Csorba Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorba Tibor
Született1906. március 15.
Szepesváralja
Elhunyt1985. szeptember 5. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész
Kitüntetései
  • Mosolyrend
  • Silver Laurel of the Polish Academy of Literature‎
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csorba Tibor, Szakácsi (Szepesváralja, 1906. március 15.Budapest, 1985. szeptember 5.) bölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész.

Élete[szerkesztés]

A felvidéki Lőcsén, majd a fővárosban járt gimnáziumba. 1925-ben a Képzőművészeti Főiskolán kezdte művészeti tanulmányait. A Szegedi Polgári Tanárképző Főiskola után a varsói Rajztanárképző Főiskolán, a Varsói Egyetemen is tanult kézimunkát és rajzot. 1930 és 1934 között a kiskunhalasi gimnáziumban rajz és kézimunka tanár volt. Itteni élményeiből született a Beszél a tanya (1934), A halasi csipke múltja - jövője (1934), Az utolsó lőcsei diák (1936); Polgáristák (1936) művei. 1936-tól a Varsói Egyetem nyelvi lektora lett. Lengyelországban telepedett le. Több ízben járt Angliában, Franciaországban. A Magyarok Világszövetségének aktív tagja volt.

Festői munkássága[szerkesztés]

Mint festő elsősorban erdélyi, magyar és lengyel tájakat, párizsi város- és utcaképeket örökített meg akvarelljein. Grafikáiban elvontabb, szerkezetesebb kifejezésmóddal is próbálkozott. Jelentősebb egyéni kiállításait Washingtonban (1960), New York-ban (1961), Varsóban (1965), Szombathelyen (1965), Veszprémben (1966), és Budapesten (1987) rendezték meg. Mint publicista, fordító és szótárszerkesztő sokat tett a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért. Festményei egy részét, mintegy 150 darabot, Kiskunhalasra hagyományozta. Ott a Halas Galéria gyűjteménye őrzi.

Írásai[szerkesztés]

  • Beszél a tanya (1934)
  • A halasi csipke múltja - jövője (1934)
  • Az utolsó lőcsei diák (1936)
  • Polgáristák (1936)
  • A lengyel kézimunkatanárképző és kézimunkaoktatás (1937)
  • A mai lengyel iskolák (1937)
  • Marjan Zdziechowski, 1861-1938 (1938)
  • Uczmy się po Węgiersku (1940)
  • Hungarica a magyar végvárak lengyel poétájának költészetében (1942)
  • Czahrowski Ádám XVI. századi lengyel katonaköltő Magyarországon (1942)
  • Turcica, a magyar végvárak lengyel poétájának költészetében (1942)
  • A humanista Báthory István (1944)
  • Janus Pannonius - Csezmicei János, 1434-1472 (1958)
  • Lengyel-magyar szótár (1958)
  • Ośrodki dokumentacji i źródla informacji naukowej na Węgrzech (1967)

Emlékezete[szerkesztés]

Források[szerkesztés]