti lengyel templom is.

A magyarországi lengyelség[szerkesztés]

Ebben a fejezetben egy paraszti tisztaszoba berendezése látható, mely az 1717-1943 között létezett magyarországi lengyel falu, Derenk lakóinak életét hozza közelebb a látogatóhoz. A fejezet utal arra is, hogy a 19-20. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági fejlődése következtében jelentős lengyel lakosság jelent meg a magyar városokban. A vitrinben magyarországi lengyelek által adományozott tárgyak találhatók.

Vidéki fíliák[szerkesztés]

Derenki emlékház – az andrástanyai gyűjtemény[szerkesztés]

Derenki leszármazottak falusi parasztháza ad helyet a gyűjteménynek. 2003-ban az épület egyik gazdasági helységében nyílt meg a kiállítás, majd 2006-ban két lakószoba is berendezésre került. A tárlat látogatói Derenk lakóinak életével ismerkedhetnek meg.

Derenk[szerkesztés]

Az Aggteleki Nemzeti Park keleti csücskében, erdővel borított dombos vidéken, a szlovák határ mellett fekvő Derenken áll az egykori község 2008-ban felújított iskolája. Ebben az ajtók nélküli, teljesen nyitott épületben állandó fotókiállítás mutatja be a lengyelek által lakott falu történetét, lakóinak sorsát az 1943-ban befejeződött kilakoltatás után. A múzeuma fíliájának helyet adó iskolán kívül más látnivaló is várja a látogatókat: kápolna és kereszt, a régi temető, a főutca az egykori lakóházak megjelölt helyeivel. Ezeket az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat másik intézménye, a Lengyel Kulturális Központ gyakorolja.

Fontosabb időszaki kiállítások[szerkesztés]

  • 1999. VI. 26. „I. Szent László király” - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2002. VI. 12. „Mily távol, mily közel” – a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum tagjainak kiállítása (Pataky Művelődési Ház, a Múzeum társrendező)
  • 2002. XI. 23. Csorba Tibor, 1906–85” - képzőművészeti és irodalmi kiállítás
  • 2003. VI. 20. „Repülés léghajón” - Robert Świerkiewicz kiállítása
  • 2004. VI. 11. „Négy égbolt” - a visegrádi országok lengyel művészeinek képzőművészeti kiállítása (Pataky Művelődési Ház, a Múzeum a rendező). A kiállítást bemutatták minden visegrádi országban, többek közt Budapesten, Kassán, Ostrawában, Varsóban.
  • 2006. VI. 24. „Poznań–Budapest 56” - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2006. IX. 14. „Lengyel honból” - a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum tagjainak közös kiállítása. A tárlatot Lengyelországban is bemutatták (Varsó, Krakkó).
  • 2007. II. 9. „Wieloch-Varga Krystyna” - festmény- és gobelinkiállítás
  • 2007. IV. 20. „Visszatérés a soha nem látott hazába” - Gabriel Morvay (1934–1988) festményei
  • 2007. IX. 7. „Kapcsolat és fény” - K. Krawczun Halina festményei és kerámiái kiállítás
  • 2008. III. 14. „Hűen Lengyelországhoz és Magyarországhoz – a Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület 50 éves tevékenysége” - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2008. IX. 21. Katyń és Auschwitz - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2009. I. 30. „Töredékesen is egész” - Dávid Attila (1967−2002) festményei és díszlettervei
  • 2009. IV. 24. „Lengyel Népköztársaság – oly távol, oly közel” - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2009. IX. 5. „Az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola 5 éve” - fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2009. XI. 20. „Szikrázzon a csizmám sarka” - a magyarországi lengyel néptánc története, fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2010. II. 16. „Etika és expresszió” - Serediuk Péter festményei és grafikái
  • 2010. VI. 10. „Kerámia párbeszéd” - a zalaegerszegi GébArt Nemzetközi Művésztelep munkáiból
  • 2010. XI. 6. „15 év folyamatosan teljesülő álmaink” - az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 15 éves fennállására fotó- és dokumentum-kiállítás
  • 2011. II. 9. „Emergencia” - Szyksznian Wanda és Włodzimierz Pastuszak képzőművészeti kiállítása
  • 2011. V. 12. „Lengyelország szubjektíven” - Buskó András lengyelországi utazásai, fotókiállítás
  • 2011. X. 7. „3D” - Ducki Krzysztof, Tomek és Witek fotói, grafikái, kisfilmjei
  • 2011. XII. 16. „80 év a művészet szolgálatában” - Trojan Marian Józef képzőművészeti kiállítása
  • 2012. IV. 23. „Új visszatérés a soha nem látott hazába” - Gabriel Morvay (1934–1988) festményei

Fontos események[szerkesztés]

  • 1998. IX. 15. Megnyílik a Múzeum és a „Lengyel telepesek Magyarországon” című első kiállítás
  • 2002. XI. 23. „Lengyelek magyar földön”, I. tudományos konferencia
  • 2003. X. 12. Derenki emlékház megnyitása Andrástanyán, a lengyel faluban (a Derenkről származó Safarcsik házaspár tulajdonában álló, erre a célra felajánlott parasztházban)
  • 2004. XI. 20. „Lengyelek magyar földön”, II. tudományos konferencia
  • 2006. V. 6. A kibővített kiállítás felszentelése Andrástanyán
  • 2006. IX. 14. Átadásra kerül a múzeum kibővített épülete, és „A lengyel–magyar kapcsolatok ezer éve” címen megnyílik az átépített állandó kiállítás. A múzeuma házigazdája a „Külhoni Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája” XXVIII. ülésszakának. (IX. 14–17.)
  • 2008. VI. 27. Derenken az új állandó kiállítás átadásával nyílik meg a fília.
  • 2008. XI. 21. „Lengyelek magyar földön”, III. tudományos konferencia (II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának lengyel vonatkozásai)
  • 2011. V. 25. A budapesti épületben megnyílik az átépített és megújult állandó kiállítás.

Források[szerkesztés]

  • Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára. Kiállítási katalógus. (Főszerk.: Konrad Sutarski, szerk.: Virágh József, munkatársak: Sebestyénné Murasiewicz Maria és Vajda Tünde) Budapest, 2011., 28 o.

Lásd még[szerkesztés]

Külső kapcsolatok[szerkesztés]